Összes oldalmegjelenítés

2014. november 14., péntek

Óvoda megkövetése - ha már megszületett az előző bejegyzés, ennek is meg kell ...

Tanulságul mindenkinek:
Nyílt blogot írok az elejétől kezdve, ami most visszhangot, visszásságot keltett akaratom ellenére!
Meg kell követnem az óvodát a Dorka kezének megharapását bemutató bejegyzéssel kapcsolatban.
Mondtam a vezető óvónőnek - ha a titulus nem jó, elnézést -, hogy letörlöm a bejegyzést. Megtettem!
Tegnap délután, mikor mentem Dorkáért, behívott a vezető az irodájába és kérdőre vont a blogbejegyzést illetően. 
Azt mondta, hogy teljesen véletlenül talált rá a blogomra neten keresztül és olyan képet festettem le az óvodáról, pedagógusokról ami nekem nem állt szándékomban!!
Véletlenül sem szeretném, hogy a bejegyzésem oka legyen egy estleges elfordulásnak az épp oviba induló 3 éveseknek és szüleinek, mert egyébként egy nagyon jó óvodának tartom a többihez képest.
A bejegyzésben leírtam, nem az óvodával, nem a pedagógusokkal volt gondom, hanem magával a helyzettel! Ezt tartom most is, tegnap is elmondtam. Azt gondolom, hogy egy anyaként ez teljesen érthető.
Abban is igaza van a vezetőnek, hogy "gyomorforgató" módon írtam le, adott helyzetben, milyen gondolataim támadtam azzal szemben, aki bántotta a gyerekem. A mondat második fele viszont úgy szólt a részletezés után: "mennyire tré vagyok már, hogy ..." aminek a lényege az volt, hogy már ott helyben jeleztem, én is szégyenlem magam a gondolatokért, de mégis azok jártak a fejemben.
Mivel az én blogom, leírhatom, de valóban, ha már nyílt, ilyenre illik odafigyelni és figyelni arra is, hogy másokat ne bántsak vele. 
El lehet olvasni szülőként, el lehet olvasni gyakorló, esetleg ott dolgozó pedagógusként az írást.
Utólag elismerem azt is, hogy degradáló lehetett pedagógus szemmel az írás.
Megkövetek érte minden érintettet!
Emellett az a meggyőződésem, hogy olyan harapásnyomok, amik voltak a gyerek kezén nem megengedettek!!! Hozzáteszem az sem, hogy nevesítettem elmondás alapján egy kislányt, ezzel párhuzamosan a vezető részéről felmerült az, Dorka saját magát harapdálta meg.
Maga a konfliktuskezelés most is kérdőjeles nálam, de valószínűsítem azért, mert én nem így cselekedtem volna.
A másik, amire ráébresztett az adott helyzet illetve a vezető, hogy valóban, ha ilyen eset van, ott helyben bele kell állni és meg kell oldani, nem kell várni egy következőre.
Mivel tanítottam én is, végiggondoltam tegnap este hasonló szituációban hogy és mi játszódna le a fejemben. Most is csak arra a 3 kérdésre jutottam, amit feltettem az előző írás végén: mind pedagógusként, mind szülőként egyaránt (Ki? Miért? és hol voltam én?)
Viszont azt is végiggondoltam, hogy leírtam azt a bejegyzést, mellé nem tettem oda, hogy volt az óvodában Márton-napi vigasság - ahonnan haza-fele nagyon aranyos lúd fejdísszel mentünk végig a városon -.
Volt tökfesztivál, amiről raktam fel képeket, jól éreztük magunkat, jól meg volt szervezve, igényesen. Volt többször bábszínház, ami Dorkának nagyon tetszett.
Van torna, úszás, voltak szüretelni, sétálni, termést gyűjteni, az ismert intézmények közül a legszebb udvarral rendelkezik és még sorolhatnám.
Dorka megtanult formákat rajzolni és tényleg mindig jó élményekkel jön haza, boldogan megy. Tetszik az is, amit írtam már, hogy Dorkát hagyják aludni délután tovább
Tapasztalom azt, hogy bármilyen kérdésre azonnal válaszolnak, segítenek.
Nekem Júlia néni a favorit, nem titok. Tegnap is nagyon laza volt: Dorka bepisilt délután. 1,5 éves kora óta nem fordult elő ilyen, égett a pofám miatta és mondtam, hogy mindenre számítottam, erre nem. Tök lazán lekezelte!!
Nyilvánvalóan górcső alatt lesz a blog és nem tartom valószínűnek, hogy ha épp nem tetsző dolog történik, azt non-plus ultra módon fogom feltüntetni - mert érdekek úgy kívánják -, nem akarok megfelelési kényszerrel írni és nem tervezem azt sem, hogy minden szarságért konfrontálódnom kelljen az intézménnyel. Ki fogok találni rá valamit! Egy dolog biztos, hogy az intézmény jó hírének érdekében az óvodáról írtakat meggondolom a fenti tények alapján.
Azt abszolút nem feltételezem, hogy Dorkát vagy engem bármi hátrány érne e dolog kapcsán, hiszen a tegnapi beszélgetés kapcsán is abszolút az együttműködési szándék jött le a vezető részéről.
Nem tetszett - de tanulságos volt a maga módján - tudom idézni szó szerint: "Nem csoda, hogy ilyet leírtál! A te élethelyzetedben mindenki úgy meg lenne keseredve, mint te, erre tudok következtetni!" - idézet vége!
Ebből egyértelműen látszik, hogy itt a nyílt blog legnagyobb veszélye:
Rákattintasz valamire. Elolvasod. Legtöbbször nem veszed a fáradtságot arra, hogy jobban belemélyedj, mert se időd, se energiád, se kedved ... ezzel véleményt formálsz úgy, hogy köszönő viszonyban sem vagy a dolgokkal, csak az adott témával, helyzettel kapcsolatban foglalsz állást az író stílusa és témája alapján.
Nagy tanulság volt mindenesetre és figyelni fogok a jövőben!

