Összes oldalmegjelenítés

2014. július 31., csütörtök

Dóris, Bandys, Ádámos, Bálintos bejegyzés, amiben Dorka férjhez akar menni

Tegnap Dóriéknál voltunk Bálint-, Ádám-, Bandy-, Dóri-nézőben.
Haláli jól és lazán csinálnak mindent, szépek, okosak és tényleg nagyon jó volt náluk lenni.
Mindegyik csemete teljesen elvarázsolt: Ádám hihetetlen sokat változott, nagyon tündéri, nyitott kis pasi lett, Bálint meg ... hát egy tünemény. Alig vártam, hogy megfoghassam és el sem akartam engedni - eszembe jutott egy kicsivel több, mint 2 évvel ezelőtti helyzet: ugyanígy fogtam annak idején a bátyját is -. 
Olyan kellemes babaillata volt, nyugodt, simán aludt 3 felnőtt, 2 gyerek, tv és az általunk vitt Ádám-ajándék nagyon hangos zenélése mellett. 
Itt is bocs Dóri még egyszer! Nekem, ha valaki ilyet hozott volna, kivágom vele együtt! :)
Emellett Dórin meg sem látszik, hogy terhes volt!
Köszönjük, hogy fogadtatok minket!
Eljövetelkor Bandy adott Dorkának 1 dinót. ( Csak zárójelben: nem szeretem, mikor Dorka más játékát elhozza, mert fordított esetben 3 napos földhöz csapkodós hiszti kerekedne belőle ).
"Csak kőccsöbbe, meg még egyet, hogy legyen bajáttya is jó?" - mondta Dorka és Bandy eleget téve a kérésének két darab "ójás dínót" adott kölcsönbe.
Hazafele azon paráztam, egyiket se veszítsük el és megegyeztünk Dorkával, ha jönnek hozzánk a dínó-gazdák, visszaadjuk nekik.
Hazaérve Dorka a következő eszmefuttatást abszolválta - bocs, a fonetikusságot kihagyom -:
D: "Te anya, ha nagy leszek menyasszony leszek. Lesz férjem is. Szerinted András elvesz feleségül?"
Én: "Bandy szerelme Dóri és ők együtt maradnak örökre, Bandy nem fog feleségül venni, mást kell keresned!"
D: "Tudod, miért akarom, hogy András legyen a férjen? Mert neki van dínója és akkor mindig játszhatnék a dínókkal és mindig adna nekem másikat."
Én: "Akkor szerintem Ádámot kérdezd meg, hogy lesz-e a férjed, mert Ádámé mindkét dínó!"
D: "Jól van. Akkor Ádám lesz a férjem!"

2014. július 29., kedd

Dorka edz; anya edz

Hááááát ... ezen annyira nagyon nevettem!
Annyira büszke vagyok rá milyen kreatív; emellett annyira vicces!
Dorka Rubint Rékára edz. Step-padként a wc fellépőkéjét használja.



