Összes oldalmegjelenítés

2012. január 25., szerda

Éjszakai ügyelet

Dorka ismét - mint egy-két hetes korában - egyszer felkel éjjelente. Nincs előzménye, egyszer csak kinyílik a szeme, fülig ér a szája és elkezd beszélgetni, majd ha nem veszem ki és nem szoptatom meg, a sírási fázisa következik. Fél órát van fent maximum és szopás után vissza is alszik szépen, egyedül, de én egyre nehezebben megyek le alfába ismét. Reggel fél 8-kor kel, mint mindig, hétvégén általában még jobb kislány, akkor fél 9-ig is elalszik. Tudom, sokan mondhatjátok, hogy kezem-lábam tegyem össze, hogy csak egyszer kel fel majdnem 4 hónaposan, de annak, aki hozzászokott az egész éjszakai pihenéshez, nagyon nem esik jól a fél órás éjszakai ügyelet. Gondolkoztam azon is, hogy lehet nincs elég tejem ahhoz, hogy az esti 8 órás szoptatásnál teljesen jól lakjon és így pótol ... nem tudom. Napközben egy szoptatást, a fél ötöset a héten teljesen kiváltottuk, ekkor már nincs cici, csak trutyi. Olyan jóízűen eszi és nagyon érdekli minden újdonság. A héten a cukkini került terítékre burgonyával s nagyon ízlett neki. Mégis úgy érzem, hogy van elég tejci, sőt, így, hogy kiváltottam az uzsonnát, mintha több is lenne ... vagy nem is tudom. Dilemma most ez, mert jó lenne, ha a kisasszony visszaszokna az egész estét alvásra. Fél 5 után nagy játék következik és olyankor nincs már munka, nincs semmi más, csak Dorka maximálisan, teljesen le is fárad, mert rendszerint fél 7-től 3/4 7-ig, 7-ig  elájul ott és akkor, ahol éppen van és van egy kis sziesztája, úgyhogy erre sem lehet fogni az éjszakai felkelést. Lehet csak szimplán éhes s én bonyolítom túl a dolgot. Mindenesetre megbeszéltem vele, hogy ezek az éjszakai fent létekkel várhatott volna addig, amíg anya befejezi ezt a tendert, amivel dolgozik most ... tuti, ha vége a munkának, vége Dorka nemalvásának is ... Murphy törvénye alapján. 
A többi alvásával nincs gond, hiszen délelőtt is pihen rendesen és a délutáni 2 alvása is megvan.

2012. január 22., vasárnap

Apa etet videó

Apa széles mosollyal eteti Dorkát, miközben Életke ül a pihenőszékben felhúzott lábakkal, kezei lazán a térdén pihennek.
A mai napi uzsonna burgonya cukkinivel. 


Dorka és apa nyekereg videó

Csupa mosoly, nagy vigyor, jó kedv és nyekergés a köbön, miközben apa a kamera alatt bohóckodik, cuppog és egyebek ... :)


Mit mond a zsiráf?

Játék közben minden állatot bemutatok Dorkának és fordítva is. Megbeszéljük, hogy melyik állat mit mond, hogy néz ki, kinek van olyanja és hol találhatóak. Viszont elakadtunk. Épp egy csörgőt csapkodó, nyálcsorgató nagy játékban voltunk, amikor is anya elkövette a következő hibát: "Nézd csak kincsem, ez egy zsiráf, hű de hosszú nyaka van, milyen magas állat, az állatkertben található nálunk, egyébként természetes élőhelye Afrika szavannái! Mit mond a zsiráf Életkém?" ... na mit mond a zsiráf? Tudja valaki? - A kutya ugat vau-vau és közben négykézláb farok csóválva ugrálok előtte a szőnyegen, a cica miáú-miáú és a földön fetrengős dorombolós szituja, a mit mond a tyúk pi-pi, pi-pi és ekkor seggel az égnek meredve, fejem a földbe csapkodva szedem a magokat a parkettáról utánzás és 'anya komplett hülyét csinál magából' után várja a gyerekem a választ ... ezt bebuktam, mert nem tudom, mit mond a zsiráf! Nagyon meg kell gondolni mit mondasz a gyereknek, mert ha tudna beszélni, tuti lecsapott volna anya hiányosságára! 
Mindenesetre gyorsan kapcsol a felnőtt agy, így nálunk a zsiráf egy szép, kecses, hosszú nyakú NÉMA állat ... konzekvencia: nálunk minden olyan állat néma, aki nem tudom, mit mond. :)
Minden itthon létező plüss, műanyag, plexi, rongy és ezeken kívül eső anyagból készült, a lakás és plusz mínusz 80 kilométeres körzetben fellelhető állatnak pontosan utánanézek az állathatározóban az élőhelyének, nehogy butaságot mondjak Dorkának, de ezzel a zsiráf kérdéskörrel berongyoltam a gyerekem előtt.
Aki tudja, hogy mit mond a zsiráf, azt jutalomban részesítem :)

