Orvostól orvosig

Ott tartottam, hogy megvolt a beutalóm november 26, délután 4-re UH-ra. 

3-kor ott voltam, negyed 5-kor kerültem sorra. Egy hihetetlenül aranyos, kedves, barátságos asszisztensnő hívott be, le kellett vetkőzni derékig, majd bemenni a vizsgálóba, kezet nyak fölé kellett rakni lazán, a dokinő először manuálisan vizsgált meg, majd indult az ultrahangozás. Egy szót nem szólt közben, ami nagyon zavart. 

A lényeg: hogy a hónaljban lévő csomó, valószínűleg megterheléstől keletkezett, baj nem lehet belőle, mindenesetre az edzést meg kell variálnom, mert túl nagy súlyokkal dolgoztam ritkán (heti 1-2 alkalom, de inkább 1) Nekem valószínűleg a kisebb súlyú, de rendszeresebb megterhelés jönne be. Változtatni fogok,

A mellben lévő csomók valóban ott vannak, de "csak" a mirigyek vannak kötegesen begyulladva, amire kapásból 3 fájdalomcsillapítót és gyulladáscsökkentőt írt fel, amit én élből elutasítottam. Jött az alternatív gyógyászat. Természetgyógyászhoz megyek hétfőn, aki megtanít ezeknek a kötegeknek a kimasszírozására és a fájdalomcsillapításra. Nem azzal van a bajom, hogy néha fáj, hanem hogy 2 hónapja fáj folyamatosan mindegy, hogy van-e mindegy hogy milyen melltartó rajtam vagy nincs. Sokszor már az is fáj, ha csak a ruha hozzáér, emellett nem tudok egyenes háttal létezni mert az a legrosszabb. Tőlem ez olyan fura, hogy púposan megyek, ülök stb ... aminek ugye hozadékai vannak, hogy fáj a hátam is :) ... na hagyjuk is.

A kialakulás okát nem tudták megmondani sem az UH-os, sem az orvos. 

Hormonális problémákra gondolnak, vagy esetlegesen a változókor elejére, ami baromi ritka 31 évesen, de elképzelhetőnek tartják. Újra elküldtek vérvételre, egyébként az előzővel majdnem minden rendben volt; csak a fehérvérsejt számom 3-szorosa a megengedettnek, vasat meg csak nyomokban tartalmazok.

Nagyon alaposak voltak, fejenként 3/4 órát, 1 órát voltam dokiknál, sőt a sebész még visszavitt az UH-ra, mert a hónaljban lévőt még egyszer meg akarta nézni. 100%-os biztonsággal mondta mindkettő, hogy nincs szükség szövettanra. Én hiszek nekik mindenesetre és örülök nagyon. 

Évente kell járnom ellenőrzésre, a recepteket azért belenyomkodták a táskámba, hogy "ezt azért ... na hajrá ... kelleni fog még". Mondtam nekik, hogy higgyék el biztosan nem kell. 

"Ezzel a köteges gyulladásos állapottal együtt kell tudni élni!" - mondták.

A szülés közbeni 'elszenvedett' combizom szakadásra is rákukkantott a sebész és mondta, hogy ez bizony összeforrt ... nem túl jól, de menni lehet vele nem? Hát hogyne! :D

El kell mennem nőgyógyászhoz is, csak az időpontot nem tudjuk belőni, de valószínűsítem, hogy most már bármi történik, hétfőn be fog hívatni a kórházba. Az elmúlt másfél hónapban harmadjára menstruálok, ami amellett, hogy már kurva kellemetlen leszív totálisan. Nem győzöm szedni a vérzékenységre a bogyókat és valószínűsítem, hogy a vas értéke is ezért ennyire alacsony ... hát ezt majd a doki eldönti.

Úgyhogy igazából nagyon-nagyon örülök, de előrébb nem vagyok!