Igen, nekiálltam tornázni. Jól esik, kell most egy kicsit. Nyilván 2 hétig lesz nagy a lelkesedés, tovább nem, na de mégis elmondhatom, hogy mennyire jó arc vagyok miközben megveregetem a saját vállam.
Emellett az a napi 2 tábla Milka csoki, a 3-4 kicsi kókuszos Milka és a 2-3 Balaton szelet, az esti 1 zacsi chips, amit elfogyasztok per átlag nap elgondolkoztatott. No nem azon, hogy abbahagyjam, hanem hogy narancsbőrös leszek tőle. Egyszer anyámtól kaptam egy táblát, ami a hűtőnk éke: 
"Kemény vagyok! Soha nem adom fel! A csokievést sem adom fel soha!"
Szóval nyert a napi 40 perc torna és így megmaradhat a függőségi viszonyom az édességekkel - nyugtatom magam -. Nem én leszek a gyerek számára példa, sőt nála nagyon odafigyelek mit eszik, mikor. 
Én meg ilyen vagyok, vagy olyan, mint Gombóc Artúr.
Valami komplexet kerestem. Nekem a sima ugrabugri nem jó, nem ér semmit - gondoltam akkor -. 
Amikor megismertem Kriszt, akkor is az használt, ha 85 kilóval nyomtam lábra, ám olyan még egyszer nem szeretnék lenni (NDK-s kisfiú). Mindennek cirka 8 éve. Azóta nem csináltam semmit a napi 20 km letekerése mellett. Edzőterembe nem akartam visszamenni, mert tényleg semmi mást nem szeretnék, mint feszesíteni egy kicsit és pont. Nem fogyni, nem izmot növelni, feszesíteni. Voltam több helyen, kipróbáltam több dolgot még izomlázam sem volt. 
Az ETO-Parkban találkoztam egy fősulis évfolyamtársammal, akinek bementem egy edzésére ... és nem tudtam kijönni. Az hittem meghalok. A lábaim külön életre keltek az óra végére, ami egyébként kapásból 90 percre sikeredett, mintha zselén lépkedtem volna, kvázi felraktak edzés végén a mozgólépcsőre ahol már fent azon gondolkoztam, hogy fogok az alján kilépni, hiszen nincs lehetőség még egy körre.
Olyan durván fájt a lábam azt hittem belehalok. Nagy nehezen kikászálódtam az épületből, majd akkor szembesültem a bicajommal, amire kénytelen voltam felülni és hazatekerni. Még szerencse, hogy csak 4 km. Hazaérve belebuktam a fürdőkádba, mert belelépni nem tudtam - nem tudtam megemelni a lábam -. Másnap reggel rádolgoztam az izomlázra, majd anyósomnak segítettem takarítani, emeletre föl, emeletről le ... ha nem tettem volna, még rosszabbul járok. Szóval ezzel elértem, hogy 2 nap múlva tudtam menni.
A volt csoporttársammal beszélgetve eljutottam a végére: próbáljam meg Rubint Rékát, ő 'belőle' állítja össze az óráit, így nem kell időt töltenem még az órára járással. Vettem két DVD-t, amiből dolgozom fél órát, az utolsó 10 percet magam találom ki mindig előre.  
Kemény ... kurva kemény ... az első körben, kellemes érzést nyújt, szakad rólam a víz, emellett Dorkával együtt lehet csinálni és az a 40 perc teljesen oké időben. Pici törölközővel törölgeti a homlokom és a hátam, hasizomnál ráül a térdemre, rosszabb esetben a hasamra, ám általában csinálja ő is, miközben én jót kuncogok azon milyen édes!

2014. július 23., szerda

Útravaló

Maradj mindig ugyanilyen!
Ne is értsd, aki bánt!
Ragyogj így, törékenyen!
Legyen hinnünk valakiben!

2014. július 21., hétfő

Képek, hétvége

Dorka olvas a kis asztalon ülve az állatkáinak. Az állatkák párnáit memóriakártyával helyettesítette. Még nem tudja milyen, de óvodásat játszik. Ő az óvónéni.

Nagyon nagy a szerelem most Majával

<B

Dorka teli vigyorral és topogós cipővel 

Pénteken Áronnal a kis házban mázlival játszottak. Mázlit a neve kötelezte: mázlija volt, hogy túlélte a pénteki napot a két gyerekkel

Papás-mamás. Áron fúrt-faragott szerelt. Dorka vigyázott Mázlira, aki persze mindig megszökött; közben etette Áront kézből.

Dorka szöszöl csini napszemcsiben és csini ruciban 

Bori&Dorka&Liz

Liz&Bori&Bogi

A kedvencem: "Van benne egy csiken" Bori és a "Dele Boli" Dorka.

Egy kis számolás ...

Jegyzeteltem a múlt héten, csak úgy, a kíváncsiság kedvéért.
Érdekes adatok jöttek ki (az adatok per hétre lebontva értendők)
270 km-t utaztam busszal
125 km-t tekertem le biciklivel
55.000,- Ft-ot költöttem el vásárlás címszó alatt (kvázi pár dolgot tudnék megmondani mit vettem, ami azért elszomorít)
7.000,- Ft ment el útiköltségre
24 ember fordult meg a lakásunkban látogató címszó alatt
Péntek, szombat vasárnap csak esti alvás időben voltunk otthon
Vasárnap 26 fok volt reggel 5 órakor a lakásban, vasárnap este 8-kor 30,5 fok
Vége lett a bölcsődének 3 hétre
Dorka Rozi mamáéknál van nyaralóban
Született egy gyermek a héten (Bálint)
Nekiálltak festeni, mi meg takarítani
48 órát dolgoztam, emellett a festés okán takarítás van folyamatosan anyósoméknál 
15 Mikla Waffelini Premiumot, 12 kék Balaton szeletet és egy tábla Noisette-s Milkát ettem meg, emellett a nasik pluszban
10 gombóc fagyit ettünk meg összesen
Dorka 3 meglepit kapott (apróságok)
Nem főztem és nem sütöttem egyszer sem a héten (ilyen még sosem volt)




2014. július 17., csütörtök

"Köszönöm anya, hogy ennyire szeretsz ... meg apa is!"