A fagyi visszanyal, avagy Edvy Dorka "NEM"-je és Maja Benő okossága

Komoly szituációkon vagyunk túl édes kincsemmel, amit elhinni sem akarok, mégis megtörténtek. Úgy érzem, hogy a fagyi visszanyalt és anya makacssága, nagyszájúsága visszaköszönt Dorka szájából egy édes "NEM"- vagy "NMMEM"- vagy vagy "NÜÜÜMME" vagy valami hasonló tagadó szóval, amihez tudatosításként még a fejét is megrázta. Ráadásul többször egymás egymás után. Annyira kellett röhögnöm, hogy eldobtam a kezemből az etető kanalat és egyértelműen a visszanyal a fagyi kifejezés jutott eszembe. Honnan tudja egy ekkora csemete, hogy kell ellentmondani és fejrázás közepette kifeszíteni magát, ha már nem kell neki több "Dorkatrutyi". Soha nem szoktam semmit sem úgy Dorka szájába adni, még a vitamint sem, hogy előtte meg ne kóstolnám ... hiszen hogyan készíteném fel egy olyan dologra, amit én sem tudok, hogy micsoda. Most az egyszer betettem lemeózás nélkül a szájába az általam készített krumpli-alma egyveleget ... aztán megkóstoltam én is a fél 5-ös étkét a gyerekemnek és egyből megráztam magam, fintorogtam és szinte megfeszítettem magam, annyira szar íze volt. Anya, ezt jól kifőzted!
Eljutottunk odáig, hogy a drágámnak önálló akarata van és ellentmondást nem tűrő metakommunikációval és hangokkal a tudomásomra is hozza, ha valami nem tetszik neki. Olyan, mint én s ezért olyan büszke vagyok rá: a nem nemet jelent és nem talán-t. :)
Van, amikor összeveszik velem és kioszt. Ilyenkor olyan elánnal magyaráz valamit és szívem szerint megkérdezném, mit mond. Mennyire nagy lenne, ha 2 évesen mondjuk visszakérdezhetnénk tőlük, hogy emlékszel erre és arra ... s ilyenkor mit mondtál? 
Egyébként a heti nagy bemutató tegnap altatás közben ért minket. Dorka segítség nélkül hátról oldalra fordult egyedül, segítség nélkül, gyorsan kiabáltam apának, hogy szaladjon, le ne maradjon róla és közben szorítottam Dorkának, hogy ne boruljon vissza ... ügyes volt az angyalkám. Minden nap mutat nekünk valami újat. 
Sikogatni ritkán sikogat már, inkább dünnyög, berreg és a magánhangzók helyett mássalhangzókkal próbálkozik. Maja ugatására összerezzen, ha Maja produkálja magát Dorka előtt, ezt a lánykám röhögőgörccsel hálálja meg. A fél 5-ös uzsonna után nagy játék következik nálunk a játszószőnyegen ezer játékkal, állattal, könyvvel. Ilyenkor leveszem Dorka zokniját és minden zavaró tényezőjét a hab testéről. Ezt a pozíciót Maja kihasználva hozza a kötelét és móka céljából Dorka lábára akarja rakni mindenféle képen. Ha nem megy, akkor nekiáll nyalogatni Dorka talpát és ekkor indul a nap fénypontja. Dorka csilingelő kis nevetése betölti a szobát. Édesek együtt és Maja nagyon okosan viselkedik a babával. Ha bemegyek a fürdőszobába és Dorka marad a játszószőnyegen a kutyával, úgy csinálok, mintha becsuknám az ajtót és közben leskelődöm, hogy viselkednek egymással. Ilyenkor Maja leül a játszószőnyeg szélére és figyel az ajtó felé, miközben fél szeme a gyereken van folyamatosan, így őrzi, vigyáz rá; ha Dorka megnyekken, már ott terem mellette, ellenőrzi, hogy minden rendben van-e és visszamegy a szőnyeg szélére; ha nekiáll pityeregni a gyerekem, akkor ugatással jelzi, hogy jó lenne, ha sietnék a dolgommal. Kinyitom az ajtót, kilépek a fürdőből és Maja rohan elém, magyaráz - gondolom elmeséli mi történt abba a 3 másodpercben, amíg nem voltam ott -. Olyan okos és nagyon jó, hogy ennyire megszerették egymást, főleg Maja Dorkát. Az elején egy kanyi vasat sem adtam volna fogadásból azért, ha valaki azt mondja, ez így fog alakulni. 
Szóval zajlik az élet körülöttünk és velünk. Dolgozom ismét, kicsit nehezen indult, kicsit lelkiismeret-furdalásom is volt, de megfogadtam, ha vége ennek a tendernek, újra csak anya leszek ... viszont ennek sikerülnie kell. Amíg Dorka alszik, anya dolgozik. 
Minden nappal egyre könnyebb, minden nap valami újdonsággal elkápráztat a kis csodánk s minden áldott nap rácsodálkozom a világra, a Kincsemre és hálát adok a jó Istennek, hogy van nekem! 

