Összes oldalmegjelenítés

2016. március 29., kedd

Nyuszi itthon és otthon+szívmelengetés a végére

Ahogy a tavalyi évben, idén is - ha lenne mögöttem megfelelő apparátus - szünetté nyilváníttatnám a háziasszonyok számára a húsvét hétfőt követő keddi napot. Természetesen a gyerekek mennének oviba, iskolába, a férfiak dolgozni, mi pedig lábat lógatva pihennénk ki az elmúlt napok okozta fáradalmakat.
Én konkrétan annyira kimerültem, hogy délután fél 4-kor 39,2 fokos hőt mértem magamnak, majd 9 óra alvás után semmi bajom.
Vissza a nyuszihoz:
Szombat: sütés, főzés, szomszéd majd barátnő megvendégelése, utóbbi szülinapján felköszöntése. A gyertyafújásnál Dorka is kívánt: "azt szeretném, hogy apa jöjjön haza minél előbb"







Tökéleteset alkottunk - Margarinos szeletet és Kiskosárkát sütöttem/tünk -, nagyon megveregettem a vállunk. Dorka édesen eljátszott, színezett, beszélgettünk, amíg én készülődtem. Közösen feldíszítettük a tojásfánkat. Dorka egy ágra sikeresen felaggatott 42 darab tojást, majd ámulva mondta, hogy milyen csodásat alkotott. Mikor lefeküdt délben aludni, kicsit átrendeztem a díszt.
Minden olyan volt, amit Dorka ehetett.
Délután a virágárustól kértem két szál tulipánt, mondtam mindegy milyen színű.
Dorka a maga 4 évével azonnal kontrázott:"itt tulajdonképpen nem arról van szó, hogy tök mindegy a szín, hanem arról, hogy úgy sem látod milyen színű"
Ennyit a gyermeki lojalitásról anyja felé. Annyira tetszett az eladó néniknek Dorka rátermettsége, hogy maradék virágokból kapott egy kicsi csokrot ingyen és olyan zöldet tettek mellé neki, amit ő választhatott ki. Nagyon boldog volt tőle. 

Vasárnap, óraátállítás. Még most sem tértem magamhoz, Dorka teljesen jól bírja. Este átállítottam a vekkereket, már amelyik hagyta magát, így a gyerek az új időszámítás szerint feküdt, velem ellentétben, 4:40-kor keltünk reggel és indultunk Vásárhelyre anyámékhoz. A buszsofőr egy iszonyatosan jó fej, nagyon kedves, bőbeszédű, az út minden négyzetméterét ismerő férfi volt. Segítségével láttunk nyulakat - akik már Dorkának szedték a piros tojásokat és épp Dorka ajándékával ugráltak Vásárhely felé - több őzet, fácánt figyeltünk meg, akik mind-mind a gyerek kedvéért voltak a mezőn. A sofőr az egyik faluban elfelejtett megállni a megállóban, majd Dorka közölte vele, ha nem nézegetné annyira az állatokat, akkor akár meg is állhatott volna. Majdnem leestem a széktől, annyira nevettem! Dorka csak ámult-bámult, majd mikor hazaértünk, őrült tempóban kezdte keresni a mezőn látott nyulak ajándékait.
Mindenből Froozenes, minden ehető Dorka számára. Ebédeztünk, jöttek anyám barátnői családostul. Beszélgettünk, jókat nevettünk, majd 5 órakor indultunk Pápára, apósom testvérét látogattuk meg,. Dorka nem akart hazajönni, belebújt apám pulcsijába, hogy ne vegyük észre, de azzal lehetett csalogatni, hogy Irma néninél is biztos járt a nyuszi ... onnan vissza Győrbe. Dorka nagyon fáradt volt, rengeteg élménnyel ... így gyorsan ágyba került. 
Az esti műszak most kezdődött: nekiálltam nyusziskodni. Egyik ismerősömmel épp chateltünk és kérdezte, hogy ez most mit jelent? Mondom beöltözöm csak úgy magamnak szexi nyuszijelmezbe, nagy fülekkel a fejemen, tűsarkú kopogós cipőben és a tükör előtt billegetem magam magamnak, miközben összeállítom a gyerekek ajándékait. Nyilván nem ... de a kérdés is milyen?! 
Egyszerre hozza a nyuszi minden gyerek ajándékát, csak rájuk van írva melyik kié, illetve igyekszik a nyuszi egy táskába vagy egy helyre tojni adott gyerek meglepetéseit.
Van a saját gyerekünk, plusz két keresztgyerek, meg egy pót-keresztgyerek. Van a barátnő két gyereke most már van plusz egy gyerek ... szóval hagyjuk is. Most csak annak vásároltam, akinél tudtam, hogy egy héten belül találkozni fogunk velük. Szóval ennek mindnek csinált egy fészket a nyúl. Ez Dorkáé:


Le sem merem írni, hogy mennyibe kerültek a csokik, minden mentes Paleo csoki, 85%os belga csoki stb ...
És mit kér egy olyan kislány, aki hercegnőképzőbe készül és a csillámpónijai is csillámporosat szarnak? KISVASÚTAT meg KÍGYÓT!
A kígyót nem kapta meg, majd apja küldi neki. Nem mertem elhozni a boltból, annyira gusztustalan, élethű kinézetű. Mondtam az eladónak, hogy ezt csomagolja be nekem úgy, hogy ne is lássam, ma visszamegyek érte és mire Dorka hazajön, ott lesz az ágyán a lovas színezővel együtt.
Hétfő: locsolók várása és Dorka csalódottsága. Sokan beígérkeztek. 7en jöttek volna és 4-en értek oda hozzánk és Dorka mondta, hogy csalódott, mert hiányzott neki a 3 fiú. Sajnáltam nagyon, viszont akik voltak, nagyon jól érezték magukat és maradtak játszani kicsit. Barátnőm is meglátogatott, majd délre anyósomékhoz mentünk ebédezni. Természetesen előtte ott is meg kellett keresni a nyuszi-fészket:










Délután mentünk volna Dorka keresztanyjához, de a a keresztfiam belázasodott így elmaradt. 
Nagyon-nagyon elfáradtunk.
Egy kis szívmelengető a végére:
Dorka egy hete otthon hagyott befőttes üvegben 2 pókot meg egy - szerinte - bodobácsot, ami amúgy vad katica vagy ahogy sokan ismerik harlekin katica volt valójában.
Dorka 2 naponta felhívta anyámat, hogy megvannak-e az állatkái, esznek-e rendesen, jól vannak-e tartva. Azt gondoltam, hogy anyám szarik rájuk, hiszen millió-egy dolga van. Mire mentünk, friss, nedves fű, gyümölcsök bent a dunsztos üvegben, állatok élnek-virulnak, sőt annyira szeretnek ott lenni, hogy a nyitott tető mellett sem másznak el. Ennyit a nagyszülői gondoskodásról.


















2016. március 22., kedd

Apás nap, utazás, egy hét külön, Dorka száj - videó

Az elmúlt időszakban nagyon sokat utaztunk.
Hol Krisznél voltunk, hol hazamentünk, onnan vissza, Tatabányán is voltunk ... vonatozással és buszozásssal telnek a hétvégék. Önmagában nagyon fárasztó, mert órákat töltünk el így, mégis örökre szóló élményekkel leszünk gazdagabbak.
Az apás másfél óra pótolhatatlan, el-, és leírhatatlan. Élménydús annyira, hogy visszafele a 3 perces sétán, amíg a villamosig értünk, Dorka hárommillió-kétszázötvenezer-kilencszázkilencvennyolc esetben mondta el: "anya elfáradtam, vegyél fel!" Ahogy felszálltunk a villamosra, Dorka bealudt annyira mélyen, hogy folyt a nyála. Dorka folyamatosan papázza az apját. Nem csodálkozom rajta, mégis rosszul esik. Javítani sem kell, mert megteszi magától. Imádja az apját, mégis féltékeny. Nem mindig egyértelmű kire. Amikor így hármasban vagyunk, akkor én nem nyúlhatok Kriszhez, nem puszilhatom meg, szóvá is teszi: "apa, csak velem foglalkozz!" "apa, ne nyúlj anyához!" "apa, csak velem játssz!" Illetve ha átöleljük egymást, Dorka azonnal közénk bújik, ha megcsókoljuk egymást, Dorka is rakja oda a fejét és puszilgat mindkettőnket. A találkozó majdnem meghiúsult, mivel Dorka beteg lett annyira, hogy nem volt hangja, köhögött, taknya-nyála egyben. kedden már oviba sem ment, viszont pénteken apás napra készültünk. Csütörtökön mondtam a gyerekemnek, ha nem gyógyul meg nem tud jönni Kriszhez. Másnapra annyira összekapta magát, hogy teljesen rendben volt, majd szombaton ismét néma Levente és mire Vásárhelyre kellett menni megint toppon volt. Megyek külön is minden hónapban Kriszhez, így egyszer hármasban, egyszer kettesben élünk "családi életet". Ha minden nagyon jól megy, apa egy év múlva/egy éven belül velünk van újra. 

Az elmúlt hetekben közel 2000 kmert beletettünk a fenekünkbe. Dorkával jó utazni. Aranyosan elbeszélget, eljátszik, játszunk közösen, beszélgetünk, Dorka szerint "nézem a csodálatos természetet, amint ébredezik" és "ahogy az őzikék szökellnek a búzavirágos mezőn" - se búzavirágos mező, se őzszökellés, de olyan gyönyörűen mondja és olyan csodálatos a képzelete. Persze emellett azt is mondja, hogy "anya ne aggggyyyyá többet enni, mert FULLON vagyok" - erre megjegyeztem, hogy ilyen okos kislány nem mond ilyen csúnyát, szépen, választékosan kell beszélni illetve nyomatékosítottam is a dolgot: ha még egyszer ilyet mond, kitépem a nyelvét. Sokszor helytelenül ragoz, ami szerintem a közösség átka, hiszen nem lehet mellette állni és javítani ... másra nem tudok gondolni, mert ő 2 évesen sem használta az "esz, isz, alsz és a feksz" most viszont igen. Amikor együtt vagyunk, javítom, majd ezt teszi ő is. Utazások közben olyan "felnőttes" dolgokról is beszélünk, hogy ki kibe szerelmes, ki mit csinál napközben, ki kinek a barátja, az óvónénik mit csinálnak az oviban, miket mondanak, hogy fegyelmeznek, mit mond Rikárdó, Bogi, Szofi és reméli Dorka, hogy már meg fog gyógyulni a pocakja, akkor ehet és ihat mindent illetve ha meggyógyul, akkor én már nem leszek annyira fáradt a sok főzéstől. "olyan jó lenne, ha kettő anya lenne belőled, mert akkor az egyik tudna velem játszani, amikor te főzöl" 
Emellett eljátszik mindent szerepjáték közben.
Az estéink 2 másodperc alatt értek véget KOval:

Dorka múlt héten lent volt Vásárhelyen anyáméknál. 
Több oka is volt: 
Az első és legfontosabb, hogy Dorka nagyon akart menni, anyámék már nagyon várták, mivel dolgoztak mindketten nyár óta nem volt lehetőség erre. A másik ok, hogy egymás nélkül legyünk. Aminek előzménye, hogy február eleje óta felváltva, folyamatosan betegek vagyunk. Dorka  tüdeje (szerintem) a falusi levegőtől 2 nap alatt tisztult tökéletesre, se köhögés, se nátha, tiszta hang. Egy hétig nem volt hangja a gyereknek, ami őszintén szólva nem zavart 2-3 napig. Csend volt, aztán a negyedik napon már szúrta a fülemet, hogy nincs nevetés, nincs sikogatás.Vissza a "nyaraláshoz". Dorka annyira élvezi ezt az egész miliőt. Itt kertet rotálhat, nyulat etethet, akik meg is harapták. Kutyát idomíthat cirkuszi kutyává, kukoricát morzsolhat a csöpp kezeivel, etethet, szaros csizmában jöhet-mehet és 0-24-ben kint tud lenni a friss levegőn, vagy szól anyámnak, "Rozi mama ki szeretnék menni, gyere vigyázz rám". És már kint is van. Apámmal egész nap elbeszélget. Be nem áll a szája, mondja folyamatosan. Azt mondja apámnak: "Sanyi papa, itt nem arról van szó, hogy megdöglött a pók, hanem csak egyszerűen feldobta a pacskert!" Ezen kifeküdtem. "Rozi mama fogott egy katicabogarat, de elszerencsétlenkedte" - mert leesett a fűbe és nem találták. Itt bármit lehet. Kazánházban kolbászt sütni nyárson - kazánban - vagy épp tábortüzet csinálni a kert közepén és ott szalonnázni. Itt lehet az udvaron enni, fetrengeni, állatokat üvegbe gyűjteni, azoknak minden nap friss gyümölcsöt enni adni. Itt lehet élni, okosodni, szerelni, gyereknek lenni, esténként nagyon büdös füst és trágyaszagúan lakásba menni.
Amikor mentem érte, nagyon megörült, aztán megkérdezte, "te mit keresel itt?"
Élvezi minden másodpercét!!
A végére a videó "nem is vagyok repedt fazék!" :)