Az előző bejegyzés végére illene, mert aznap történt, mégis amilyen szép, külön bejegyzést érdemel és örökre a szívemben lesz, amíg élek:
Hazaérkezésünk után, hamarosan alvás következett.

Én: "Jó éjszakát Kincsem! Álmodj szépeket! Szeretlek nagyon apával együtt!
Dorka: "Köszönöm anya, hogy ennyire szeretsz ... meg apa is!"

Idill és a valóság (egy hosszú bejegyzés erős idegzetűeknek)

Minden álmom egy családi ház: annak gondozása, szépítése, a kert művelése. Muskátlik az ablakban, mindig csillogó ablaküvegek az utcafront felé. Belső udvar szépen, igényesen elrendezve, kis játszórész a gyereknek hintával, csúszdával, homokozóval, kis házzal, pancsolóval. Az udvarban hintaágy, kerti asztallal, székekkel, napernyővel, csodaszép virágokkal, sziklakerttel, kikövezve. Egy kis szerszámos bódé, nagy terasz, sok-sok gyümölcsfa és egy nagy kert a zöldségeknek. 2 kutya, no macska, csiripelő madarak, szabadtér.
Ezzel szemben: lakunk bruttó 55 négyzetméteren, társasház tetőterében egy kutyával. Nyáron 30 fok feletti hőmérséklettel, télen folyamatos fűtéssel. A csiripelő madarak, a virágok, a csillogó ablaküveg itt is megvan, ám a többi csak akkor, ha lemegyünk az udvarra, sőt tovább megyek, akkor teljes a kép, ha elmegyünk máshova.
A hétvégén anyósomék házára, állataira - 3 kutya, 3 macska - vigyáztunk Dorkával. Sok minden megvan abból, amit leírtam fentebb, csak az igényszintünk más.
Biciklivel tettük meg a távot oda-vissza.
A sorrend: Maja elől a kosárban a cuccainkkal.
Én középen - tekertem -, Dorka a hátam mögött a gyerekülésben a saját cuccaival hesszelt (Nagy látványosság voltunk, de a szükség nagy úr alapon ez maradt. Maját szájkosárral engednék csak fel a buszra, ami nyilván sokkal kényelmesebb lett volna, mint a bicaj, én viszont nem rakok a kutyára szájkosarat).
Mikor megérkeztünk 2 órás takarításba kezdtem ( kifertőtlenítettem azt, amit használni fogunk, többet nem ... a pucolás, a zsír-, vízkő- és szőrtelenítés, az állatok kizárása a házból és még sorolhatnám.) Eközben Dorka édesen kacagva, nevetve, szépen, okosan játszott kint teljesen megbízhatóan, hiszen annyira über gyerekbiztos az udvar-, a ház környéke, "mint a csuda!" (miközben 5 percenkét futkároztam ki, hogy merre jár. A kinti - neki mellmagasságban lévő konnektorba ne akarjon bedugdosni egy fél traktort, ne menjen hátra a kertbe, mert egy mező van mögötte és ha egyszer belekeveredik a takarmányba, soha a büdös életben nem találom meg, emellett ne menjen le a pincelejáróhoz - ami nincs elszeparálva -, lehetőleg meg se közelítse, mert ha leesik, egy emeletnyi magasságot zuhan és még nem beszéltem a vegyszerekről, permetszerekről, amit elérhet, a kiszámíthatatlan kutyáról, a csak odatámasztott dolgokról, amik bármikor eldőlhetnek mind a tizenvalahány kilójukkal. Mindig kikiabáltam, hogy "Dorka! hol vagy? és mindig jött a válasz: "Anya! Itt vagyok!")
Emellett Dorka egyszer sem akart leesni a pincelejáróban, egyszer sem dugott semmit sem a konnektorba. Biciklizett, homokozott, hintáztatta az állatait ... tényleg okosan játszott.
