Dorka nyaral ...

... egész héten. 

Kérdezik mikor megyek el szabadságra? Szabadságra? Nekem ez a szabadság, amikor reggel eljövök dolgozni, munka után hazamegyek ... vagy nem és épp találkozom egy ismerőssel. Hétfőre, keddre programokat szerveztem le, amiből csak a kedd valósult meg strandolás formájában, mert a munkám nagyon sokáig elhúzódott minden nap, közben egyedül viszem az irodát, így az aktív szabadidő nem több, mint máskor, de nincs most gyerekre gondom és ez olyan, mintha enyém lenne a világ.

Megyünk Dorkával kettesben "nyaralni" 3 napra, azt gondolom, az bőven elég a Balatonnál nekünk. 

Lánybúcsút szervezek, ami jövő hétvégén lesz esedékes; nagyon jó játékokat találtam ki, a helyszínt a kaját, a dekort megszerveztem, de valahogy a menyasszony - általam ismeretlen - barátnői - akik részt vesznek elvileg a lánybúcsún - nem aktivizálják magukat. Mégsem nekem kellene csinálnom mindent azt gondolom ... helyesebben szívesen megcsinálok bármit, ha közösen döntünk róla.

Emellett tudok rendszeresen edzeni. Nekiálltam egy hónapja, becsületesen hasazok, aminek az eredménye nem látszik, csinálom a deszka pózt, guggolok, napi 20-ast letekerem és kijárok egy parkba, ahol egy srác segít fitten tartani magam. A találkozás véletlen és spontán volt. Mentünk Dorkával haza éppen, szeretett volna megállni játszóterezni. Utálom a játszikat, felesleges időtöltésnek gondolom a saját részemről, nyilván Dorka imádja. Amellett tudom, hogy Maja már 12 órája dekkol otthon pisire toporogva.

Szóval játszi, Dorka bemegy, homokozik, csúszdázik, majd meglátom ezt a pasit - totál szálkás testtel - a másik oldalon, nézem mit csinál és amit csinál azt olyan könnyedséggel. Odamentem hozzá, mondtam, hogy szeretnék én is ilyen testet, majd mikor közölte, hogy szeretne egy olyat ő is, mint az enyém, akkor már tudtam, hogy jóban leszünk. Egy hónapja edzünk együtt vagy éppen külön. Nem tudom a nevét, hogy hol lakik, hány éves, semmit. Edzünk. 

Tudom, hogy egyszerűbb lenne venni egy bérletet egy terembe profi segítséggel, meghatározott beosztással, nem lenne ennyire elaprózva. Meglátjuk. Most egy hónap után itt tartok:

 

Vasárnap az ikrényi strandon szarrá égtünk süttettük a hasunkat. Annyi ismerőssel találkoztam, beszélgettem, hogy a vízbe 3-szor mentem bele, nem volt időm úszni :) 

Olyan jó volt, érzem, hogy élek, hogy bizsergek.

Hétvégén Győrkőc nyitón voltunk bent a városban este, ami Dorka részéről szót nem fogadásba és többszöri rövidebb hisztibe csapott. Fáradt volt, dög meleg volt, előtte vendégeink voltak egész délután, fél 11 volt, mire hazaértünk. Koncertből sokat nem hallottunk, Dorka ugrálóvárazott, nem akart kijönni, hiába üvöltöttem neki, úgyhogy fél óra után bementem és kiráncigáltam, majd megígértem, hogy ez volt az utolsó ugrálóvárazása. Hétvégén már nem mentünk ki, elkerülve ezzel a sorban állást, a hőséget, így otthon maradtunk és tartalmasan eltöltöttük az időnket közösen. Olyan dolgokat csináltunk, amiket ezer éve nem. Ételt rendeltünk, hogy ne fűtsük a lakást.

 

Azt majd elfelejtettem írni, hogy Dorka sportol. Méghozzá lovagol. Heti rendszerességgel járunk Szigeti lovardába és olyan büszkén, egyenes háttal ül a lovon a csöpp, husi lábaival, hogy dagad a mellem a büszkeségtől.
A lovarda vezetőjéhez került Dorka, egy nagyon katonás, fegyelmezett ember, akire Dorka nagyon felnéz. A férfi választotta ki magának. Egyensúlyfejlesztő gyakorlatokat végeztet, megtanította a vezényszavakat, hogyan kell etetni stb ... amiért többször rá kellett szólni, az a letyepetye. Mindig volt mondanivalója. Nem baj, fegyelemre, tiszteltre és a sport alázatra tanítja. Bízom benne, hogy nem kósza fellángolás ez, hanem hosszan tartó szerelem lesz.