Összes oldalmegjelenítés

2014. augusztus 29., péntek

"Köszönöm, hogy vigyáztál rám!"

"Köszönöm, hogy vigyáztál rám!" - búcsúzott el ma Dorka Orsi nénitől, délután pedig a bölcsődés éveitől.

Ha az a nagyon pityergős fajta lennék, elsírtam volna magam, annyira aranyos volt Dorka, Orsi nénin is látszott a meghatottság. Dorkától kapott egy kis díszes kaspós virágot - Ilka néni is ugyanezt kapja -, egy pónis rajzot, amit Dorka maga készített. A másik csoport nevelői kaptak csokit és persze Éva néni is, a dadus.
Fura lesz. 
Mindenképp egy nagy változás előtt állunk, egy új, nagyon jó dolog előtt. 
Egyik szemem sír, a másik nevet. 
Sír, mert Dorka szeretett bölcsődébe járni. Sír, mert a pici babámból tényleg "nagykislány" lett és visszavonhatatlanul 3 éves lesz október 3-án. Amíg a bölcsődéhez kapcsoltam, addig pici volt, ha már ovis, nagy lesz - hülye anya, így gondolkozik. Sír, mert sokszor nehezen élem meg a változást vagy inkább a bizonytalanságot, ami most ezzel jár. Másik busszal megyünk, másik utcákban fogunk járni és közben Dorka csak nő és nődögél.
Nevet, mert olyan jó lesz. Nevet, mert új kis pajtások, új emberekkel ismerkedünk meg. Új programokon veszünk részt. Nevet, mert már most tegezem a nálam jóval idősebb óvó nénit,  míg a bölcsődében magáztam a nálam jóval fiatalabb Orsi nénit! Nevet, mert még önállóbb, még okosabb lesz Dorka ... és persze azért is nevet, mert végre felnő.
Fura kettősség ez, de mégis olyan jó lenne mininek, de alig várom, hogy nőjön!

Nagy felfordulásban leszünk jövő héttől. Dorkának 2 napja lesz a beszokni az óvodába ... így tervezem ... Dorka meg végez. 
Szerdától ugyanis jönnek a festők és nekiesnek a lakásnak. Tegnap a kazántisztításon estünk túl, búcsú ajándék vásárláson, über-brutál meló napon, aminek a végét még fél 3-kor nem láttam, így majdnem 4 óra volt, mire Dorkáért úgy estem a bölcsibe. Ezután Maja séta, gyerek játék, takarítás a kazántisztítás után és vacsora főzés. Emellett pakolok, pakolok és pakolok még mindig van mit pakolni. 
Hétfőn és kedden Dorkát én viszem óvodában. Szerdán még nem tudom, de akkor már jó lenne, ha ott aludna délben. Szerda, csütörtökön a győri nagyszülőknél fog aludni este elvileg. Akárhogy is próbálom szervezni a dolgot, nem tudok egyszerre 2 helyen lenni és nem tudom egyedül megoldani a jövő hetet főleg úgy, hogy a festők akkor kezdenek reggel, mire nekünk oviba kell menni és akkor végeznek, hogy már késő elindulni a gyerekért a város másik végébe. Úgyhogy magamhoz képest nagyon furcsa dolgot csináltam: segítséget kértem. Anyám most vizitündér-képzőbe jár - értsd: vizes gyógytornára - minden nap, így nem tudja elvinni a gyereket haza, másrészt mégsem lenne ildomos 2 beszoktatós nap után 3 napra kivenni a gyereket az óvodából.
Ha most nem festetek ki/újíttatok fel, akkor csak októberben lenne rá lehetőség, ezt nem akarom. Túl késő. Közben egy nagyon jó ismerősöm hazajön külföldről, vele is találkozom mindenképp, mert megy vissza ... szóval jól belehúzunk és szégyenszemre Miáékhoz nem jutunk el, pedig nagyon készültünk.
Amúgy lelkiismeret-furdalásom van: a bölcsi kezdésnél is rezgett a léc - időbeosztás-ügyileg - a munka miatt. Most az óvoda kezdésnél ott is leszek meg nem is. Nem akarom, hogy rossz élménye legyen. Milyen anyja van, hogy még ezt sem képes megoldani rendesen szabadság felhasználásával például.
Aztán tegnap Krisszel történt telefonbeszélgetés kapcsán megnyugodtam: nem vagyok én annyira szar anya, csak ennyit tudok megoldani ebben a helyzetben kvázi egyedül vagy segítséggel, de ebből igyekszem a maximumot kihozni. Így még festés és pakolás után késő délutánonként el tudok bicajjal ugrani - 20 km oda-vissza - Dorkához egy puszira vagy akár le is tudom rakni aludni.
A legfontosabb: újra egészségesek vagyunk! 

