Szóval itt tartok most. Ismét. Majdnem 31 évesen, egyedül egy gyerekkel

Előző bejegyzésemben írtam, hogy rendben vagyunk.

Igazából kívülről most is minden oké, csak belül nem..

Dorka úgy tűnik kiegyensúlyozott, belejöttünk a napirendbe. 

Belejött, hogy oviba járunk, hogy ott marad, ő ott dolgozik, szépen halad a napja, délután megyek érte. 5 óra körül hazaérünk, főzök, addig ő játszik, eszünk, közös játék, tej/kakaó, fél 7-kor fürdés, majd fekvés, esti mese, alvás és reggel 6-kor újra indul a nap. Szerda esténként a győri nagyszülőknél alszik, aznap késő estig suliban vagyok. Ilyenkor szoktam rendbe vágni a lakást, kimosni, vasalni stb.

Sokszor éreztem, hogy fáradt vagyok; ám azt gondolom, hogy aki végigolvassa az előző bejegyzést ezen nem is lehet csodálkozni. Sokszor csak 3 óra alvások teltek el két nap között és a lakásfelújítás okán nem maradtam otthon - festést kivéve -, dolgoztam mellette, gyerek, háztartás és közben érkezett meg Peti is, akivel nem kis erőfeszítést vállaltam magamra.

Sokszor éreztem, hogy fáj a bal karom, zsibbad, hónaljból sugárzik végig a karomon, azt gondoltam meghúztam magam.

Sokszor éreztem, hogy a bal mellemnél oldalt van egy kis csomó, ha rendes melltartó van rajtam, mire hazaérünk 5 körül belilul a folt felett és fáj az egész mellem tőle, onnan jött a borogatás, a sportmelltartó vagy az alakformáló trikó, ami ebben az esetben a leszorítást szolgálta a felső testemen.

Aztán elhúzkodtak orvoshoz, mert a bal kezem alig bírom felemelni és sokszor magas a testhőm is.
Háziorvos 1 órán keresztül nyomkodott, húzkodott, vizsgált, kérdéseket tett fel jobbról-balról, családi anamnézis, a másfél évvel ezelőtti daganatos műtétről stb. arról kérte az egy éves kontroll papírokat és ekkor jöttem rá, hogy elfelejtettem visszamenni ellenőrzésre. Helyesebben nem felejtettem el, csak halogattam mindig.
Előzetesen a következőt állapította meg:
"Bal hónaljban és a bal mell középső fundusán cysta/daganat tapintható ki egyértelműen, kérem sürgős UH vizsgálatát fent nevezett személynek" - ez vagyok én.
Egyből jött a megnyugtatás, hogy nagyon nagy valószínűséggel jóindulatúról van szó, hiszen, ami rossz indulatú, az nem fáj. Nekiállt lelkifröccsöt adni, mondtam neki, hogy nyugi, nem kell én rendben vagyok, tudom, hogy nem vagyok beteg, itt a gyerekem, akit fel kell nevelnem.
November 26-ra, 16 órára tudtak lekérni időpontot UH, mert mammográfiára nem engedtek a korom miatt. Közben vérvétel, majd ezekkel az eredményekkel kell 26-án fél 6-ra mennem a sebészetre, ahol megmondják hogyan tovább.
Akart adni egy kiváló természetgyógyász-nevet, de mondtam, hogy nem kell, nekem megvan a legjobb, Éva személyében, adott egy csomó papírt, ami daganatos dolgokkal kapcsolatos, azt kidobtam kifele jövet a kukába.
Olyan hülye helyzet alakult ki ott bent a vizsgálóban ... vizsgált, aztán elkomorodott, mondta, hogy nagy valószínűséggel jóindulatú, közben pörög az asszisztenssel a lelkifröccsön, prospektusokat dugdos a kezemben, sajnálattal néz rám, természetgyógyászt javasol én meg tök értetlenül jövök kifele az ajtón?????!!!!!
Nem kesergek még véletlenül sem, Dorka előtt pláne nem! Krisznek el sem mondom.
Anyám tudja, nyilván rá bármikor számíthatok ... és tudjátok ti, akik olvastok.
Szóval itt tartok most. Ismét. Majdnem 31 évesen, egyedül egy gyerekkel.