Mikulás

Dorka 5-kor ébred, én már a fürdőben készülődök, munkába indulok.

Belecsimpaszkodik a karomba, a fülembe súgja: "anya, a Mikulás itt hagyta a sapiját!" - hirtelen azt sem tudtam hova tegyem a dolgot, mivel teljesen kiment a fejemből az előző napi csempészés örök élménye.

Rángat ki a nappaliba ... és valóban a Mikulás sapkája kis Dorka 32-es csizmájában pihen telis-tele mogyoróval, dióval, almával, mandarinnal, cukorkával, édességgel. A tetőablak alá került a gondosan kitisztított lábbeli annak fényében, hogy oda a Mikulás könnyen be tudja rakni az ajándékát. A sötétítőt sem lehet lehúzni, nehogy megfeledkezzen Dorkáról.

Szóval rángat ki a nappaliba a gyerek, majd megtorpan. Nem értettem hova a lendület. Újra súg valamit: "anya, szerinted van a csizmában virgács?"

"Nem tudom Szívem, nézzük meg!"

Aztán Dorka elkezdte magát győzködni ... hogy ő jó gyerek volt ... nem hozhatott virgácsot a Mikulás ... a virgács jó gyereknek nem való ... csak a rosszaknak ... ő egész évben jó volt ... ugye anya ... ugye anya én jó voltam ... ugye nincs virgács ... - ekkor magamban már nagyon-nagyon nevettem.

Aztán nagy nehezen megindult, összeszedve minden bátorságát, majd mikor konstatálta a dolgot, hogy nincs virgács, nagyon határozott mozdulatokkal tette magáévá a csomag tartalmát.

Bírom a decembert ... egész hónapban lehet zsarolni a gyereket hol a Mikulással, hol a Jézuskával és még sorolhatnám ... 

Mikulásbusz Győrött.
Krampusz vezette, angyalok és krampuszok osztogattak szaloncukrot.
Mindenkit megkérdeztek, hogy viselkedett.
Én mondtam, hogy nagyon rossz voltam; erre kaptam egy krampusz telefonszámot egy megvirgácsolás beígérésével 😇 😈