2014. augusztus 25., hétfő

"Akkor az Edvy Dorka szeptember elsejétől mehet óvodába!"

Elintéztem!
A következő történt:
Múlt hét kedden telefonáltak, hogy pótbefizetés lesz a Lehel úti óvodában 8-12-ig  augusztus 25-én.
Reggel elvittem Dorkát a bölcsibe, ahol Kriszti mesélte, hogy vannak új gyerekek: 8 hónapos ikrek és egy 10 hó körüli minike és még 8-10 hasonszőrű pár héten belül. Nem tetszett. 
8-ra odaértem a Lehel utcába befizetni az étkezési díjat, ahol közlik velem, hogy Dorkának nem kell fizetni, mert október 3-án tölti a hármat, nem veszik be előbb, menjek vissza egy hónap múlva.
Hívom az óvodát, hogy akkor most mi van, elmondom Ildikónak, hogy nagyon nem szeretném, ha Dorka bölcsis lenne még 6 hétig, amit a tények feltárása után abszolút megértett. 
Kérem, hogy mondjon valamit, tök mindegy, hogy mit. 
Hívjam fel a győri önkormányzatot, kérjem Várszegi Mónikát -infó -, ha ő külön engedélyezi, hogy Dorka megkezdhesse szeptember elsejével az óvodát a fentebb már említett indoklással, akkor Ildikó bevállalja a beszoktatást, rajta nem múlik (amúgy is Dorka az egyetlen szobatiszta).
Telefon, szabadságon van, átkapcsolnak máshova. Elmondom gondom-bajom, telefonszámot kérnek és negyed óra múlva hívnak, Dorkát mikor szeretném vinni? Mondom, amikor Önök javasolják.
"Akkor az Edvy Dorka szeptember elsejétől mehet óvodába!"
Gyorsan vissza a Lehel utcai központba befizetni, hogy nehogy lekéssünk és emiatt ne kezdhesse meg az óvodát.
Befizetést gyorsan elintéztem. Azt nem mondom, hogy szépen néztek rám, ám nem mintha érdekelne, hogy nyomtatni kellett őnagyságának. 22 napra 8.710,- Ft-ot kértek.
Vissza a munkahelyre, újra telefon, hogy mit kell vinni az óvodába? 
 - Váltóruha
 - Pizsama
 - Fogkefe/fogkrém/fogmosópohár
 - Váltócipő
Ennyi első körben. Szülői értekezlet csak szeptember elején lesz, úgyhogy semmit sem tudok, csak annyit, hogy hétfőn beszoktatni megyünk reggel fél 8-ra.. 
Gyors-intézkedésben voltunk. Amúgy az óvodás csomagja megvan a gyereknek egy hete készen.
Emellett festetem a lakást jövő héten, kazánt tisztíttatok és a legjobb, hogy FULL BETEG vagyok!

2014. augusztus 22., péntek

A pótbefizetésről és a mi óvodánkról

... ahol felcsillant a remény a szeptemberi óvoda kezdésre :)
Ez azért lenne fontos számunkra, mert Dorka bölcsődés csoporttársai szeptember elsejével elmennek oviba. Dorka Julikával marad és sok-sok 10 hónapos körüli "babával". Ha hivatalos formában mennek a dolgok, akkor október 3-ával, a harmadik szülinapját betöltött napon mehet először. Ha rugalmasak, akkor szeptember második-harmadik hetében.
Nem mindegy, hogy még 6 vagy már csak 2-3 hetet kell bölcsibe eltölteni, hiszen a kicsik mégiscsak minikék, jó lenne, ha Dorka ennél jobban már nem fejlődne vissza. Emellett szerintem unatkozni fog - hiszen mit tudnak tevékenykedni ennyi idős gyerekekkel főleg csoportosan ... a vizuális nevelést hagyjuk is - és szerintem terrorizálni fogja a dedeket. Bár Ilka nélni szerint Dorka nagy segítség szokott lenni az új gyerek beilleszkedése kapcsán, amit én nem nagyon tudok elképzelni. Érdekes ez, hiszen ott van példának okáért Máté baba az ő majdnem 3 hónapjával, akiért Dorka szerintem ölni is képes lenne, annyira szereti. Ezzel szemben Levi baba, akit szintén nagyon szeret Dorka addig, amíg előbb említett le nem rombolja, bele nem nyúl, fel nem löki, át nem alakítja és még sorolhatnám mit nem csinál Dorka tortáival/ételével/várával stb. Ami Levi részéről normális viselkedés ennyi idősen, mert Dorka is ezt csinálta régen ... ám képes arrébb tenni/lökni/tolni simán egy gyereket akár kisebb, akár nagyobb nála.
Ennyi időt nem tudok és nem is akarok megoldani otthon, egyben.
Hétfőn, 25-én pótbefizetés lesz a győri, Lehel utcai központban 8-12 óráig. 
Hívtak telefonon kedden, hogy nem fizettem be augusztus elején a szeptemberi étkezési térítési díjat. Mondtam nekik 1: talán azért nem fizettem, mert nem tudtam, hogy befizetés lesz. 
2: miért fizetnék augusztusban szeptemberi díjat, ha a gyerek októberben kezd? Oké, hogy előre fizetek ... de két hónappal?
Végül utánanéztek, hogy valóban nem értesítettek ki
Szóval itt a reménysugár, hogy kezdhet szeptemberben. :)

