Ismét beteg

Dorka beteg ismét ... nagyon ... ennyire szarul még nem volt.

Hétfőn indult a történetünk ... inkább vasárnap. Este tengeri herkentyűs pizzát rendeltünk. Krisz és Dorka befalta. Hétfőn, mire hazajöttem a munkából, világvége állapot, egyik rosszabbul, mint a másik. Hasmenés, nátha mindkettőnél. Az elsőt értettem, rossz vagy legalábbis nem túl friss kaja okozta, a másodikat nem vágtam ... hiszen előtte nap beszéltünk Zsuékkal, hogy találkozunk, ekkor még semmi baja nem volt Dorkának. Gyanakodtam arra, hogy a foga jön, ugyanis ha fogzik, taknya-nyála egyben ... hívtam Zsut, lemondtam a talit, nem akarunk fertőzni. Nem örültem neki, ők sem. 

Kedden Krisz fel sem bírt kelni, jobban mondva csak azon imádkozott, hogy a wc-ig eljusson.

Dorkának továbbra is csak az orra folyt - a fenekével egyetemben - egy-egy kósza köhintés mellett, de akkor már szívni kellett. Sinupret, Cebion-csepp. Szerdán hőemelkedése volt estére belázasodott, ám csütörtökön napközben mintha elvágták volna a betegséget. Nyüglődött, nem akart enni rendesen, viszont sokat ivott. Péntekre volt megbeszélve a bölcsis tali, szóltam a bölcsőde vezetőjének, hogy Dorka náthás, mi legyen így influenza kellős közepén. Mondta, hogy 3 gyerek van náluk csak, a többi betegszabin, majd nem engedik be közéjük Dorkát - beengedték -. Aztán igazából pénteken délben indult az erezd el a hajam. 38,6-tal jöttünk haza a bölcsiből. Ekkor még nem adtam neki lázcsillapítót, majd amikor felkelt a délelőtti alvásból 38,9 volt a hője, ekkor már Panadol Babyt kapott. A kedve nem volt rossz, sőt nagyokat játszottunk, talán annyi volt, hogy 3 és fél órákat aludt és bújósabb lett. Szombat 39,7-nél tetőzött a láz és péntek óta 38,3 alá nem tudtam neki vinni se borogatással, se ülőfürdővel, se lázcsillapítóval ... semmivel. Nem eszik. Napi 2 liter kakaót megiszik, miközben ipari mennyiségben főzök itthon, hátha valamit megkíván, de semmi. Reggel adtam neki Kubut, amiből ivott és tejbepapit evett 2 kanállal, amit ki is hányt. De rendes gyerekem van, mert kipattant a székből, odaszaladt a szőnyeg sarkához és a parkettára dobott rókát. Aztán ezt még egyszer eljátszotta az ebéd után, ami 3 miniatűr csirkecomb falat volt. 

Az orra csak annyira folyik, hogy túlzás nélkül a legőszintébben tegnap reggel úgy vettem ki a kiságyból, hogy hozzáragadt a lepedő a fejéhez ... fürdéssel, majd hajmosással indítottunk.

Infrázom, párologtatok hátha segít ... tiszta lelki-beteg vagyok, hogy ennyire szarul van, nem tudok neki segíteni. Amikor nagyon lázas, csak fekszik, semmit sem csinál ... tegnap másfél órán keresztül pihent az ölemben, amíg borogattam a fejét, a csuklóját és a lábát. Ez a jobbik eset, mert van a másik véglet, amikor nyüsszög, hisztizik, ha játszom vele, az nem jó, ha nem játszom, az sem oké. Ha rajzolok, nem jó, ha nem, az se ... egész nap kézben lenne. Nagyon sajnálom. Ráadásul bármennyire nem kap levegőt az orrán, most nem szívom, mert reggel óta vérzik az orra szimpla fújásnál is.