Miután végeztem a takarítással, megfőztem a levest (szagelszívót nem mertem bekapcsolni, ha bármi történik meghalljam), második maradt az előző napi céges buliról. Megebédeztünk. Dorkát letettem aludni délben, aki 2 perc alatt elájult, majd összetakarítottam az udvart (összeszedtem az előző napi buli maradékait és zsírtalanítottam a grillt, mert az csak úgy ott maradt a tűző napon 30 fokban. A kutyák intelligenciájából fakadóan fél óránként szedtem a szart az udvar legkülönfélébb pontjairól, de általában a bejárat előtt és a kavics volt végigaknázva).
Ezt követően megérkezett Moncsika barátnőm, akivel nagyon jó hangulatban beszélgettünk, miközben Dorka a 3,5 órás alvását abszolválta. Sütöttem palacsintát, amiből lett csavart és rakott is és madárcsicsergéses övezetben uzsonnáztunk meg nagy egyetértésben (Dorka másfél óra alvás után megébredt és nem akart visszaaludni. Megevett 4 palacsintát, két gombóc fagyit tejszínhabbal, majd indult neki a nagyvilágnak, amiből persze egy óra után nyüsszögött, fáradt volt. Abszolút nem csodálkozok rajta: amennyit ment, amennyit biciklizett, amennyit napon volt és még véletlenül sem árnyékban. Moncsikával a beszélgetésünk panaszáradatba és dühöngésbe csapott át a részéről, majd miután kicsit sikerült lenyugodnia, jóllaknia elment haza. Azokról a kibaszott madarakról nem is beszélve, akik a tujába bújva olyan lármát csapnak, kvázi kiabálva hallottuk egymást.)
Fél 5 körül hátramentünk a kertbe és az épp aktuális gyümölcsöket, zöldségeket összeszedtük (miközben én szedtem azt a pár szem barackot, ami korrekt 30 kiló lett, Dorkát nyúztam, hogy jöjjön segíteni, de nem volt hajlandó. Ő már menni akart előre, elfáradt, nem akart hajlongani és hagyjam őt békén. A paradicsom-szedésre még ráerőszakoltam, de ennyi. Fogta magát és előrement. én totál nyugalomban szedtem tovább a barackot egy darabig, de előre mentem én is, mielőtt gondol egyet és lelép).
Beköszöntött az este, megvacsoráztunk a teraszon a naplementében gyönyörködve, majd mosollyal az arcunkon nyugovóra tértünk (Fél 6-kor Dorka közölte, hogy kéri a kakaóját és ő megy aludni. Még egy órát nyüglődtünk, csak nem fektetem le délután. Egy óra alatt megvacsorázott nagy kínok között, miközben háromszor halt bele, de nagyon ... majd jött a kakaó és gyakorlatilag tigrisbukfenccel vetette bele magát az "óóóójás kádba az óóóójás habok közé, ahonnan alig tudtam kiimádkozni. Ágyba dugtam, meséltem neki, majd amikor fél 10-kor is századszorra játszottuk el a "jó éjszakát, szép álmokat, szeretlek nagyon"-ot, amire Dorkának minden alkalommal a "páj pejcet maracc még?" volt a válasz ... na ekkor elkattantam. Mondtam neki, hogy jó, ezt eddig játszottuk. Most bezárom az ajtót, nem fog tudni kijönni, elszívok egy cigit, majd visszanézek. 3 perc múlva, mikor visszamentem aludt a gyerek, persze közben füleltem, de egy hangja sem volt.)
Letakarítottam még a teraszt, felmostam a lakást és végkimerültségemben elájultam én is.
Másnap Kati elvitte Dorkát fagyizni, így a délelőttöm szabad volt, ismét befeküdtem a barackfa alá és tudtam végre tv-t nézni. Főznöm nem kellett, kimostam, kiteregettem és mivel Dorka annyira meg volt őrülve a medencés fürdésért alvás után, feltöltöttem, napközeben szedegettem belőle a bogarakat. Természetesen Dorka nem fürdött, mert nem volt kedve.