Győri Mosolyvár Óvoda
Kismegyeri Tagóvodája
9028 Győr, Arató u. 5.
Tel.: 96/425-661
E-mail: kismegyeriovi@ogmk.hu
Tagóvodavezető: Kustyánné Szentmihályi Ildikó
Nyitott kapuk napja: 2014. március 19.


„A nevelés nem más, mint szeretet és példaadás.”
                                                                                  (Pestalozzi)

Óvodánk Győr zöldövezeti részén Kismegyeren családi házak között található. Hatalmas parkosított, virágos, sziklakertes udvarunk természetes környezetet biztosít óvodásaink számára, hogy megismerjék, megszeressék és óvják a természetet és állatvilágát. Ezenkívül remek lehetőséget nyújt, hogy gyermekeink szabadon mozoghassanak és megismerkedjenek a legkülönfélébb mozgásformákkal.
Saját óvodai nevelési programunk középpontjában a gyermeki személyiség fő fejlesztő tevékenysége - a JÁTÉK áll. Nevelő munkánkkal arra törekszünk, hogy az óvodában eltöltött évek során a kisgyermekek igényeinek megfelelően életük legfontosabb tevékenysége a játék legyen, hogy megmaradjon bennük az új megismerésének vágya, a gyermeki rácsodálkozás képessége, s, hogy az évek során önálló, gondolkodó, magabiztos, kreatív emberek váljanak belőlük.
Két vegyes életkorú csoportunk (Süni, Cica) lehetővé teszi, hogy mindenki ismerje egymást, a másik csoportbelieket és a felnőtteket egyaránt. Igazán ez teszi intézményünket családiassá, ehhez járul hozzá az egyéni bánásmód és az otthonos légkör.
Figyelünk a gyermekekhez igazodó beszoktatásra, a testvérek és a barátok egy csoportba kerülhetnek. Felújított csoportszobáink tágasak, esztétikusak, jól felszereltek konstrukciós és természetes anyagú fejlesztő játékokkal, vidám színes babaszobával.
Célunk, hogy a hozzánk járó gyermekek jól érezzék magukat, kötődjenek a mesékhez, versekhez, mondókákhoz, a zenéhez, a környezetük szépségeihez, az alkotó tevékenységekhez, a művészetekhez, hogy minél több tapasztalatszerzési lehetőséget megragadva élményekben gazdagon teljenek óvodás éveik.
Amire büszkék vagyunk: Nevelési munkánkban kiemelkedő szerepet kap a színvonalas vizuális nevelőmunka, tehetséggondozás, melynek eredményeként minden évben számos rajzpályázati díjat vehetnek át óvodásaink. Óvodánk jelentős szerepet tölt be a település kulturális életében, hagyománnyá vált ünnepeinket a tanító nénikkel közös játszóházaink és óvodásaink műsorai színesítik nagy sikerrel. Ezek a programok hatalmas közösségformáló erővel bírnak, bensőségesek, hangulatosak, rengeteg élményt adnak.
Programjaink: Kismegyeri Családi Nap, Őszi – tavaszi sportnap, Mihály napi vásár, Adventi játszóház és vásár, Mikulás, Játszódélután a szülőkkel, Ovikarácsony, Mindenki Karácsonya, Színházi előadások, zenés műsorok Húsvéti hagyományőrzés, Gyermeknap, Kirándulás a szülőkkel.
Intézményünk szolgáltatásai: heti gyümölcsnap, logopédiai foglalkozások.