A folyadékpótlás megvan, de az, hogy nem eszik ... nagyon bánt. Mindennel bepróbálkoztam, de semmi. Anya javasolta, hogy csináljak neki egy csomagot, rakjam az asztalra, hátha kíváncsiságból ... megnézte és odaadta Krisznek, hogy egye meg. Épp mondtam Rozi maminak telefonba, hogy ha már a zöldborsót nem eszi meg, nagyon-nagy baj van ... persze nem fogadta el azt sem.

Holnap reggel megyünk dokihoz ismét ...
S a végre a kis betegről ... szó szerint lázas játékban:

Dorka, Majával Up!-ot néz ... 

Bölcsimustrán ... szülői értekezletes döbbenet

Már a tavalyi évben is nézegettünk Dorkával bölcsődéket, ám az idén végképp aktuálissá vált a téma. A mamák, főleg anyám már így is többet segít, mint ami elvárható lenne, amiért baromi hálás vagyok neki és a családomnak is, akik tolerálják, ha nem tud jönni vagy ugye néha otthon is kell lennie, akkor viszem magammal dolgozni, akkor a másik mama vigyáz rá ... vagy az irodában van velem, vagy ha egyik sem megoldott, akkor vagy Krisz vagy valaki más ... szerencsére bárkivel elvan, bárkivel elalszik ... de mégis ... jobb lesz neki az egyféle állandóság.

Sokat gondolkoztam hogy legyen. Lakóhelyhez vagy munkahelyhez legyen közel - köztes állapotot nem akartam 2-3 átszállással - s mivel az utóbbi kiesett, maradt a 2 utcával arrébb lévő intézmény. Ide is helyijárattal megyünk, amikor rossz idő van - 2 perc a házunktól, bicajjal 5 - majd 2 busz között lesz 15 percem, aminek elégnek kell lennie ahhoz, hogy átöltöztessem, lerakjam és elérjem a következőt. Aztán szóba jött a magánbölcsi is, 75 és 85 ezer között per hó ... hát nem, nem erre akarok keresni. Aztán volt szó protekcióról is, hogy akár jövő hónaptól mehessen, ám mivel szigorodtak a szabályok, erre nincs már lehetőség.

Pénteken elmentünk a Kígyó utcai bölcsibe előzetes egyeztetés alapján nagyon szívélyesen fogadtak minket. Megmutattak mindent, átbeszéltük a napirendet, a szokásokat, majd Dorka bemehetett a gyerekek közé egy kicsit. Mondta a vezető, hogy menjek én is nyugodtan, hiszen általában a gyerekek nem mernek egyedül maradni idegen helyen. Az én csajom meglátva a 3 szem bölcsist, a dadát egyből intette a pát és mondta, hogy "mennyee", úgyhogy fogtam magam és elmentem ...

Miközben Dorka ismerkedett, felvették az adatait, megbeszéltük, hogy októbertől tudok munkaviszonyt igazolni, előbb nem akarok, mert akkor cirka százezertől esnék el, per hó, amit megértettek és egyből felajánlották, hogy akkor szeptember elejétől megkezdjük a beszoktatást, így mire igazolást viszek, Dorka simán járhat az intézménybe. Elmondták, hogy március 26-án lesz a beíratás az Örkény utcában, majd  augusztusban  vinnem kell az eü.- és a védőnői igazolást. 

A beszoktatás 3 hét ... s egyből meg is jegyezte a vezető, hogy azt hiszi Dorkánál nem lesz gond ... hát szerintem sem. Elmondták, hogy vinni kell pelust, aki nem szobatiszta - remélem Dorka az lesz őszre - kézmosót, popsitörlőt, váltóruhát- és cipőt - amibe a jelét bele kell rajzolni -, papírzsepit ... ágyneműt, törölközőt egyebeket adnak. WC papírt szívesen veszik, az megy a közösbe, ahogy a zsepi is. 455,- Ft-ra jön most ki egy napra az ellátás, ami nagyon kedvező ár szerintem. Azt is elmondták, hogy főzeléket kapnak többségében ebédre feltéttel, délelőtt gyümölcsöt, délután változó. Minden nap van tea, kakaó.