2012. január 19., csütörtök

Büszkeségünk

A mi kis Csodánk ismét megmutatta magát! S nézzétek csak, íme az eredmény:

Mutattam Dorkámnak is, hogy nézze meg mit csinált és egy tündérien édes szégyenlősséggel elintézte a dolgot. Aki szép, az szép ... elfogultság nélkül. :)
Nagyon büszkék vagyunk a mi drága Kincsünkre!

2012. január 18., szerda

Mai napi kedvenc

Mai napi kedvenc nagy-nagy mosollyal:
http://www.youtube.com/watch?v=iovA_33tAIA&feature=related
Ha már minden kötél szakad, akkor jönnek a Pom-Pom mesék! 

Dorka kaja

Nálunk van Maja kaja és Dorka kaja. Nyilván nem egy tálból, nem egy időben s nem egy helyen.
Sok helyről hallottam már, hogy boltban vásárolják a bébiételt. Megnézegettem az összetevőit, az adalékanyagait ezeknek az ételeknek, végigvettem, hány hónapos kortól lehet adni a gyereknek és tapasztalatom szerint a bébiételek 99%-át 4 hónapos kortól javasolják. Természetes alapanyagokból készülnek, mesterséges színezéktől mentesek. Áruk 250,- Ft-tól felfele ... - amit én néztem, lehet természetesen olcsóbb is ettől függetlenül -.
Dorkának magam készítem a fél 5-ös ennivalót. Minden alkalommás más és más kutyulmány - csak így hívom - kel életre a fazékban. Sárgarépa burgonyával, sárgarépa almával, banán, barack, sütőtök stb ... A tegnap előtti menü épp sárgarépa-krumplis egyveleg volt, alapanyagokat számolva 40 Forintból kijött. Megfőztem a hozzávalókat, összeturmixoltam, babavízzel hígítottam és mivel nagy adag lett, kettévettem. Az egyik adag a hűtőben landolt, a másik Dorka pocakjában. Azzal nem vagyok tisztában, hogyan lehet tárolni ezeket az étkeket? Vannak üvegeim, abba töltöttem bele, de nem tudom, hogy mélyhűtőben lehet-e pakolni vagy csak sima hűtőben? S mennyi ideig lehet ezeket eltárolni? Ha valaki képben van ezekkel kapcsolatban, légyszi segítsetek!
Nagy étvággyal fogyasztotta a Lelkem a kutyulmányt, olyan kis édesen nyammogott rajta. Észrevettem, hogy ha az első kanál után nagyot fintorog, az tuti ízlik neki majd, amit csak pörget a szájában, azzal gond lesz. Íme az eredmény:

