Itt a vége, fuss el véle!

Dorka blogját 2011. február 22-én kezdtem el írni; 6 éve, 8 hónapja.

Leírni, kimondani is sok. Belegondolni még hihetetlenebb, hogy eltelt több, mint 6 év, 7 majdnem a terhességgel együtt. 

Sokszor görcsbe rándul a gyomrom, amikor arra gondolok, mikor nőtt meg ez a lány ekkorára? 

Hogy lehet az, hogy az én pici babám 5 nap múlva 6 éves lesz????

El tudok-e számolni az elmúlt időszakkal?

Boldog kislány-e Dorka, mi jó szülei vagyunk-e?

Nyilván ezekre az eget-rengető kérdésekre nem tudom a választ; csak bízni tudok abban, hogy jól csinálom, jól csináljuk. 

Szívem legmélyebb szeretetével szeretem Dorkát. A lehető legjobbat akarom neki még akkor is, ha épp azt gondolja rossz anyja vagyok, mert nem engedem fejen állni ott, ahol életveszélyes, vagy épp fejhangon üvöltök vele egy olyan dolog miatt, amit ezredszerre nem ért meg normál hangon. 

Akkor is szeretem, ha szigorú vagyok vele ... márpedig az vagyok. Hiszem, hogy ez fogja előre vinni.

Hiszem, hogy ismerem a gyerekemet annyira, hogy ez lesz neki jó , mert ő szabályok nélkül nem érzi jól magát. Neki kell a rutin hétköznapokon, a lazulás hétvégén és akkor píszendláv van. 

Szeretem akkor is, ha heti 3-szor fél 7-kor hulla fáradtan érünk haza, mert edzésre jár. Lovaglás, úszás. Ráadásul felvették az úszóegyesületbe, ott tökéletesíti tudását. Meglátjuk mi lesz belőle.

Akkor is szeretem, amikor méla undorral minden hétvégén leülünk 0,5-1 órára fejlesztőzni.

Szeretem akkor is, amikor most, iskolaválasztás előtt agyalok, keresem a lehetőséget, ismerőst, hogy a "legjobba" járhasson.

Szeretném, ha szép emlékekkel gondolna vissza azokra az évekre, amik eddig elteltek csöpp életéből. Nagyon nehéz helyzetben voltunk, de igyekeztem megoldani mindent a lehető legjobb tudásom szerint úgy, hogy ne sérüljön a gyerek. 

Az idő választ fog adni mennyire cselekedtem jól vagy épp helytelenül. 

Ez a blog kiforrta magát. Már nem tudok úgy és annyit írni Dorkáról, hogy érdemes legyen folytatni. Ebben benne van a nyilvánosság/nyíltság árnyoldala is. Nem szeretném Dorkát kitenni annak, hogy iskolás társai - szülei - megbélyegezzék bármivel, mielőtt megismernék.

Ez a felület babablognak indult. Dorkát bárhonnan is nézem mindenre hasonlít, csak babára nem. 24,5 kg, 128 centi magas 6 éves nagykislány (ahogy mondta rengetegszer).

Nagyon sokat kaptam az írástól, tőletek, akik olvastatok. Sokszor terápia volt, sokszor gondolatébresztő.

Folytatom az írást rólunk, legfőképp magamról.

Ha valaki szeretne olvasni más fórumon, szívesen elküldöm privben az elérhetőséget, ha itt jeleztek.

Köszönöm neked, Édes kis pöttyöm, hogy mindig adtál érkezést arra, hogy beszámoljak rólad, az életedről. Remélem 18  évesen te is annyi mosollyal az arcodon olvasod majd, amint amennyivel én írtam ezeket a sorokat.

Puszipá!