Dorka aludt délután 3,5 órát, majd 5-kor hazaindultunk állatetetést követően. Egyébként ügyesen adagolta az állatok étkét, mindenkinek igyekezett testvériesen elosztani az adagokat és nagyon figyelt, hogy a tál mellé ne menjen.
Hazafele út ugyanúgy telt mint az érkezés, csak viharos szélben. Többször megálltam menet közben a biciklivel, jobban mondva beleálltam a szélbe, nem tudtam tekerni akkora lökések voltak. Mikor beléptünk az ajtón, leszakadt az ég.
Nagyon nagy "píszendlávban" telt a hétvége, kipihenten, frissen, üdén tettem meg a hazafele vezető utat és újult erővel vetettem bele magam a vasalni valóba, még a szomszédét is majdnem elkértem, annyira csúcs szuper hétvégén vagyunk túl. Ugye érezhető az irónia ebben a bekezdésben ... mert nagyon-nagyon ott van!
Alapjáraton jól éreztük magunkat, de Dorkának szokatlan volt a hely, még nem aludt este ott. Nagyon elfáradt az egész napos kint léttől velem együtt. Nálam nem a fizikai fáradtság volt a nehéz, hanem az állandó figyelem, koncentráció a gyerekre. Amikor szabadban vagyunk mindig van velünk valaki vagy többen vagyunk és kevesebb a veszélyforrás???? Nem tudom! Nem tudtam belelazulni a családi ház udvar adta lehetőségekbe úgy, hogy minden lépését figyelni kellett a gyereknek, ha én hátul akartam lenni, akkor ő tuti elől és fordítva. Illetve egyszerre futott Maja és Dorka 8 fele.
Rájöttem, hogy nagy álom egy családi ház, de már tudom, milyen biztonsági intézkedések kellenek ahhoz, hogy nyugi legyen a lelkemben és Dorkát csak úgy ki lehessen rakni az udvarra és "légy ami akarsz"
Egyébként így is fura volt a teraszon ülni egy kóla és egy cigi mellett, miközben a gyerek játszott. Jó volt látni, hogy Dorka még megnéz minden bogarat, elszöszöl egy-egy pöszmösszel, fél órát képes sorba pakolni az állatait méret és szín szerint. Ilyenkor hozzá sem lehet szólni, annyira koncentrál. Olyan szépen bánik az állatokkal, szeretgeti őket (amit Maja kibírt és eltűrt az elmúlt 2 évben, az bármelyik kutya becsületére válna). Azt szoktam mondani, hogy nálunk fordított helyzet van: Majára bármikor, bármilyen körülmények között garanciát vállalok, hogy nem harap meg senkit, de a gyerekemre nem!
Majáról: eltűnt. Negyed órára. Azt hittem meghalok. De csak elment eü sétára egyedül, hátra a kertben és nyilván a takarmánytól nem hallotta, hogy üvöltve hívogatom. Totál nyugalommal ügetett felém, na, amit akkor kapott. A hangomtól húzta fülét-farkát, vele együtt a másik 3 kutya is beslisszolt a házába a szomszéd kutyával egyetemben.
Mennyivel egyszerűbb egy társasházi lakásban lakni még ha 30 fok is van és kicsi.
Mennyivel egyszerűbb bezárni a társasház udvarán lévő ajtót, miután hátramentünk és a 3-4 gyerek egyszerre tombolhat, gyakorlatilag egy általunk összehordott mini játszin.
nem egyszerűbb! Kényelmesebb! (nekem) Le a kalappal a családi házas övezetben nagy kerttel, nagy udvarral, több állattal rendelkező, gyermekét egyedül nevelő anyukák előtt!
Így telt a hétvégénk
Ugye milyen idilli?



