Ha tegnap - szeptember egy és az ismerősök gyerekei iskolába mentek párhuzam kapcsán - elszorult a szívem, akkor ma reggel kitépték. Billentyűstől, kamrástól, pitvarostól ... mindenestől.
Ovi udvarán reggel Zsombi robotként közlekedett, majd miközben támasztom le a bicajom, odafut az apukájához és közli:
- "Apa, nézd, ez itt a Dorka. Szerelmes vagyok belé!" - apának kb. ugyanaz volt a reakciója, mint nekem. Höööö???!!!
Dorka azonnal kontrázott:
- "Anya, ő a Zsombi, tudod, ő az, akit holnapután szájon csókoltam!" - apa itt már mosolygott, én halkan megígértem Dorkának, hogy ha még egyszer ilyen céllal használja a nyelvét, kitépem azt.
A következő ezredmásodpercben leforgott előttem, hogy akkor most itt, az ovi udvarán, szikrázó napsütésben, csicsergő madarak mellett, egy teli, igen bűzös kukásbödön mellett megtörtént az első pasi bemutatása anyának ... apának meg az első csaj.
A hajam tépem ... én erre még nem vagyok felkészülve!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése