Apás nap, utazás, egy hét külön, Dorka száj - videó

Az elmúlt időszakban nagyon sokat utaztunk.

Hol Krisznél voltunk, hol hazamentünk, onnan vissza, Tatabányán is voltunk ... vonatozással és buszozásssal telnek a hétvégék. Önmagában nagyon fárasztó, mert órákat töltünk el így, mégis örökre szóló élményekkel leszünk gazdagabbak.

Az apás másfél óra pótolhatatlan, el-, és leírhatatlan. Élménydús annyira, hogy visszafele a 3 perces sétán, amíg a villamosig értünk, Dorka hárommillió-kétszázötvenezer-kilencszázkilencvennyolc esetben mondta el: "anya elfáradtam, vegyél fel!" Ahogy felszálltunk a villamosra, Dorka bealudt annyira mélyen, hogy folyt a nyála. Dorka folyamatosan papázza az apját. Nem csodálkozom rajta, mégis rosszul esik. Javítani sem kell, mert megteszi magától. Imádja az apját, mégis féltékeny. Nem mindig egyértelmű kire. Amikor így hármasban vagyunk, akkor én nem nyúlhatok Kriszhez, nem puszilhatom meg, szóvá is teszi: "apa, csak velem foglalkozz!" "apa, ne nyúlj anyához!" "apa, csak velem játssz!" Illetve ha átöleljük egymást, Dorka azonnal közénk bújik, ha megcsókoljuk egymást, Dorka is rakja oda a fejét és puszilgat mindkettőnket. A találkozó majdnem meghiúsult, mivel Dorka beteg lett annyira, hogy nem volt hangja, köhögött, taknya-nyála egyben. kedden már oviba sem ment, viszont pénteken apás napra készültünk. Csütörtökön mondtam a gyerekemnek, ha nem gyógyul meg nem tud jönni Kriszhez. Másnapra annyira összekapta magát, hogy teljesen rendben volt, majd szombaton ismét néma Levente és mire Vásárhelyre kellett menni megint toppon volt. Megyek külön is minden hónapban Kriszhez, így egyszer hármasban, egyszer kettesben élünk "családi életet". Ha minden nagyon jól megy, apa egy év múlva/egy éven belül velünk van újra. 

Az elmúlt hetekben közel 2000 kmert beletettünk a fenekünkbe. Dorkával jó utazni. Aranyosan elbeszélget, eljátszik, játszunk közösen, beszélgetünk, Dorka szerint "nézem a csodálatos természetet, amint ébredezik" és "ahogy az őzikék szökellnek a búzavirágos mezőn" - se búzavirágos mező, se őzszökellés, de olyan gyönyörűen mondja és olyan csodálatos a képzelete. Persze emellett azt is mondja, hogy "anya ne aggggyyyyá többet enni, mert FULLON vagyok" - erre megjegyeztem, hogy ilyen okos kislány nem mond ilyen csúnyát, szépen, választékosan kell beszélni illetve nyomatékosítottam is a dolgot: ha még egyszer ilyet mond, kitépem a nyelvét. Sokszor helytelenül ragoz, ami szerintem a közösség átka, hiszen nem lehet mellette állni és javítani ... másra nem tudok gondolni, mert ő 2 évesen sem használta az "esz, isz, alsz és a feksz" most viszont igen. Amikor együtt vagyunk, javítom, majd ezt teszi ő is. Utazások közben olyan "felnőttes" dolgokról is beszélünk, hogy ki kibe szerelmes, ki mit csinál napközben, ki kinek a barátja, az óvónénik mit csinálnak az oviban, miket mondanak, hogy fegyelmeznek, mit mond Rikárdó, Bogi, Szofi és reméli Dorka, hogy már meg fog gyógyulni a pocakja, akkor ehet és ihat mindent illetve ha meggyógyul, akkor én már nem leszek annyira fáradt a sok főzéstől. "olyan jó lenne, ha kettő anya lenne belőled, mert akkor az egyik tudna velem játszani, amikor te főzöl" 

Emellett eljátszik mindent szerepjáték közben.

Az estéink 2 másodperc alatt értek véget KOval:

Dorka múlt héten lent volt Vásárhelyen anyáméknál. 

Több oka is volt: 

Az első és legfontosabb, hogy Dorka nagyon akart menni, anyámék már nagyon várták, mivel dolgoztak mindketten nyár óta nem volt lehetőség erre. A másik ok, hogy egymás nélkül legyünk. Aminek előzménye, hogy február eleje óta felváltva, folyamatosan betegek vagyunk. Dorka  tüdeje (szerintem) a falusi levegőtől 2 nap alatt tisztult tökéletesre, se köhögés, se nátha, tiszta hang. Egy hétig nem volt hangja a gyereknek, ami őszintén szólva nem zavart 2-3 napig. Csend volt, aztán a negyedik napon már szúrta a fülemet, hogy nincs nevetés, nincs sikogatás.Vissza a "nyaraláshoz". Dorka annyira élvezi ezt az egész miliőt. Itt kertet rotálhat, nyulat etethet, akik meg is harapták. Kutyát idomíthat cirkuszi kutyává, kukoricát morzsolhat a csöpp kezeivel, etethet, szaros csizmában jöhet-mehet és 0-24-ben kint tud lenni a friss levegőn, vagy szól anyámnak, "Rozi mama ki szeretnék menni, gyere vigyázz rám". És már kint is van. Apámmal egész nap elbeszélget. Be nem áll a szája, mondja folyamatosan. Azt mondja apámnak: "Sanyi papa, itt nem arról van szó, hogy megdöglött a pók, hanem csak egyszerűen feldobta a pacskert!" Ezen kifeküdtem. "Rozi mama fogott egy katicabogarat, de elszerencsétlenkedte" - mert leesett a fűbe és nem találták. Itt bármit lehet. Kazánházban kolbászt sütni nyárson - kazánban - vagy épp tábortüzet csinálni a kert közepén és ott szalonnázni. Itt lehet az udvaron enni, fetrengeni, állatokat üvegbe gyűjteni, azoknak minden nap friss gyümölcsöt enni adni. Itt lehet élni, okosodni, szerelni, gyereknek lenni, esténként nagyon büdös füst és trágyaszagúan lakásba menni.

Amikor mentem érte, nagyon megörült, aztán megkérdezte, "te mit keresel itt?"

Élvezi minden másodpercét!!
A végére a videó "nem is vagyok repedt fazék!" :)