Reggel 6-tól lehet vinni a csemetéket, mi háromnegyed 7-re járunk majd és fél 3-tól lehet elhozni őket. Nekünk ez tökéletes.

Amin még változtatni kell s szerintem fog is addig: itt egyszer alszanak dél, negyed 1 körül. Dorka még délelőtt fél 10-kor és délután fél 3-kor is alszik egy nagyot. Van lehetőség a délelőtti sziesztára, de nem elkülönített helyen, hanem egy függönnyel elválasztott kiságy szolgálja ezt a célt, ami valljuk be őszintén nem épp a nyugodt pihenést szolgálja, miközben 6 gyerek játszik torkaszakadtából. De nincs is ezzel gond, érthető.

Ami nagyon tetszett még, hogy hatalmas udvara van, tele játékkal. Emellett most szigetelték az épületet és a nyílászárók cseréje is friss. Van sószoba, ahol napi fél órát töltenek el a gyerekek. Van külön tornaterme fejlesztő eszközökkel. A dadák rettenetesen aranyosak, azok a tipikus tyúkanyók. Idősebbek, ami számomra nagyon szimpatikus volt. Tiszta, rendezett környezet. Itt ügyelnek arra is, hogy 3 név megjelölésével engedik ki a gyereket a kapun. Ez azt jelenti, hogy csak és kizárólag az a 3 ember hozhatja el Dorkát, akiket előzetesen felírtunk. Persze lehet kivétel, de azt személyes bejelentés alapján fogadják el.

Fél óra alatt végeztünk, addig Dorka nagyon szuperül érezte magát és még tízórait is kapott, amit ki akartam fizetni, de nem engedték. Édes volt ott az asztalnál ülve a többi gyerek között és a dada nagyon pozitív véleményt formált. Ő volt az egyetlen, aki ha köhögött, a szája elé tette a kezét, elpakolt maga után és amikor mondták, hogy tízórai vitte önállóan a széket az asztalhoz, ahogy itthon is. Papírzsepivel egyedül törölte az orrát és nagyon barátságos, nagyon kedves kislányként beszéltek róla ... nekem meg persze dagadt a mellem. Temperáztak a gyerekek. Bele kellett volna rakni az ujjait, hogy a papíron nyomot hagyjon, de nem merte ... ezen jót mosolyogtunk ... biztos félt, hogy anya leszidja a piszkos keze miatt. Mondták azt is, hogy amikor nem tudta mit csinálnak - temperázás - odaállt szépen az asztalhoz és türelmesen megnézte, mi hogy van. Nagyon büszke voltam rá. Azon nem csodálkoztam, hogy nem keresett, nem szokott, tudja, hogy sehol sem hagyom ott, mindig visszamegyek érte, bármi történik.
... ja és lesz szülői értekezlet ... amire első körben nagyon hülyén néztem, hogy miért nekem címzik ... mondom jó, megjegyzem a dátumot, továbbítom anyámnak és elmegy ... majd kis idő után felötlött, hogy basszus ez már nekem szól, nem anyámnak, most már nekem kell menni szülői értekezletre ... én szülőin?! Hát ez nagyon fura és tőlem nagyon távol álló dolog volt eddig. Mindig kíváncsi voltam, amikor beírták az ellenőrzőbe, hogy lesz értekezlet, anyám mindig elment, közben otthon azon gondolkoztam, hogy milyen lehet és mit mondanak ott, valahogy mindig olyan nagyon felnőttes dolognak gondoltam, amire a gyerekek azért nem mehetnek el, mert már annyira felnőttes, hogy mi gyerekfejjel úgysem érthetnénk ... sőt egyszer még az is megfordult a fejemben, hogy annyira titkos, hogy biztos valami más nyelven is beszélnek ott a tanárok a szülőkkel. S azért volt annyira "titkos", mert amikor megkérdeztem az ofőnket, hogy miről fog beszélni, azt mondta, hogy ez csak rá és a szülőkre tartozik és soha semmit nem mondott. Amikor anya hazajött, megkérdeztem mi volt, mindig vagy semmi vagy jót mondtak rád vagy hasonló ... de konkrét nem volt ... szóval azért volt ez titkos összejövetel a fejemben ...
Szóval megyek szülői értekezletre nyáron és végre megtudom, hogy mi zajlik ezen titkos összejöveteleken

