Ahogy a tavalyi évben, idén is - ha lenne mögöttem megfelelő apparátus - szünetté nyilváníttatnám a háziasszonyok számára a húsvét hétfőt követő keddi napot. Természetesen a gyerekek mennének oviba, iskolába, a férfiak dolgozni, mi pedig lábat lógatva pihennénk ki az elmúlt napok okozta fáradalmakat.
Én konkrétan annyira kimerültem, hogy délután fél 4-kor 39,2 fokos hőt mértem magamnak, majd 9 óra alvás után semmi bajom.
Vissza a nyuszihoz:
Szombat: sütés, főzés, szomszéd majd barátnő megvendégelése, utóbbi szülinapján felköszöntése. A gyertyafújásnál Dorka is kívánt: "azt szeretném, hogy apa jöjjön haza minél előbb"
Tökéleteset alkottunk - Margarinos szeletet és Kiskosárkát sütöttem/tünk -, nagyon megveregettem a vállunk. Dorka édesen eljátszott, színezett, beszélgettünk, amíg én készülődtem. Közösen feldíszítettük a tojásfánkat. Dorka egy ágra sikeresen felaggatott 42 darab tojást, majd ámulva mondta, hogy milyen csodásat alkotott. Mikor lefeküdt délben aludni, kicsit átrendeztem a díszt.
Minden olyan volt, amit Dorka ehetett.
Délután a virágárustól kértem két szál tulipánt, mondtam mindegy milyen színű.
Dorka a maga 4 évével azonnal kontrázott:"itt tulajdonképpen nem arról van szó, hogy tök mindegy a szín, hanem arról, hogy úgy sem látod milyen színű"
Ennyit a gyermeki lojalitásról anyja felé. Annyira tetszett az eladó néniknek Dorka rátermettsége, hogy maradék virágokból kapott egy kicsi csokrot ingyen és olyan zöldet tettek mellé neki, amit ő választhatott ki. Nagyon boldog volt tőle.
Vasárnap, óraátállítás. Még most sem tértem magamhoz, Dorka teljesen jól bírja. Este átállítottam a vekkereket, már amelyik hagyta magát, így a gyerek az új időszámítás szerint feküdt, velem ellentétben, 4:40-kor keltünk reggel és indultunk Vásárhelyre anyámékhoz. A buszsofőr egy iszonyatosan jó fej, nagyon kedves, bőbeszédű, az út minden négyzetméterét ismerő férfi volt. Segítségével láttunk nyulakat - akik már Dorkának szedték a piros tojásokat és épp Dorka ajándékával ugráltak Vásárhely felé - több őzet, fácánt figyeltünk meg, akik mind-mind a gyerek kedvéért voltak a mezőn. A sofőr az egyik faluban elfelejtett megállni a megállóban, majd Dorka közölte vele, ha nem nézegetné annyira az állatokat, akkor akár meg is állhatott volna. Majdnem leestem a széktől, annyira nevettem! Dorka csak ámult-bámult, majd mikor hazaértünk, őrült tempóban kezdte keresni a mezőn látott nyulak ajándékait.
Minden olyan volt, amit Dorka ehetett.
Délután a virágárustól kértem két szál tulipánt, mondtam mindegy milyen színű.
Dorka a maga 4 évével azonnal kontrázott:"itt tulajdonképpen nem arról van szó, hogy tök mindegy a szín, hanem arról, hogy úgy sem látod milyen színű"
Ennyit a gyermeki lojalitásról anyja felé. Annyira tetszett az eladó néniknek Dorka rátermettsége, hogy maradék virágokból kapott egy kicsi csokrot ingyen és olyan zöldet tettek mellé neki, amit ő választhatott ki. Nagyon boldog volt tőle.
Vasárnap, óraátállítás. Még most sem tértem magamhoz, Dorka teljesen jól bírja. Este átállítottam a vekkereket, már amelyik hagyta magát, így a gyerek az új időszámítás szerint feküdt, velem ellentétben, 4:40-kor keltünk reggel és indultunk Vásárhelyre anyámékhoz. A buszsofőr egy iszonyatosan jó fej, nagyon kedves, bőbeszédű, az út minden négyzetméterét ismerő férfi volt. Segítségével láttunk nyulakat - akik már Dorkának szedték a piros tojásokat és épp Dorka ajándékával ugráltak Vásárhely felé - több őzet, fácánt figyeltünk meg, akik mind-mind a gyerek kedvéért voltak a mezőn. A sofőr az egyik faluban elfelejtett megállni a megállóban, majd Dorka közölte vele, ha nem nézegetné annyira az állatokat, akkor akár meg is állhatott volna. Majdnem leestem a széktől, annyira nevettem! Dorka csak ámult-bámult, majd mikor hazaértünk, őrült tempóban kezdte keresni a mezőn látott nyulak ajándékait.