Szeretettel várunk minden érdeklődő szülőt, és leendő óvodást!

2014. augusztus 21., csütörtök

A hosszú hét eleje

Dorka Miss Picsáskodik ... és pont.
Akkor is, ha még pici hozzá, akkor is, ha én vagyok az anyja és hű de csúnya ilyet írni.
Jót mosolyogtam rajta és vigyorgok a mai napig, mégis elképesztő, hogy egy majdnem 3 éves lánygyermek képes ilyenre!
Nézzétek csak:

Hosszú pihenéssé nyúlt a hét eleje. Kivettem szabinak a hétfő és keddi napot. Így már 11 napnál tartok per 7 év. Meg kell állapítanom, hogy megrémiszt :)
Annyira jól éreztük magunkat Vásárhelyen, hogy a hazajövetel közeledtével Dorka lebetegedett, ma már én is érzem a torkom. Tegnap nem volt hangja, úgyhogy activity-ztünk. Mára helyrejött a hang, visszatért a letye-petye hála a Homeo-Voxnak.
Folyni kezdett az orra és nagyon köhög, ezért Dorka számára a nyári szünet meghosszabbodott egy teljes héttel.
Voltunk Vásárhelyen orvosnál is. Anyám barátnőjének köszönhetően egyből bekerültünk és én irgalmatlanul büszke voltam a csajomra, annyira okosan viselkedett. 
Rászólt a dokira, hogy "Ne anyát kérdezd, ha én vagyok beteg, hanem engem!" 
Ügyesen megmutatta hol fáj a pocakja és tátotta nagyra a száját, amikor kérték. Jutalomként 4 darab matricát kapott ajándékba ... no meg a protekció kapcsán.
Kutyakiállítást néztünk meg vasárnap - ahonnan indult a betegség azt hiszem -. 
Életében először evett pattogatott kukoricát, méghozzá színeset! 
Íme a sorozat képei:
Dorka új biciklije, amit még a napsugár is ragyogtat. Rossz minőségű a kép, de a lányom nézése ... na hagyjuk is.

"Dorka pózolj!"

"Dorka pózolj!"

A fején lévő fülek világítanak, villognak. A húgom képes volt kicsit feltűnőbb felszerelésben, villogó fülekkel elvinni a falu központjába bicajozni Dorkát :)

Báj

"Szanyi papa" még táskát is ad Dorkának a picsáskodáshoz

A cipő sarok mérete a lényeg!

"Szanyi papa! Bohócnak nézel te engem?" - a bohócorr egy akkumulátor pozitív csavarjának a tetejéből készítette apám.

Délelőtti fél 10-es alvás - itt már lázas volt a gyerek - aludt délután fél 3-kor is, mint a régi szép időkben :)

Kirakó ... minimálisan hagyott segíteni csak 


Aranyhaj

2014. augusztus 15., péntek

Nyári szünet másképp

Szubjektív vélemény, rám vonatkoztatva!
Én mindig szerettem az állandóságot és mindig szerettem a változatosságot. Az állandóság okán szertettem suliba járni, fura volt a nyári szünet. Nyári szünet után fura volt újra az iskola, kvázi sokszor nehézkesen ment a váltás. A legtöbb ember türelmetlenül várja a vakációt fiatalként. Engem kifejezetten idegesített az iskolában folyó utolsó 3 hétben semmit sem csináló ténfergés és tök feleslegesnek tartottam, így a nyári szünet első napja sem volt túl felemelő, hiszen 3 hete akkor már igaz, intézményi keretek között, de hesszeltünk.
Amikor már a felénél járt a szünidő, akkor indultak a bulik ... ha buli volt, naaaaaagy buli volt! Nagyon szerettem és tudtam élvezni. Majd mire kipihenhettem volna a másfél hónapig tartó aftert, újra kezdődött az iskola. Fősulin más volt. A nyár eleje a vizsgaidőszakról szólt, munkáról, szórakozásról, nyaralásról. Az már egy más világ, de nekünk annyira jó csoportunk volt, hogy nyári szünetben is sokszor találkoztunk! Imádtam fősulis lenni!
Az első munkahelyemet szeptemberben kezdtem, mint annak idején a sulit, majd hülyén néztem, hogy június van, na de hol a nyári szünet. Életem legrosszabb nyara volt, nem tudtam túllépni azon, hogy nyár van, de a munka nem áll le. Amíg a fiatalok strandolnak, buliznak, késő estig a városban vannak, addig én délután 5-ig bent rohadok az irodában, korán fekszem, mert korán kelek és fáradt vagyok!
Itt volt az első olyan gondolatom: "Hú Liz, ez már tök felnőttes! Jaj, de nem akarom!"
Az elmúlt 3 nyár más rendszerben telt:
Az első kis gyerekesként Dorka már menni akar de még nem tud és én mindig meg vagyok görnyedve na de hol van állandóan árnyék jegyében telt. Medencéztünk, Győrújbaráton lógtunk folyamatosan, alig mostam, hiszen egy pelusban volt Dorka non-stop. Itt szeptemberben elkezdtem dolgozni.
A második nyarat végigkínlódtuk a szobatisztaság jegyében, miközben egyre több élményt szereztünk, Dorka egyre ügyesedett, elkezdett beszélni, a győrújfalusi tóra jártunk fürödni, rengeteg élményt szerezve ezzel, illetve apával eljött volna  a mi időnk, ha meg nem műtenek a daganattal, Dorka már egy hetet lent maradt Vásárhelyen!