8 hete zajlik a hozzátáplálás. Először almával kezdtem, amit alaposan megmostam, meghámoztam, lereszeltem és apránként adagoltam ügyelve arra, nehogy darabos legyen, még véletlenül se fulladjon meg, majd jött banán, burgonya, sárgarépa, barack, narancs, sütőtök. Eleinte megszoptattam Dorkát, majd az adott gyümölcs következett kis adagban s ismét szopi. Mára csak a kiválasztott napi plusz van terítéken. Mindig csak egyet próbáltam meg, kis adagban, majd vártam, hogy kiüti-e, hasmenése lesz-e vagy épp székrekedése ... türelemjáték ez, de ki kell kísérletezni, hogy jó legyen a babáknak. Ha 2-3 napig csak banánt kap, akkor a gyermekem kakija csak forralt almával távozott a szervezetéből, így figyelni kell a változatosságra is most már, hogy tudom, a fent említettek nem bántják Dorkám pocakját. Most ezek kombinációit ízlelgeti a lyánykám. Igyekszem a lehető legjobbat tenni a gyerekemnek és ha valami nem ízlik neki, nem erőltetem. A krumplival volt Dorka úgy először, hogy pofán köpött vele konkrétan, de amikor mást is adok hozzá, a legnagyobb cuppogással eszi.
Próbálkozunk.  
Hozzáteszem, hogy vegyi árukkal is foglalkozik a cégünk, de az almafolt kitisztítására nem találtam megfelelő szert az ecetes ollón kívül. Ezért az állandó mosási kényszer és a folyamatos foltosodás miatt döntöttem a partedli mellett, a nyakba rakható konyharuha és ruhapelus után, ami nem rongy anyagú, simán le lehet törölni etetés után. Így spórolok is. Ennek egy hátránya van: ha a kaja maradék a partedlin landol Dorka szája helyett, akkor azt egyből törölnöm kell, mert a lányom kifejlesztette pár hét alatt azt a képességét, ami megmutatja, hogy lehet a sárgarépát a fejem tetejére is felkenni egy mozdulattal a pocakomról egyenes vonalban érintve a számat, az orromat, mindkét szemem, a homlokom és a hajam is. Nem tudom ki hogy tud etetni és hogy lehet tisztán etetni, nekem ez nem megy ... leeszem magam folyton még 28 éves fejjel is, mit várok attól, akit etetek. :)

