Mindenes, aminek a végére a katica "kiepű és éj!"

Annyi minden van, amivel elmaradtam, de már nem pörgetem magam ... ami eszembe jut lejegyzem, ami meg nem, az marad az én fejemben szép vagy kevésbé szép emlékként. Holnap szülőértekezletre megyünk ... én ... mi ... Moncsi barátnőm meg is jegyezte: "De gáz, baszod, venned kell egy olyan szoknyát, amiből nem lóg ki a kerek segged, meg egy olyan cipőt, aminek a sarka 20 centinél alacsonyabb, mert különben rohadtul fognak ott utálni!" Asszem ezzel az idézettel elmondtam mindent. :) Nagyon várom a bölcsit, Dorkával sokat beszélgetünk róla és úgy látom, hogy kíváncsi ő is. Igen, beszélgetünk. Mert hogy már lehet vele. Mondatokban kezdett beszélni egyik pillanatról a másikra ragozás, többesszám és igeidők nélkül, de azt gondolom ez még abszolút nem elvárt ebben a korban. Minden egyes alkalommal kivétel nélkül ha ad valamit, mondja, hogy "Tesszék anya!" "Tesszék apa!" vagy akinek éppen adja. Minden alkalommal megköszöni: "Köszi anya!", "Köszi apa!" - vagy akitől éppen kap valamit. Krisszel beszélgettünk tegnap éjjel alvás helyett és színt vallott: "Tudod, hogy utáltam, amikor minden egyes szájbabaszott kukacnál mondani kellett, hogy tessék Dorka, amikor elvette, köszönöm ... de most olyan büszke vagyok erre a szarosra, hogy mindenhol megdicsérik." "Azért ezt a gyereket megérte megcsinálni ugye?" - hát nagyon úgy néz ki ... Mindenkinek köszön! Előre, hangosan és integet is hozzá. Jön velem reggel dolgozni, először lerakom a cuccom az irodában, bejön, köszön, hogy "Sia Buci básika!", "Sia papa!" "Sia Gyugyi bási!" "Sia básik Gyugyi bási!" - ez a másik Gyuri bácsi, ugyanis ketten vannak. Mindenkinek külön köszön a buszon, a városban, mindenhol. Kedvenc meséi a "Tabban mese" - Tappancs mesék, "Teveteve vájos" - Tesz-Vesz város a "Gyógyi bási" - Gógyi felügyelő Emellett a Hupikék törpikék közül favorit apa Tescós vásárlása óta a "Töjpapa meg á "Dujiduji" - dulifuli -. Emellett megunhatatlan a "Macaca" - malacka -, "Micimajjó" - micimackó -, "Fui" - Füles -, "Tiggis" - tigris -, "Zsejibaba" - zsebibaba -. Most már bármilyen hosszú szót kimond utánunk, egyedül Krisz által szívatásnak használt palalelogrammával vannak némi nemű gondjai. :) Könyvet vesz a kezébe, mesél nekünk. Leültet minket a kanapéra és hallgatni kell, majd a végén mondja, hogy a "mese vége, sussál ébe" - ez szerintünk azt jelenti, hogy itt a vége, fuss el véle -. Hát igen ... totózunk keményen. Amikor benne vagyunk a szituációban, könnyű rájönni, hogy mit akar mondani. Ám amikor egyedül játszik, én főzök-sütök akármit tevékenykedek és kirohan a konyhába, nagy elánnal magyaráz ... akkor sokszor csak lesek ... vagy segítséget hívok, mert van egy olyan hülye tulajdonsága, hogy addig ismétli, amíg meg nem értem, nem reagálok rá, ki nem mondom az adott szót. Folyamatosan beszél, szünet nélkül. Szombaton Krisszel este fél 8-kor ültünk egymás mellett, mint a mosott fos, mert egyszerűen kicsinált minket a non-stop szöveg, a mindenre magyarázat ez mi és hányszor és hol az anyukája, hol a babája, apa mese, apa ezt nézd, anya hol van, pisi, kaki, "tutus" - kutyus, babaház kutyafasza stb ... Kaki: Amíg Balatonon voltunk apával, Dorka "Józsi" mamival és "Sanyi" papával múlatta az időt. Kínlódott, nem ment, csak kínkeservesen. Hazajött, kínlódott, ment, de kínkeservesen. Aztán kitalálta az én őrült gyerekem, hogy: "Dótá katica szaj" - és azóta minden nap 2-3 alkalommal kaki helyett katicát kakil a bilibe. Majd a jött a nagy "hoppá" fejbebaszós dolog ... mi Krisszel így hívjuk. Dorka kínlódik, nyüsszög, fel-alá futkozik, az én idegeimet is kicsinálta már, mert tartogatta a katicáját. Totál belementem a hülye jáétékába, milliószor ültünk a bilire, sírt rajta stb ... aztán 7-kor feladtam. Mondtam neki:"Ide figyelj, ezt most itt befejeztük! Ha akarsz, egyedül nyüsszögsz tovább, én többet nem ültetlek a bilire, leszarom mit kínlódsz ... a katica meg jól megdöglik a valagadban, ha sokáig tartogatod. Eltelt tíz perc, totyorog, futkozik stb ... de nem mer hangoskodni. Épp a konyhában tejbepapit készítek vacsira, egy hatalmas nyögést hallok, egy pottyanással, nagy üdvrivalgás, kiabál Dorka, hogy "kiepű és éj!" - kirepült és él a katicája - kakija-. Életemben nem röhögtem akkorát és olyan sokáig. Krisz majdnem megfulladt a visítástól ... Off! Azóta okosan kakil. Este van már csak "beus" - pelus -. Próbál poénkodni: Hova szabad pisilni Dorka? Beus, biji, majd vigyorogva sundán-bundán hozzáteszi, bui - bugyi -. Nagy felháborodást színlelve kérdezem, hogy a bugyiba szabad pisilni? Édesen kacagva rázza a fejét, intésre mutatja a mutatóujját és mondja, hogy nem-nem, csak baba. Tovább is van ... mondjam még? :))))