Zajlik az élet

Itt a nyár!

Nem szeretem a meleget! Nagyon tudok szenvedni Majával együtt. Aranyom fekszik jobbra-balra, sehol sem jó neki. Dorka kisujjáról is az izzadtság folyik. 25 fok van a lakásban, ami napközben teljesen jónak mondható - bár ma már mobilklímát kell kapcsolnom -, ám éjjel sem hűl már le a levegő. Nem tudok aludni. Ennek mondjuk van egy függőségi oka is: elkezdtem olvasni A szürke ötven árnyalat c. könyvet az első ötszáz valahány oldalt 6 óra alatt nyomattam le, A sötétség ötven árnyalat c. második könyvet ugyanennyi idő alatt fogom kivégezni. Komoly függőséget okoz a regény. Nem csak szexuális vonatkozásban, hanem maga a lelki fejlődés, ahova a szereplők eljutna külön-külön és kapcsolati szinten. Az első könyvet csak úgy lehet olvasni, hogy közben ügyelj arra, a pasid kartávolságra legyen, hogy szexelni tudj vele most, rögtön azonnal vagy egyik kéz könyv, másik vibrátor.

A második regény hangsúlya a lelki oldalon van töménytelen dugással fűszerezve.

Függőség ... és kezdem holnap a harmadik könyvet.

Szóval nagyon nem ez a lényeg, hanem a nyár.

Csütörtökön Dorkát hazaküldték a bölcsiből hasmenéssel és hasfájással. (dokihoz el sem vittem - a végén erről).

Pénteken ugrálóváras, mosolygós, vidámkodós szana-széljel futkározós gyereknap volt a bölcsiben. Elmentem fotózni őket, édes-aranyosak voltak.

Voltunk Gödön hétvégén ismét Anna, Peti, Gergő nyomában. Repülőgép-emlékparkban, a gödi strandon és a Városligetben. Hihetetlenül jól éreztük magunkat. Az emlékpark tetszett nekünk a legjobban. Fel lehetett szállni 3 repcsire, megnézni, "vezetni", bár Dorka baromi nyűgös volt, végigmentünk, fotózkodtunk aztán a végére azért minden kedély megnyugodott. "Sanyi bácsi", aki 'vezetett' minket egy csupa mosoly-csupa szív ember. Olyan meghatóan, alázattal beszélt a munkájáról, büszkeséggel a gépekről, az egész Malév korszakról, amiben ő gépészmérnökként vett részt. Imádat. Ez volt benne. Zsolt meg is jegyezte, hogy nem a gyárba 6-ra besétáló taposómalomban megroskadt ember. Neki a munkája volt a szerelme, a rajongása tárgya. Olyan jó volt hallgatni, nézni, beszívni a repülőgépek illatát, ahogy mesélt az öreg úr, életre kelt a gép, szárnyaltam benne.

A lányok szerencsére jól kijönnek egymással és most a Maciparkra hajazós naaaagy hiszti is elmaradt.
Vasárnap délután értünk haza.
Tegnap délelőtt főzős, udvaron játszós-pancsolós délelőttöt tartottunk éviék jóvoltából, majd jött az ebéd, alvás, Ikrényi-tó.
Korrekten megszépült a tó és környéke, viszonylag olcsónak mondható, ahhoz képest, hogy ez volt az idei első strandolós hétvége, millióan voltak. 3 körül mentünk ki, fél 6-ra otthon voltunk szénné égve, 30 faktoros Nivea baba - napolaj mellett úgy, hogy én talán egyszer voltam a tízes éveim vége fele egyszer leégve egész életemben - most nagyon erős az UVB-sugárzás -.
Nálam a strandolás úgy nézett ki régen, hogy reggel 8-kor be a vízbe, este 7-kor ki, hogy a negyed 8-as buszt elérjük, közben millió pasit meghülyítettünk és totális extázisban önfeledten mulattunk; ha a Balatonon voltunk lent, akkor Flört, majd utána vagy előtte, vagy Flört helyett éjszakai meztelen fürdőzés. Volt olyan is, hogy Siófokon amíg a tömeg a parti sétányon tombolt, mi külön bulit csináltunk bent a tóban ... azt azért annyira nem díjazták :)
Most úgy néz ki, hogy 3-kor be a strand ajtón és folyamatosan: "HolvanDorka? MitcsinálDorka? EgyedülnemmegyünkavízbeDorka! ÚrIstenholvanDorka? ÚszógumiDorka! GyerekiavízbőlmárDorka! HadkenjelekbeDorka! AhintánszarráégaseggedDorka! BújjmárkiasárváralólDorka! GyereindulnikénemárDorka! VeddleafürdőruhádDorka! NemmegyünkvisszaavízbeutolsóraDorka! FőlegnemszázadszorDorka! MostfelveszlekéskiráncigállakastrandrólDorka! NajógyerealábadonDorka! SzeretlekDorka!!"
Egy másodpercre nem tudom elengedni magam. Na az egyetlen hely, ahol nem tudok kikapcsolni úgy, hogy pihentető legyen és minden egyes alkalommal, mikor elhagyjuk a strand bejáratát,  tudok csak megnyugodni.
Akárhányan lehetünk vele, akárhányan vigyázhatunk rá - sokszor baráti társasággal mentünk és jött velünk Dorka. Volt, hogy 15-en vettük körbe, esélye sem lett volna megfulladni még szánt szándékkal sem, úgy körbe vettük és akkor is tényleg mindenki figyelt rá -, mindig rajta tartom a szemem.
Ha Dorka nélkül megyek strandra, ami eddig csak 2-3 alkalommal fordult elő, nincs para.
Gödön, a strandon 3 másodpercre néztem félre, már seggest akart ugrani a medencébe, persze úszógumi nélkül az 1,80-ban. Nem beszari abszolút, de nagyon kuka tud lenni; jobban mondva még nem érti ezt a beleugrasz úgy, hogy nem látom és nem tudok utánad nyúlni meghalsz baszd meg dolgot. Hogy is érthetné? Emellett viszont sokszor óvatos duhaj. Érdekes ez a kettősség nála és ugye sosem lehet tudni épp melyik bújik elő belőle a strand bejáratánál.
Egyébként tegnap már Ikrényben mindenhova vitte magával az úszógumiját, kvázi magára ragasztotta, azzal sarazott. A vízben viszont tökéletesen halad az úszógumival és baromi gyorsan tempóz. Apósommal megbeszéltük, hogy az idén megtanítja úszni, vagy legalábbis a vízbiztonságra.
Súlykolni, súlykolni, súlykolni. Nem tudok jobbat.
Egyszer egy jósnő azt mondta, hogy vízbefulladásos halálom lesz ... ezek szerint még 2,5 évem van vissza, mert 33-ra látta. Ám ez a gyereket nem érinti közvetve.
Most full barnában nyomatjuk Dorkával - nem kicsit - emellett néhol nagyon pirosban.
Nagyon elfáradtunk hétvégén, még most sem tértem magamhoz teljesen. Ez a meleg nagyon kicsinál mindkettőnket. Azt hiszem mi a nyár jegyében kiegyeznénk a nagyon durva napokon 23-25 fokban, egyébként maradhatna a 20.
Ma az égési sérülések okán nem megyünk strandra és csak bízom abban, hogy csütörtöktől jön a megváltó hideg.