2014. július 11., péntek

Bohóckodtunk

Dorkával szerdán délután bohóckodtunk. 
A TV-ben a selfie-zésről volt szó és rákérdezett, hogy az mi? 
Elmagyaráztam neki, majd szólt, hogy csináljunk mi is ilyet.
Számomra a közelről fotózás az "abszolút nem kategória!", úgyhogy bohóckodtunk egyet még 'munkás ruhában' és 'játszósban' is. Ráadásul Dorka annyira menő volt, hogy azokat a képeket, amelyeken egyedül vagyok látható, ő készítette! :)
Íme:
Munkás ruhában, Dorka a pici takarójával ... hogy miért? Ne kérdezzétek!

Dorka fotózta ...


Telivigyor

Komoly Dorka


Vigyor Pankalinkák, anya játszósban

Szeretet


A jelen helyzetben egy családban résztvevők 

A végére az "Így készült" kisfilm :)


2014. július 9., szerda

Komoly gondok/gondolatok egy majdnem 3 éves életében

Dorka, Julika (csíkos pólós kislány, aki egyébként Lulika) után a legkisebb korban, a többiek mind elmúltak 3 évesek

Nagy a csajom, koravén. Ezen a képen abszolút kiütközik, még nekem is szembetűnő annak ellenére, hogy én minden nap látom mindegyiket.
Felmerült Dorkában a nagy kérdés, hogy neki ha "ottóbeben" - októberben - lesz a szülinapja és szeptemberben elmegy "odobába", akkor hogy fogja a bölcsiben megtartani a bulit? 
Neki nem lesz tortája és nem lesznek ott a barátai? "Nagyon szomolú leszek akkó!"
Amikor feltette a kérdést, őszintén megsajnáltam. Olyan édes volt és sajnos tovább gondoltam egyel a történetet. Se apa szülinapon, se barátok; elszorult a szívem.
Mondtam neki, hogy legyen otthon, nálunk a szülinapja, meghívjuk a barátait, aminek örült nagyon, de az nem ugyanaz szerinte. Minden bölcsis társának volt a bölcsiben szülinapja. Amivel nincs is gond, megtarthatjuk ott is, ám a barátai szeptemberben nem lesznek már, ugyanis ők az óvodáikban kezdenek, Dorka viszont megy vissza még a bölcsiben szeptember közepéig/végéig biztosan, amíg az óvodai beszoktatás meg nem kezdődik. Nem akarom és nem is tudom otthon tartani nyári szünet után. Szóval lesz 3 hét leállás július 23-augusztus 10-ig. Nagyszülői segítséggel tudjuk kivitelezni a 3 hetet: első héten megy anyámékhoz nyaralni. Második héten jön velem dolgozni, harmadik héten ketten leszünk 1-2 napot anyáméknál, aztán Gödön és utazni fogunk gyakorlatilag egész héten. 
Nagyon fontos esemény a harmadik szülinap Dorka számára. Ugyanis azt gondolja, hogy ha betölti a bűvös hármat, "nagylány" lesz. Túllép a "nagykislányon", ami sok mindenre fel fogja jogosítani SZERINTE!
Már most azon agonizál, "ha nagy lány leszek - értsd: betölti a 3-at, októbertől - akkor odaadod nekem a topogós cipődet?" és a rövid nadrágomat, a szép szoknyámat, a minit, a pörgőset, a rövid és hosszú ujjú felsőimet, az Y tangámat és a francia bugyimat, a fürdőrucimat, a nyakláncomat, kifestem a körmét és még sorolhatnám.
Ennyire fontos dolgok érdeklik.
Tényleg vízválasztónak tartja és nagyon készül a születésnapjára. Egyébként Csenge világosította fel arról, hogy őneki nem lehet a régi csoporttársaival ünnepelni, mert elmegy mindenki.
A végső megoldás az lesz, hogy otthon megtartjuk a régi bölcsis társakkal, házi sütivel, minden széppel-jóval a szülinapját, majd a bölcsibe is veszek egy tortát és még szeptember vége előtt ott is lesz Dorka-nap - még valakitől meg kell kérdeznem hogy kell tortát rendelni -.
Azt hiszem így minden igényt kielégítek! :)

Tulajdonjog

A tulajdonjog:

Ha tetszik, akkor az enyém. 
Ha az én kezemben van, akkor az enyém. 
Ha el tudom venni tőled, akkor az enyém. 
Ha nemrégen nálam volt, akkor az enyém. 
Ha az enyém, akkor soha nem tűnhet úgy, hogy a tiéd. 
Ha épp építek valamit, vagy kirakóval játszom, akkor minden alkotóelem az enyém. 
Ha úgy néz ki, mint az enyém, akkor az enyém. 
Ha én láttam meg először, akkor az enyém. 
Ha játszol valamivel, és leteszed, akkor automatikusan az enyém lesz.
Ha eltört, akkor a tiéd.

2014. július 8., kedd

A hétvégénkről és a bűvös mondatról

Ha hétvége és ha már Győr, akkor mi más, mint Győrkőc fesztivál. 
Akkor lett volna maximálisan jó, ha a tömegnyomor csak a fele annak, mint amennyien voltunk.
A Győrkőc fesztivált a sikeressége fogja tönkretenni.
A jó nép mennyiséget úgy értsétek - szombat délelőtt 10-1 óráig - hogy én még életemben ennyi embert egy helyen nem láttam. Amikor Hajógyárin össze volt nyitva a 4 fő szórakozóhely sem voltunk ennyien.
A negatívumok ehhez kapcsolódnak csak, egyébként tényleg jó volt. Én nem írom le melyik utcában milyen játékok voltak, már sokan megtették előttem; azt mesélem el, Dorka mivel játszott:
Túl nagy választék egy majdnem három évesnek nem volt, ismételten megállapítottam, hogy pici még Dorka ehhez, szerintem 6-7 éves gyerekeknek kiváló.
Péntekkel indult a hétvége:
Még szilveszterkor sem voltunk fent eddig, mint aznap. Kaláka koncert. Dorka imádta, önfeledten táncolt, énekelt, hajlongott a sok bóktól. Egyébként tiszta Woodstok-feeling. A felnőttek feküdtek, énekeltek, ücsörögtek a fűben ... Egy jó barátom meg is jegyezte: "Dorka olyan, mint te, elég a jó zene, hogy ketten nézzék és már ropja is!" 
Gyalog mentünk be, gyalog mentünk haza! nagyon jól éreztük magunkat, Dorkát hazafele az utolsó 50 méteren már kézben kellett vinni, mert beoffolta magát. Ettünk két fagyit és vége volt a napnak.