4 megjegyzés:

  1. Hűűű, ezt azt hiszem majd szóban.... Dóri

    VálaszTörlés
  2. Le a kalappal előttetek, akik nyilvános blogot vezettek.
    Engem zavarna, ha pl. fizetnék egy boltba és felismernének és rengeteg mindent tudnának rólam. Nyilván nem titkos adatok ezek, de én ennél úgy látszik zárkózottabb személyiség vagyok. :-)
    Mondjuk lehet nem is az zavarna, hogy felismernek, hanem hogy amit leír az ember, azt sokféleképpen lehet olvasni-értelmezni.
    Az előző bejegyzéshez: minden rendben lesz!!!
    Viszont pár embernél láttam már a környezetemben, hogy amikor túlfeszítette a húrt, akkor pofonvágta az élet. Én hiszek benne, hogy ezek figyelmeztetések!

    VálaszTörlés
  3. Bizonyára valóban véletlenül találta meg a blogot a vezetőnő, de ennyire kicsi a világ?
    Azért jó, hogy sikerült tisztázni.

    VálaszTörlés
  4. Sokaig gondolkodtam hogy merjek e kommentelni, mert (sajnos) hatarozott velemenyem van. A blog a Tied es igen nyilvan, de a Tied es az amit gondolsz, erzel is a Tied, jogod van hozza es ahhoz is hogy leird. Azt ertem hogy miert hoztad meg ezt a dontest, de a vezetot nem ertem, a negativ velemenyt/kritikat ugyanugy el kell fogania, jojjon az egy szulotol, felugyelotol, akarkitol. Igaza van hogy ott egybol jelezned kellett volna a problemat, de mint ahogyan en sem tettem(isten tudja miert) , te sem tetted, de ettol meg a gondozo hibaja. En nem hibaztatom a gyereket, de ha az en gyerekemrol lenne szo, valoszinuleg elso duhomben ez jutna eszembe, csak max nem tudnam ilyen szaftosan leirni:) De ok nem poenkodok. Viszont ha ennyire diplomatikus szeretne lenni a a vezeto akkor nem enged meg ilyen velememenyezest iranyodban.

    VálaszTörlés