2011 nyár

2012. nyár

2013. nyár

2014. nyár
Ez a nyár volt az első igazi!
Szabit vettem ki ... végre ... Dorka igazából nyaralt, olyan nagylányosan.
Nem igazán értette ezt a nyári szünetes dolgot. Mindig kérdezgette, "mikor lesz már nyári szünet?"
Azt már korábban megírtam, merre jártunk abban az egy hétben, nem teszem meg még egyszer, itt elolvashatjátok.
Beleálltam egy rendszerbe - lehet korból fakad vagy nem tudom miből -: reggel munka, délután menni a bölcsibe a gyerekért, majd közös játék, csavargás, vacsi, fürdés, mese és alvás.de nagyon nehezen váltottam, olyan volt, mintha bűnt követnék el azzal, hogy nem dolgozom és még majdnem lelkiismeret-furdalásom volt. Fejben helyre kellett raknom a dolgokat.
Az szerettem volna, ha tudja, hogy most szünet van, lazábbak a dolgok egy kicsit, de alapvetően mégis a szokásos szabályok érvényesek. Nem csinálhatott így sem butaságot, de nem dőlt össze a világ, ha 8-kor mentünk fürödni 7 helyett, volt, hogy már sötét volt, mikor hazaértünk. Szabadság volt! Tv-t is néztünk este fürdés után, alvás előtt. Valahogy mindig félek egy kicsit többet engedni, nehogy gyorsan átálljon a másságra, a kicsit lazább dolgokra, de mindig rá kell jönnöm, hogy annyira nem is hülye a gyerek.
Azt szerettem volna, ha jól érzi magát, felszabadult és tényleg róla szól ez az egy hét. 
Tök jó volt reggel itthon 8-kor kelni, igaz utána rohamtempóban kaptuk össze magunkat.
Minden reggel megkérdezte, hogy "hova megyünk ma?"
Vasárnap tök jó volt csak úgy dögleni.
Igyekeztem birka türelemmel lenni felé; még a türelmesebbnél is türelmesebb voltam. Nem akartam, hogy az az egy aktívan eltöltött egy hét a kiabálásról, a fenyítésről szóljon. 
Így is volt egy nap, amikor Dorka magából teljesen kifordulva viseltetett minden iránt, ilyenkor ment a búsulóba és azon a napon üvöltöttem többször, mint a fába szorult féreg. Őszintén? Teljesen hiába!
Emellett olyan édesen bújt sokszor, volt tartalmi időnk egymásra, sok-sok közös dolgot csináltunk együtt.
Sokkal fáradtabb voltam, mint a hétköznapokon, ami vasárnapra tetőzött. Hét közben 3,5 óránk van együtt, amiből 1,5 óra (inkább ez a jellemző), max. 2 óra aktívan csak és kizárólag Dorka. Durva ugye? Ilyenkor mindenki el szokott hűlni és megrónak érte, milyen keveset foglalkozom a gyerekkel. 
Azt szoktam kérdezni ilyenkor, hogy te mennyi időt töltesz el a sajátoddal úgy, hogy nincs telefon, nincs tv, nincs internet, nincs sütés-főzés, takarítás, mosogatás, vasalás, anya azt hozd ide, anya ezt kérem, anya éhes vagyok, anya szomjas és még sorolhatnám ... AKTÍV 1,5 óra csak a gyerekBEN! Direkt így fogalmazva. Amikor nem azon gondolkozol, hogy kéne egy kávét inni, hogy el kellene indítani a mosógépet, hogy ki kéne vasalni vagy főzni kellene valamit miért koszos a szőnyeg, porszívózni sem ártana ... Nem egymás mellett ültök, nem csak mesélsz neki, hanem aktív tevékenykedés, fejlesztés, foglalkoztatás.
Nekem kezdetben ez az aktív idő fél óra volt, mert szégyenszemre nem tudtam tovább ülni mellette, inni mentem, enni, megszakítva ezzel a játékot, másra tereltem a figyelmet és az én saját figyelmem nem tudtam munka és minden egyéb után egy helyre koncentrálni. Idő kellett, és azóta ez flottul megy.
Átálltunk a nyári feelingre, aztán vasárnap már készültünk a hétfői bölcsi kezdésre, ami meglepően jól indult. Pedig én nagyon féltem, hogy Dorka nehezen áll vissza.
Okos-ügyes Dorka.
Ennyi.



