Óraátállítás következményei - AlienDorka

Megviselt minket ... nem kicsit, nagyon!

Szombaton igyekeztem időben lefeküdni aludni, ám belekezdtem egy könyvbe és nem tudtam lerakni. 

Na nem azért, mert annyira jó volt, hanem mert megígértem, hogy végigolvasom és véleményt formálok róla. 

így éjfél volt, mire ágyba kerültem, 6-kor keltünk - rendes idő szerint 5-kor -.

Egész vasárnap ásítoztunk; dél előtt már aludt Dorka, egyszerűen nem bírtam életben tartani. Ehhez mondjuk köze volt a szombati nem alvásos dédizős, egész nap udvaron lévős történetnek is.

Este nehezen és későn -8 órakor, mert nálam az már hű de későn van - alszik el, ezzel szemben fél 7-kor kijelenti, hogy "mehetünk füjödni mejt ámos vagyok", majd fürdés, öltözés, kakaó után jön még egy órás kínlódás "pisinessz, kakinessz" felkiáltásokkal és a minden este elkövetett eszmefuttatásokkal "akkó most jegge van vagy este van?", hiszen a bukóablakra a sötétítőt annyira szarul csinálták meg annak idején, hogy még árnyékolásra sem lehet használni, úgyhogy jön újra az ablakon kívülre 'plédrakós' megoldás. Napközben full világosban elalszik, nincs vele gond, de ha este, akkor sötét.

Vasárnap 11-kor megebédeztünk, mert az álomtündér Dorka "szempinája" körül már szorgosan repkedett.

Megette utolsó cseppig a húslevest, utolsó falatig a sült krumplit és a husit, majd közölte: "na anutám most az eccer jót főztél, üdes vagy, szejetlek!" - azt hittem, lehidalok. Ezt én szoktam mondani anyámnak poénból, de mindig csak olyankor, amikor többen vagyunk és hozzáteszem mindig, hogy biztos csak azért főzött, hogy mások előtt felvágjon, mert egyébként száraz kenyéren és zsíron tart minket a húgommal együtt. Erre persze Sacc mindig rákontráz, hogy ne legyek már paraszt, azért mondjam el, hogy karácsonykor van még "hajma" is a zsíros kenyéren, az az ünnepi ebéd. :) 

A fagyi visszanyal alapon soha többet nem sütöm el a poént és Saccot is megkérem, hogy kussoljon. 

Délután elmentünk sétálni a fagyikúra jegyében. Édes volt, okosan közlekedett busszal, lábat lógattunk a Rába parton, két copffal tényleg kis angyalnak nézett ki. Mindketten csinibe öltöztünk, mert a "vájosba fadizni csak csinibe ude anya?" 

... 

Erre az előbb még angyali ded hirtelen a betonra veti magát, mikor az anyja közli vele 7-kor, hogy ideje hazaindulni. Démonian hörög, majd mikor látja, hogy ezzel semmit sem ért még el, drámai zokogásban tör ki.

Az anyja, akinek ekkorra nagyjából már minden mindegy, egykedvűen leül a járdaszegélyre. Milyen jó, hogy csiniben indult el otthonról, gondolja. Így ugyan minimum egy idős hölgy biztosan a lába elé dob majd pár forintot, mert nem észleli, hogy a csinibe öltözött asszonykától pár méterre éppen az Óment forgatják és a főszereplő megszállottként harapdálja a gyéren növő fűcsomókat.

Az anya elszívja a jól megérdemelt cigarettáját - végre nyugi van 5 percig, amíg a hiszti tart - a padkán az autósok legnagyobb örömére 18 centis tűsarkúban, mini szoknyában ezzel kisebb fennakadást okozva. 

Nagy trükk: így nem a hülye gyereket nézik, hanem a csini nőt, hiszen a félőrült muszáj dzsekis tuti nem a ő gyereke.