Szombaton fél 10-kor keltünk. Dorka szerint mi "Vesztiválozunk". 
Képet vittünk, karszalagot kaptunk, így a következő évi 2014-es Győrkőcfalon már fent lesz Edvy Dorka is.
Dorka meglovagolt minden mozgó és nem mozgó négylábút. Ült pónilovon, csacsin és barin is - ebből asszem' csak a póni volt hivatalos -. Megköszönte minden állatnak, hogy ráülhetett és okosan viselkedett alatta. A pónis csaj nagyon megdicsérte, milyen bátor és milyen okos Dorka. Persze ő egyből kontrázott: "tegnapelőtt én sokkal nagyobb pacin ültem ám Karcsi papával!" Ami egyébként tavaly májusban volt Gyirmóton, tényleg "naaaaagy", rendes lóval. 
Bújt várban, néztünk Vitéz Lászlós bábelőadást, amit teljes hangerővel és átéléssel kommentált és abszolút benne volt az előadásban, ami felnőtt fejjel is iszonyatosan élvezetes volt. 
Álltunk sorban egy órát az ugráló várnál, közben kétszer szarrá áztunk, majd meguntam és eljöttünk természetesen sorra kerülés nélkül.
Kapott buborékfújót, ami életem legrosszabb döntése volt. Mindig megfogadom, hogy soha többet villogós zenélő biszbasz, mégis mindig belefutok. Egyébként tök jópofa lenne, ha nem zenélne.
Egy órakor hazamentünk, Dorka kidőlt, 4 után ébresztettem, majd uzsonna után visszamentünk fagyizni, fajátékozni, ám onnan már siettünk haza, nagyon lógott az eső lába.
Nézegettünk játékokat, ismerkedtünk a gyerekekkel, egy-két ismerőssel is összefutottunk. Az esernyő alatti zöld szőnyegen sétálást többször is abszolváltuk, Dorkának annyira tetszett. Délben pont merőleges sütötte a nap az esernyőket, melyek színei a hídra vetültek, így nagyon különleges volt a Rába-kettős híd.
 
Vasárnap reggel korán keltünk, anyósomékkal Komáromba (katt és nézhető) mentünk strandolni. 9 után ott voltunk, 1-kor jöttünk haza, ami nagyon jó döntésnek tűnt látva a beérkezők számát. Amíg délelőtt nyugodtan lehetett úszkálni, játszani, csúszdázni, addig déltől tömegnyomor-feeling kezdett kialakulni. Amikor már kettőt lépsz hátra és elnézést kell kérned a legyúrásért másodpercenként ... na az már nem tetszik.
Ettünk fagyit, kukoricát, virslit, édességet és a többit. Itt nem kellett sorban állni az ugrálóvárért, természetesen nem is kellett neki ... befizettük Dorkát, mert nagy volt az elán, aztán mivel nem ugrált a nyakán 2, a kezén 3 és a lábain 7 gyerek, így nem is volt olyan hű, de császárságos élmény és fél perc után abbahagyta.
Maga a strand über király. Én nem voltam a benti részben, csak a szabadtérin. Az óriás csúszdán nagyon jó volt lecsúszni!!!
Dorka nagy hajrával vetette bele magát a csúszdák világába, majd az első riadalom után már félve csúszott, a második fejbeverés után már egyáltalán nem akart.
Azt végképp nem értettem, hogy kisgyerekes csuszin miért kell jéghideg vízzel síkosítani és miért nem normál termált használnak, ha egyszer már az van kéznél ... ez örök rejtély marad.
Voltunk víz felett és víz alatt is, ügyesen siklik már a vízen és le mer bukni. Nagyon szeret az 1,50-ben ugrálni, persze úgy, hogy elkapom, de a végére már nem volt baj, ha az arcába fröccsent a víz. 
Emellett apósom simán belesétáltatta a gyereket a vízbe, lépcsőről lefele úgy, hogy anyósommal kokettált, miközben a másik oldalán gyerek a harmadik fok után a víz alatt sétált ...
Szóval mindig megyek vele ... minden víz közelben.
Hazafele aludt az autóban fél órát, otthon már nem tudtam visszaaltatni, bárhogy próbálkoztam fél órás pihi után kipattant az ágyból és nem lehetett lefektetni. Kétszer volt búsulóban -bünti - totálkáros elmeroggyantként viselkedett csak így simán egyszerűen.
Abszolút elfáradt, nagyon odavolt, amit persze megértettem, hiszen ez a hétvége is nagyon be volt tervezve.
Mivel nem volt hajlandó alvással tölteni a délután kis részét, megkérdeztem tőle, hogy bemenjünk a városba fagyizni? 
Dorka leült a nappali közepére, sóhajtott egy nagyot és így szólt:
"Anya! Hagyj engem békén! Nem megyek én már sehova! Elfáradtam! Itthon akarok maradni végre!"  
Elnevettem magam, miközben nagyon megsajnáltam aranyomat.
Fele ennyi programot elegendő lett volna tervezni. 
Majdnem 3 évesen elsétált kétszer Sziget-Belváros távot, ami 4,4 km/nap.
Tegnap még ezt megspékeltük egy ikrényi strandolással, ami számunkra ismét élmény volt, ráadásul Vivivel, Acsival és Zsuzsival is megismerkedtünk, akik totálisan ugyanolyanok, mint amit én elképzeltem róluk a blog alapján.
Jó kis hétvége volt, engem nagyon feltöltött, az egyetlen sírás a tegnapi vízből való kijövetel volt másfél órás ugribugri után
Az ingyenesnek meghirdetett Győrkőc kurva drága egyébként. Mi sok pénzt költöttünk el. Igaz, a játékok ingyenesek voltak, de ki az, aki nem vesz vásárfiát, nem iszik-eszik valamit ilyenkor.