Úgyhogy megnéztük, beleszerettünk és maradunk.

Reggeli szosszenet

Reggel bemegyek Dorka szobajaba. Iszonyatos szarszag uti meg orrom. Kerdezem tole: "Mit csinaltal kis manom?" Dorka:"Beszajta"- es valoban igazat mondott...

Dorka nap

Igaz, hogy szerencsétlen gyerekem nevét még a naptár sem említi, mégis számunkra az egyik legkedvesebb nap a február hat. Ilyenkor tartjuk Dorka névnapját. Méltán mondhatom, hogy "szoktuk tartani", ugyanis már a másodikon vagyunk túl kérem szépen!

A forrázós történet  után még mindig szarul voltam tegnap lelkileg, de helyrejöttem, aztán munka után elmentem bevásárolni, Krisz az innivalókat hozta, közben beugrottam virágért is, amiből aztán lebaszás lett, ugyanis Krisznek nem esett jól, hogy megvettem a virágot a nevében, ő akarta kiválasztani, ő akarta szemügyrevenni ... - na de mentségemre legyen mondva - aki ismeri Kriszt: nála sosem lehet tudni elv az alap, igaz, hogy a gyerekéért bármit megtenne.

Szóval bevásárlás után Fekete-erdő tortát sütöttem, amiből a hagyma íz rendesen kivehető volt, ugyanis a használaton kívüli hűtőben tároljuk - spejz és hely hiányában - a sütéshez használatos dolgokat - liszt, cukor stb ... - és a hagyma is ott van, úgyhogy átvette a szagán kívül az ízét is a liszt, így enyhén hagymás Fekete-erdő torta lett. A Quesadilla alapanyagait ezután anya segítégével összeszeltem, kiraktuk összeérni, illetve a húst elkészítettem hozzá, közbe Dorka ment aludni, így nyugisan tudtunk tevékenykedni. 5 körül nekiálltam összerakni a kaját, Dorka ébredt, összeporszívóztam, majd anyósomék is hamarosan megérkeztek.

Dorka egy hintalovat kapott. Nagyon édes. Egyből tetszett neki, aztán fél óra elteltével már a takaróját is odaadta a lónak, úgyhogy a paripa teljes értékű családtagnak tekinthető. Maja is megviseli, pedig féltem tőle, hogy mit fog szólni ... anyósomék egyik kutyája megtámadta a békésen himbálózó lovat a közlekedőben, a másik nyüszítve futott el, amikor meglátta, annyira bátor volt, a harmadik összeismerkedett vele ... szóval ahol állat van, ott mindenre gondolni kell.

A lóról: sokat gondolkoztam mi legyen az ajándék ... azon is gondolkoztam, hogy ne legyen semmi, hiszen csak egy névnap ... aztán belegondoltam, hogy én is kapok, sőt veszek is ajándékot, pont a csajom fosszam meg ettől? Na nem ... orvosos táskát gondoltam, meg minden marhaságot ... de annyi játéka és még több könyve van, hogy lassan kiszorulunk a lakásból annak ellenére, hogy folyamatosan szanálok és adom oda ismerősöknek a cuccokat. Hintalovat szerettünk volna mindenképp valamikor ... egyikünknek sem volt. Néztük az árakat: Metro 15.000,- Ft. Duna soron 22 és 25 ezer között mozgott. Lomis piacon 5.000,- totálisan leélt állapotban. Majd kedd reggel apród: 8.000,- Győr, Kincses Sziget. Haláli jó dolgok vannak a mini boltban. Földes Gábor úton található, az eladó már seggnyalásig kedves ... Tökéletes állapotban ... mármint a ló. Aztán szerda reggel szóltak Krisz szülei, hadd fizessék ki a felét, mert ők már nem tudnak Dorkának mit venni ... így lett közös lónak túros a háta.