Mindenből Froozenes, minden ehető Dorka számára. Ebédeztünk, jöttek anyám barátnői családostul. Beszélgettünk, jókat nevettünk, majd 5 órakor indultunk Pápára, apósom testvérét látogattuk meg,. Dorka nem akart hazajönni, belebújt apám pulcsijába, hogy ne vegyük észre, de azzal lehetett csalogatni, hogy Irma néninél is biztos járt a nyuszi ... onnan vissza Győrbe. Dorka nagyon fáradt volt, rengeteg élménnyel ... így gyorsan ágyba került.
Az esti műszak most kezdődött: nekiálltam nyusziskodni. Egyik ismerősömmel épp chateltünk és kérdezte, hogy ez most mit jelent? Mondom beöltözöm csak úgy magamnak szexi nyuszijelmezbe, nagy fülekkel a fejemen, tűsarkú kopogós cipőben és a tükör előtt billegetem magam magamnak, miközben összeállítom a gyerekek ajándékait. Nyilván nem ... de a kérdés is milyen?!
Egyszerre hozza a nyuszi minden gyerek ajándékát, csak rájuk van írva melyik kié, illetve igyekszik a nyuszi egy táskába vagy egy helyre tojni adott gyerek meglepetéseit.
Van a saját gyerekünk, plusz két keresztgyerek, meg egy pót-keresztgyerek. Van a barátnő két gyereke most már van plusz egy gyerek ... szóval hagyjuk is. Most csak annak vásároltam, akinél tudtam, hogy egy héten belül találkozni fogunk velük. Szóval ennek mindnek csinált egy fészket a nyúl. Ez Dorkáé:
Le sem merem írni, hogy mennyibe kerültek a csokik, minden mentes Paleo csoki, 85%os belga csoki stb ...
És mit kér egy olyan kislány, aki hercegnőképzőbe készül és a csillámpónijai is csillámporosat szarnak? KISVASÚTAT meg KÍGYÓT!
A kígyót nem kapta meg, majd apja küldi neki. Nem mertem elhozni a boltból, annyira gusztustalan, élethű kinézetű. Mondtam az eladónak, hogy ezt csomagolja be nekem úgy, hogy ne is lássam, ma visszamegyek érte és mire Dorka hazajön, ott lesz az ágyán a lovas színezővel együtt.
Hétfő: locsolók várása és Dorka csalódottsága. Sokan beígérkeztek. 7en jöttek volna és 4-en értek oda hozzánk és Dorka mondta, hogy csalódott, mert hiányzott neki a 3 fiú. Sajnáltam nagyon, viszont akik voltak, nagyon jól érezték magukat és maradtak játszani kicsit. Barátnőm is meglátogatott, majd délre anyósomékhoz mentünk ebédezni. Természetesen előtte ott is meg kellett keresni a nyuszi-fészket:
Délután mentünk volna Dorka keresztanyjához, de a a keresztfiam belázasodott így elmaradt.
Nagyon-nagyon elfáradtunk.
Egy kis szívmelengető a végére:
Dorka egy hete otthon hagyott befőttes üvegben 2 pókot meg egy - szerinte - bodobácsot, ami amúgy vad katica vagy ahogy sokan ismerik harlekin katica volt valójában.
Dorka 2 naponta felhívta anyámat, hogy megvannak-e az állatkái, esznek-e rendesen, jól vannak-e tartva. Azt gondoltam, hogy anyám szarik rájuk, hiszen millió-egy dolga van. Mire mentünk, friss, nedves fű, gyümölcsök bent a dunsztos üvegben, állatok élnek-virulnak, sőt annyira szeretnek ott lenni, hogy a nyitott tető mellett sem másznak el. Ennyit a nagyszülői gondoskodásról.
Ez az utolsó momentum... ez a Rozimama, nahhh <3
VálaszTörlésA kiscsaj szövege meg fergeteges, annyira okos, lesz/van Vele bajod nyilván!! :D
Van vele bajom, de pozitív értelemben. :) Sokszor csak kapkodom a fejem, hogy hova lett az elmúlt 4,5 év ...
Törlés