2014. augusztus 12., kedd

A szabadságról, az emberi rosszindulatúságról és egy majdnem infarktusról


2014.08.04-08-ig szabadságon voltam. A cégnél eltöltött 7 év alatt ez volt a ténylegesen kivett kilencedik napom. Korrekt nem?
Hétfőn éjszakai sötétségben indultunk neki a reggeli fél 7-es a Győr-Devecser busznak. Amikor felléptünk a buszra, leszakadt az ég, de valóban egy lépésen múlott, hogy nem áztunk bőrig. Majd erre felbuzdulva a szanatóriumi járat szanatóriumba igyekvő "fiatal csajszijai és ifjai" nekiálltak őrült módon helyet keresni. Persze engem is megtaláltak, mert ajtóhoz és nyomógombhoz közel ültünk. Ezen annyira ki tudok bukni. Leülök, le- és kipakolok, már beszélgetésben vagyunk Dorkával, amikor bökős szemmel megkérdezi, hogy szabad-e? 
Csak annyit mondtam: "Maga szerint van itt üres hely? Szerintem 2 ülésből 2 foglalt!"
Egyébként a legtöbben tuti benyalják ezt, ezért is mernek bepróbálkozni.
Devecserben fél 10-kor szálltunk le, pár percet kellett csak várni a következő buszra, ami Vásárhelyre szállított minket. Várakozás közben Dorka megfogott valami virágot, amit sikeresen a szemébe dörzsölt és éktelen visításba kezdett. Először azt sem tudtam mi a baja, közelebb hajoltam, megütött az a maró szag, még - csak - közel hajolva is marta a szemem, elképzelni nem tudom Dorkának mennyire fájhatott, mindenesetre volt útra valónak Kubu, más folyadék nem volt a közelben, így beletoltam jobb híján a szemébe azt, egy másodpercen belül megszűnt a sírás. A szeme fel volt dagadva és vérágas volt aranyomnak, a keze bűzlött még mindig és azóta sem tudom mi a virág neve. Kamillával mostam le, délutánra kutya baja sem volt.
Hétfő-kedd - Somlóvásárhely:
Igazából annyi volt a napi mozgásom, amíg az egyik süteményes táltól a másikig elmentem. Púpra ettem magam, délután egyszer aludtam Dorkával. Az éjszakát Dorka búgócsiga üzemmódban töltötte. Nem véletlenül nem alszom vele. Jön-megy az ágyon, pörög jobbra, pörög balra, beszél, horkol, tarkón vág és még sorolhatnám ... alig aludtam valamit. Bár igaz, hogy amikor elaludtam fél 9-kor keltem fel. Dorka is jól aludt, napközben is simán 4 órát. Olyan jó volt ismét otthon lenni, töltődni annak ellenére, hogy inkább őszi időjárásban volt részünk, mint nyáriban. Emellett most először nem volt sáskajárás a családban, így igazán a szűk családdal lehettünk. Dorka folyamatosan zabált szó szerint velem együtt. Többször bemószerolt anyámnál. Ezen minden alkalommal jót nevettünk, amit én nem engedtem meg, azzal ment mamához, természetesen ő sem engedte meg. Kedden apu elvitt minket Saccal vásárolgatni. Tök jó volt! A húgomra ráakadt egy pasi, akit még az sem riasztott vissza, hogy mellkason vágtam egy táskával, mert belemászott a nyakamba a gyógyszertárban - Sacc miatt -. Majd követte a húgom mindenhova. Kábé harmadával kevesebbet fizettem a megvásárolt ruhákért, mint itt Győrben! Dorka kapott óvodakezdésre sok bugyit, zoknit, cipőt, hajgumikat és még sorolhatnám.