Megvettük, elhoztuk, odaadtuk.

Vendégek elmentek, Dorka még megpróbálta beaplikálni a szobájába a lovat, de nem sikerült, úgyhogy maradt ez is a nappaliban. Most úgy néz ki, szereti ... ja ... és ha megnyomjuk a fülét nyerít és vágtázó hangot ad ki.

Ui.: Köszönöm a privát és nem privát kérdést: szuper volt a wellnes hétvége, rettenetesen élveztük. Nagyon kellett már. Anya és Dorka jól elvoltak, mint mindig.

De! Aki nekem még egyszer azt mondja, hogy a wellnes pihentető, azt pofánverem! Bár lehet, hogy nem buliból kellett volna menni 4 órás alvás után segget áztatni ... Szóval jó volt!!!

Boldog névnapot Életke!!

Kedves, kicsi lányka, Isten áldjon téged,
növelje jókedved, éltesse szépséged!
Ünnepeljünk téged, ma van neved napja,
Áldjon meg az Isten, kicsi Dorka!

Van, aki forrón szereti ...

... hát én nem. Dorka meg pláne nem.

Történt ugyanis tegnap a déli evészetnél, hogy leöntöttem Dorkát egy tányér forró levessel. Csak annyira volt meleg, hogy anyósom akkor kapcsolta le a gázt a tészta befőzése után ... gondolhatjátok. Egyik kezemben a gyerek és a tányérr, a másikban a merőkanál. Szedek magamnak, Dorka még mutatja is, hogy meleg, nem szabad hozzányúlni, majd egyszer csak odacsap a tányérhoz és annyira szenencsésen löki meg a tőle messzebb eső irányba ... majd vissza, hogy már én sem tudtam korrigálni a dolgon és a lábára, kezére borult a húsleves. Azzal a lendülettel eldobtam a tányért, felrántottam a nadrágját és lekaptam róla a pulcsit - egy mozdulattal - ekkor eszmélt Dorka és kezdett őrült sírásba. Mászott felfele a nyakamon. Gyorsan úgy, ahogy volt cipőstül, zoknistul beleállítottam a mosogatóba, engedtem a combjára, lábszárára a hideg vizet, miközben a kezét is tartottam alá. Totál vörösség, igazából nem volt egy négyzetmilliméter hely rajta, ahol ne égett volna neki - látszatra. Amíg folyt rá a víz, baromi csúnyának tűnt a dolog, gondoltam, hogy ebből doki lesz. Ám ahogy kivettem a víz alól, ahol egyéb iránt már azért sírt, mert fázott ... egyből elmúlt a pirosság, majd Dorka is abbahagyta a sírást.

Semmi sem látszik neki. Jobban mondva 2 foltja van, ami az előtte történt macskaszeretgetésből fakad. Lefújtam neki Aloe Verával és szerencsére megúsztuk ennyivel a dolgot most.
Rémálmaimban szerepelt ez, csak annyival más helyzetben, hogy egybe magára rántja a húslevest a gázról.
Szóval befejeztük az együtt merést. Innentől csak én és ő csak messziről.
Eddig annyira megbízható volt, sosem nyúlt oda, sosem kapott oda, ha érezte, vagy mondtuk neki, hogy vigyázni kell, mert megégeti a kezét. Egész nap ölelgettem, elnézést kértem tőle, hogy nem vigyátam rá jobban ... nagyon lelkismeret-furdalásom volt.
Van aki forrón szereti ... mi nem