Gyermeki megállapítások-egysoros

Dorka:

Anya, én beszélgettem a Benivel -6 éves- komoly dolgokról és tudod mit állapítottunk meg?

Azt, hogy a szülők azért játszanak a gyerekekkel, hogy boldoggá tegyék őket!

"Féltelek, az életemnél is jobban ... de eljön az idő, amikor el kell engednem a kezed!"

Tegnap Dorkával sétálunk a Pláza oldalbejáratánál található gyalogos úton. Az aszfalt mellett óriási átmérőjű csövek futnak, körbekerítve szögesdróttal.

Dorka érdeklődik miért vannak rajta azok a bökős valamik?

Azért, mert a fiatalok ezeken a csöveken 'csöveznek': randalíroznak, ezeken hallgatnak zenét, napoznak, graffitiznek rá stb ... 

Ezek a csövek fontos célt szolgálnak. Gázt, vizet, hőt szállítanak és nagyon kell vigyázni rájuk. A bökős valamik megvédik a csöveket attól, hogy sérüljenek.

Dorka: "hol vannak ezeknek a buta gyerekeknek a szülei ilyenkor? Miért nem tanítják meg őket normálisan viselkedni és miért nem szólnak rájuk? Milyen szülők az ilyenek? - kérdezi őszinte felháborodással Dorka.

Eljátszottam neki -: tudod kis Dorka, eljön az idő, amikor felcsengetnek a kaputelefonon - berregtem, ahogy valóban szól a csengő -, belekiabál egy bakfis vékony hang: "csókolom, kis Dorka itthon van? - és elkészültél-e? Mentek sétálni, beszélgetni, mozizni, lányos programokat csinálni a barátnőddel. Elengedlek, mert tudom, hogy helyén van a szíved és az eszed annyira, hogy megbízhatok benned. Elengedlek, mert tudom tudsz normálisan viselkedni, nem rongálsz és bízom benned, hogy a megbeszélt időre hazaérsz!

"Féltelek, az életemnél is jobban ... de eljön az idő, amikor el kell engednem a kezed!"

Dorka: "Egyedül a városban sétálni? Nélküled sétálni? Nem fogni a kezed? Ilyet LEHET??????????" - látszott rajta a teljes döbbenet, hogy eljátszott a gondolattal és végigfuttatta az agyában a szitut, majd teljesen komolyan közölte velem:

"Anya, én szeretek veled sétálni, sosem foglak cikinek tartani! De azért jó lesz majd úgy is sétálni, hogy össze-vissza futkározhatok az úton, mehetek becsukott szemmel és senki sem csesztet érte!" - nem törtem le a szarvát, hogy jobb esetben, mire ő egyedül sétálgathat az utcán, addigra már tré lesz neki cikk-cakkban futkározni becsukott szemmel :) :) 

Annyira édes, ahogy elképzeli az életét, és jól eső érzéssel tölt el, hogy minden eseménynél benne vagyok az apjával együtt :)