Egyszer csak az anya háta mögött sírástól kivörösödött, vérben forgó szemmel és habzó pofával megjelenik AlienDorka, aki hüppögve a taknyát a csinibe felöltözött anya fekete ruhájába törli,  majd közli cérnavékony hangon: "ana meddondoltam, sajnálom, többet nem csinálok ilyet! Ne hajaduggy"

Hát megvolt ez is. Elmagyaráztam neki nagyobb renoválás után, hogy ez így nem oké, ilyet a buta gyerekek csinálnak. Szégyellje magát. Amennyiben még sétálni szeretett volna, akkor mondja azt, megbeszéljük, hogy még 10 percet bóklászunk - ennyi lett volna a buszmegálló - és utána hazaindulunk, így mindkettőnknek az igényei kielégülnek.

Talán megértette. Tisztában vagyok vele, hogy még lesznek ilyenek, sőt még sokkal rosszabbak is, de igyekszem korlátok között tartani ezt a dúvadot. Egyébként ez a jelenet 2 perc alatt lejátszódott ... még a cigim sem tudtam elszívni, a totális fáradtságnak tudom be a dolgot és a böszmeségnek. 

Nagyon keveset aludt hétvégén és ez szerdára csúcsosodott ki. Minden nap elmondta Ilka néni, hogy Dorkát úgy kellett kelteni a délutáni alvásból, amitől nagyon bolond volt. Amikor hazaértünk a bölcsiből hozta a pici "tatajóját", cirógatta magát. Mondtam neki, hogy menjünk le játszani, erre az volt a válasz, hogy ő aztán biztosan nem megy sehova sem, aludni akar és így hol a földön fekve Pogány Judit mondókáit hallgatta, hogy az ágyon fekve húzta ki a délutánt fél 7-ig, amikor is közölte, hogy mehetünk fürödni ... aztán jött a fent írt kínlódás az este van reggel van dolgon.

Szerdán fél 4-kor értünk haza. Negyed órát voltunk otthon kábé, siettünk Áron névnapjára. A 15 perc alatt 2-szer akkorát csulázott a parkettára, hogy beígértem neki egy szájba verést. Soha nem ütöttem volna meg a fején - gondoltam - vagy bárhol máshol a kezén kívül, mert ez az elvem, de amikor megláttam, hogy köpköd, legszívesebben kihúzkodtam volna a nyelvét. A leges-leggusztustalanabb dolognak tartom a köpködést!!! Volt, amikor feltöröltettem a buszmegállóban dohányzó sutyerákokkal a saját nyálukat. Egyszerűen herótom van tőle és undorodom tőle ... belelépni ... na hagyjuk is.

Rászóltam kétszer, elmagyaráztam neki mennyire undorító viselkedés ez. Majd épp harmadjára köpött volna, amikor megcsörrent a telefonom, Krisz volt az, tisztában van vele ő is, mennyire ráz a hideg ilyenkor, átvette Dorka a telefont, majd megkapta apától is a leosztást, aminek szintén egy "nadon sajnálom" lett a és egy angyal Dorka lett a vége. Örültem neki, hogy apa leteremtette, mert én a harmadik köpés után pofán töröltem volna. Illetve nem baj az, ha csak én baszogatom, mástól is apjától, így nem csak én leszek a szaralak. :)

Áron névnapi bulija végén nagyon álmos volt, hazaérve bebólintott a fürdőkádba, kakaó nélkül aludt el és reggelre bepisilt, annyira mélyen aludt. Tegnap már volt ereje lemenni a játszótérre, nagyon édesen homokozott:

persze fél 7-kor már alig bírt menni.

Tegnap egyébként valahol nagyon megüthette a térdét, mert nem tudott futni, jobban mondva nekiindult, de összecsuklott. Este átmasszíroztam, bekentem a csodakrémmel, ha ma is gond lesz, elviszem dokihoz. Az a baj, hogy pont azt a térdét fájlalja, amelyik kattogni szokott neki és olykor kiugrik, amit vissza rakok, nem gond, de hosszú távon ez nem. 

Illik megemlíteni azt is, hogy tegnap Dorka kettő és fél éves lett, nekünk meg ma van a 6. házassági évfordulónk.

Emellett ma este 2,5 év után először a győri nagypapa fogja lerakni aludni otthon, nálunk, mert anya színházba megy az Úri murira. jobb később, mint soha - mármint jegyet kapni természetesen ;-) -