Dorka vacsizik Ken-ekkel és Bárbíííval! ahogy ő mondja. Érdekes, hogy mindig a két Kent játszatja, azokat is szoknyába öltözteti többnyire, pedig tisztában van a fiú-lány kérdéskörrel és már nem csak cipőszín alapján


"Lozi mama, Dolka és Szanyi papa" - ilyenkor látszik apám mellett, hogy Dorka mennyire csöpp ... bár apám mellett sokan eltörpülnek :)

Komolyan boltban indulunk ferde szemmel :)

Reggeli Pocahontas ébredés, mert a nyakláncnak a fejen a helye :)
Szerdán fél 11 előtt indultunk a Devecseri Vasútállomásra. Return jegyet nem tudott adni az amúgy igen kedves-aranyos néni. Hogy miért? Nem tudom, ennek köszönhetően elég kalandosra sikeredett a hazautunk. Innen budapesti - az utat Dorka végigaludta, amikor Kelenföld előtt felkelt, végigette -, majd a havi szokásos gödi körünket tettük meg. Fél 4-re értünk oda. Most nem mentünk 0-24-ben, otthon voltunk, amit én nem bántam egyáltalán. Eleinte Lili és Dorka nagyon összekaptak. Kvázi Dorka elverte Lilit és beleharapott a mellbimbójába, amiért én nagyon szégyelltem magam. Nyilván nem ok nélkül történt, de azért verekedni és harapni ... na azt már nem. Dorka elvonult gondolkozóban, no nem önszántából és reggel elnézést kért Lilitől. Bolond volt nagyon szerdán, emellett fáradt velem együtt. Este bealudtunk mindketten, így már nem tudtam este lemenni beszélgetni. Szakadt az eső szintén, folyamatosan, hideg volt!  Másnap Ázsia Centerbe mentünk vonat indulás előtt, onnan időben indultunk, ám az előző napi viharkárokkal nem számoltunk. Indulás előtt 10 perccel értünk a keletibe úgy, hogy nem volt jegyünk Győrig - Devecserben nem kaptunk -. Először a nemzetközi jegykiadót sikerült megtalálni, majd a rendes jegykiadót kígyózó sorral, majd az alagsorban lévő pénztárt, ahol az egyik oldalon hosszú sor, a másikon a kijárat és egy épp megüresedő ablak a jegyváltónál. Én beálltam a kijárat elé, amikor jött ki valaki, én befutottam, magammal rántva a gyereket nagy sietségben. Pont egy nő volt előttünk, aki látva a sietségünket maga elé engedett, nem győztem hálákodni neki. A jegykiadó nő véleményt formálva a szemét forgatta és megjegyzést tett, amit nem értettem pontosan és mivel 1 perc volt a vonat indulásig nem reagáltam le, 1.670,- Ftot fizettem a jegyért és a visszajárót is otthagytam neki 2.000,- Ftból, rohantunk Dorkával két emeletet. Édesem annyira gyorsan futott, olyan ügyesen jött utánam a lécsőn, tényleg komolyan vette, hogy kurvára késésben vagyunk.
12:28-ra volt kiírva a vonat indulás, mi 12:29-kor ugrottunk rá fel, majd épp hogy leültünk, bemondták a hangos bemondóba, hogy a vonat késik negyed órát. Most erre mit mondjak? ... Dorka nem értette most mi van. Ha már ennyit futott miért nem siet a vonat is? Így volt időm kipakolni minden utazáshoz nélkülözhetetlen kelléket; értsd pici takaró, állatkák. Az összegyűrt jegyet is előszedtem és fura volt, hogy ilyen kevés az összeg. Felötlött bennem, hogy a "helytelen viselkedésért" büntit kapok fentről, de mégsem ... emberi rosszindulatúság, ami miatt fortyogtam még egy napig és ha egy pár évvel ezelőtti Liz lennék biztos visszamentem volna és kirángatom az üvegen keresztül. Emellett elgondolkoztam azon is, hogy tuti jó vonaton ülünk-e, mert igazából körbe sem néztem, csak felszálltam a szokásos vágányon álló szerelvényre.
A lényeg: a jegykiadó hölgyemény nem írta rá a gyorsvonati pótjegyet a jegyünkre, ami csak akkor tűnt fel, amikor jött a kalauz és megbüntetett. Értettem, miért, el is fogadtam, viszont azt nem, hogy én kértem 12:27-kor egy 3 éves gyerekre és magamra, a 12:28-as győri gyorsra jegyet. Neki KELL tudnia, hogy a gyorsvonatra pótjegy váltása kötelező. Látta, hogy kisgyerekkel vagyok, hogy nem sietek, hanem kibaszottul sietek. Vágta azt is, hogy úgysem nézem meg a jegyet, mert még a visszajárót is ott hagytam. A vonaton persze megvehettem a pótjegyet - 250,-Ft -, a büntetést - ami 500,- Ft volt, de lehetett volna 5.000,- Ft is a kaller jóindulatán múlt -. A kalauz tájékoztatott, hogy bemondják a hangosbemondóba is, hogy mindenki nézze meg a jegyét, amiben szintén igaza volt, mégis megbeszéltük, hogy magát az elvet vitatja mindkettőnk. Nagyon aranyos volt, de nem tehetett mást.
Nagyon bántott  a dolog. Én még bliccelni sem blicceltem soha, nem büntettek meg sosem. Az meg kifejezetten dühített, hogy egy szarházi gyökér így él vissza kvázi a hatalmával, mert épp nem voltam neki szimpatikus. Hát kapja be! Mindenesetre hozzátartozik a sztorihoz, hogy időben is ki lehetett volna érni, a sort ki lehetett volna várni, a jegyet meg kellett volna nézni és még sorolhatnám. 
Hazaértünk, ez a lényeg.

Pénteken vásárolgatni voltam a városban, délelőtt Dorka győri mamázott, papázott. Délután pólót festettünk. Most ehhez keresek sablont még. A pólóra a sablon alapján ragasztó folyadékot kell felvinni és a csillámporral megfesteni. 2 hétig vízálló, tényleg tartós nagyon. Dorka kezén is volt egy cica.
Szombaton Balatonalmádiba mentünk strandolni, ahol a gyönyörű idő mellett a 24 fokos Balatonban befagyott a seggem. A lenti kép is a strandon készült, bár ez nem látszik. Dorka nagyon élvezte velünk együtt! Emellett 20 percenként megkérdezte, hogy "Hóóóvana a Balaton?" 
Áron és apukája, Tomi vitt le minket - Dorka pót-keresztapja, Zsu, Dorka keresztanyának a férje, Zsu otthon maradt a 7 hetes Mátéval -.
10.000,- Ft volt mindennel együtt összesen négyünknek az egész nap útiköltségestül, belépőstül, kajálásos mindenestől. Nagyon olcsó, nagyon szép strand és még egy csomó jó dolgot sorolhatnék róla. Érdemes odamenni. Abszolút családbarát.
Fél 4-kor jött Zsu anyukájától a telefon, hogy induljunk el haza, mert Zsut rohammentő vitte el éppen; 7 hetes Máté otthon mamával. Rohantunk.
Éjjelre kiderült, nem infarktusa volt, hanem !2,5 cm! epeköve, ami bemozdult. Nincs gyulladásban, nem műtik, már másnapra sokkal jobban volt. Annyira féltettem!!!!

Vasárnap reggel cicabajusszal indultunk neki a boltba ... csak annyira voltunk fáradtak

... majd az egész hátralévő napot a képen látható feelingben töltöttük. Dorka új pónis, sablonos rajzolójával elvan egész nap, tök ügyesen rajzol pónit. Maja hesszelt velem együtt egész délután. Csináltuk a semmit! :)
Szóval nagyon sűrűre sikeredett az egy hét szabadságunk. Velünk tényleg mindig történik valami.
Tegnap óta Dorka újra bölcsiben, én újra dolgozom, ami közel sem annyira fárasztó, mint az elmúlt egy hét. Pihenek most, komolyan mondom. Dorka viszont szemmel láthatóan fáradt, de tegnap nagyon büszkén jött haza a bölcsiből, hogy nem vert meg senkit és még meg is dicsérték. 
Emellett késsel-villával eszik!!!!
... és körmöt is tud festeni:

Az egyen pólók, amik ajándékba mentek:





2014. augusztus 11., hétfő

Párbeszéd a nyomasztó dinókról

Bandukol ki "ál-pityergéssel" a szobájából reggel, vele jön a két óriás dinó, akik Dóriék jóvoltából nyaralnak nálunk.
Látom, hogy Dorka egyik kezén egy nagy lila folt (véraláfutás-szerű) éktelenkedik.
Én: - "Mit csináltál alvás közben?"
Dorka: - "Anya! Én soha többet nem alszom a dinókkal, mert MEGNYOMTÁK a bőrömet! Számomra ez olyan NYOMASZTÓ!" (értsd: fájdalmasat akart mondani, de nem jutott eszébe a szó és a megnyomta alapján asszociált a nyomasztóra)
Én ezen akkorát nevettem!!!!!!

Következőkben jövök a múlt heti szabadsággal ...