2014. július 4., péntek

Megnéztük és megállapítottuk ...

... semmi kétség ... Dorka is így érkezett meg hozzánk! 
A következő párbeszéd zajlott le mese után közöttünk:

Dorka: " Te anya! Szerintem engem a csúnya felhőcske csinált!"
Totális megdöbbenéssel kérdezem attól a gyerektől a világon a leges-legszebb és leges-legcsodálatosabb teremtményének tartja magát, még annál is szebbnek, mint amit a tükörben lát ...
" Miért gondolod ezt?"?????
Dorka: "Mert a kiscica aranyos. A kiskutya aranyos. A kispipi aranyos. A kisbaba aranyos. 
             De én különleges vagyok, mint a csúnya felhőcske állatkái ... na meg aranyos!"

https://www.youtube.com/watch?v=-a6Pe1ovKHg

2014. július 2., szerda

Dorka száj ... és a végére rólam pár sor

Regényt írhatnék belőle, de megmondom őszintén elfelejtem nagy részét, vagy mikor eszembe jut, nem vagyok gépközelben.

Hétvégén:
"Anya! Ez a doboz málna közös, úgyhogy ezt én megeszem!" - mondta Dorka és megevett fél doboz málnát 12 darab fasírozott és fél kiló sült krumpli után.
Ha nekem ennyit meg kellett volna ennem, meghaltam volna, bár anyám szerint én is simán megeszem ennyit :)

Tegnap este előjött a fiú-lány kérdés. 
Felsorolta, hogy  "Lalula - Laura -, a Velonika - Veronika -, a Csegge - Csenge -, a Lulika -Julika - és én, na mi lányok vagyunk! A Bence, a Klistóf, a Balázs, a Petike, ők fijúk!"
Kérdem én: Hogy döntöd el, ki a lány és ki a fiú?
Dorka felel a feltett kérdésre:
"Hát úgy anya, hogy a lányoknak józsaszín -rózsaszín - és vijágos - virágos - cipője van. A fiúk cipőjébe van mindig valami fekete vagy sötét szín. Meg különben is, a Ilka néni és az Orzi néni is megmondta ki a kisfiú és ki a kislány!"
Rövid csend után Dorka 'nem értem arccal néz rám' és kérdezi:
"Te anya! Akkóóóóój a Tiglis -Tigris - most mi? Fele-fele? A bundája színes, de van benne fekete is! Nem baj ám, mert ő így is szép szejintem!" - hát akkor ennyit az elfogadásáról! 
Az én gyerekem!!!! 
Még szerencse nem mentünk tovább a bi-, a leszbi-, meleg, transzi kérdéskörben, mert nehezen magyaráztam volna a cipők színének sokféleségét ebben a vonatkozásban!

... és a végére egy kép, ami a leges-legjobban tetszik!
Abszolút nem ide vág és mégis abszolút igaz ránk, sőt egyszer készült rólunk egy totál ugyanilyen kép egy buli alkalmával, csak nem ilyen profi, amikor tegnap megláttam, nem bírtam leszakadni róla és elküldtem egyből egy jó barátomnak, majd hangosan nevetve hívott fel ... ő készítette a fotót! :)

2014. július 1., kedd

Ha tolószékes kisgyereket látsz ...

A legcsodálatosabb kisfilm, amit mostanában láttam, nagyon mélyen megindított ...
http://filantropikum.com/ha-toloszekes-kisgyereket-latsz-ne-itelkezz-csak-szeresd-a-legmeghatobb-kisfilm/