2012. január 16., hétfő

Szeretet

Sokféle szeretet létezik. S mi a fogalma? Lehet definiálni? Nem hiszem, mégis megpróbáljuk. Íme gyerekszájjal a szeretetről:
"A szeretet az,amikor egy lány bekölnizi magát,a fiú pedig borotválkozó arcszesszel bekeni magát,aztán elindulnak hogy szagolgassák egymást." 
A szeretet az,amikor elmondod egy fiúnak,hogy tetszik az inge,erre ő ezután minden nap csak azt hordja majd." 
"Szeretet az,amikor apa izzadt és büdös,de anya akkor is azt mondja neki,hogy sokkal helyesebb mint Robert Redford."
"A szeretet olyan,mint amikor egy kicsi öreg néni és egy kicsi öreg bácsi még mindig barátok,még azután is,hogy jól megismerték egymást."
Majd jöhet egy másik megfogalmazás Biblia/ Újszövetség/ Pál Korinthusiakhoz írt 1 levele 13.vers:
A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.
A szeretet soha el nem múlik. De legyen bár prófétálás: el fog töröltetni; legyen nyelveken való szólás: meg fog szűnni; legyen ismeret: el fog töröltetni.
Tegnap este, miután leraktam Dorkát aludni és elcsendesedett a lakás, végiggondoltam a napom, mint minden este. Eszembe jutott egy momentum, mely minden alkalommal ugyanúgy ismétlődik, minden nap. Leteszem a csemetémet aludni 8 órakor, betakargatom, átölelem és elmondom neki mennyire szeretem. Ő ilyenkor mosolyog egy hatalmasat, egy jó éjt puszi, ajtó becsuk, légzésfigyelő bekapcsol és indul az esti műszak. Elmosogatok, eltörölgetek, vacsorázunk apával, elpakolok, lezuhanyzom kis beszélgetés, társasozás Krisszel és alvás. Minden lefekvésnél elmondjuk, hogy szeretjük egymást, elmondjuk Dorkának is és mégsem tudom megfogalmazni, mit jelent. Mamáéknál töltött idő alatt a családon belüli feltétel nélküli szeretet kézzelfogható volt. Tegnap figyeltem magunkat a gyerekkel és nálunk is tapasztalok hasonlót. Szeretem, valami mélyről és egész embert kívánó, átjáró dologról van szó. Valami olyanról, ha nem lenne, hiányozna, ha baja lenne, rosszul esne, nem csak úgy, hanem csigerből fájna, minden porcikám megszakadna és a szívem ezer millió darabra hullna szét ... és örökre tart. Zsu egyszer úgy fogalmazta meg, hogy ő Áriért az életét is odaadná ... s valóban, én is érzem ... annyira értékes ez a kis ember.
Dorka előtt is voltak szüleim, testvérem, férjem, akikért ha kellett volna, tűzbe megyek. Mégis valahogy a gyerekem megváltoztatta ha nem is a fontossági sorrendet, az érzelmi szálakat mindenképp. Valahogy nem tekintettem a mi kis hármas közösségünket - Dorka, Krisz, Liz - egy egységnek, hanem egy nagyobb egység részeként. S ahogy Bogi blogját is olvastam, akkor tudatosult igazán bennem, hogy nekem már ez a két ember a családom. S lelkiismeret furdalásom lett egyből ... akkor már anyáék nem is a családom? - tettem fel magamban a kérdést. De ők is a részei, csak már egy nagyobb egység részei s mi hárman vagyunk az elsődleges kapocs egymásnak. Szóval így sikerült tisztáznom magamban a dolgokat. Bugyutának tűnhet a dolog, mégis nehézséget okozott. Nem tudom kinek mit jelent a szeret, vagy elgondolkoztatok-e már azon, hogy mi a szeretet és hogyan látjátok magatokat, a kialakult vagy kialakulóban lévő családotokat az egységen belül. Hova teszitek magatokat és hogyan mondjátok, hogy szeretlek? Vannak a közvetlen környezetemben olyanok, akik minden nap elmondják a másiknak, hogy szeretlek, mert már megszokták. Én tényleg komolyan mondom minden alkalommal. Valahogy azt érzem ilyenkor, hogy megremeg a kezem is, amikor Dorkának mondom elalvás előtt, annyira bensőséges.
A 'nagy családunkon' belül észrevettem, hogy mindenki másképp szeret, viszonyul Dorkához. Vannak, akik önzetlen, szívből jövő. Vannak, akik szeretnek, de nem tiszta szívből, csak ezt mutatják és van a legrosszabb, akik csak azért szeretnek, mert muszáj vagy mert az illem megkívánja. Dorkának ettől se jobb, se rosszabb nem lesz, nyilván nekem sem. Érdekesek az emberi kapcsolatok, sokat lehet tanulni belőlük. Főiskola óta hobbym a metakommunikáció megfigyelése az embereken. Még Dorka előtt többször volt alkalmam egy fagyival beülni a Baross útra és csak nézni az embereket. Mindent meglehet tudni. Alapvető mondásom, más mond a száj, mást mutat a test. S ez minden emberre igaz. A metakommunikációval nem lehet hazudni, mert önkéntelenül elárulod magad. Minden egyes beszélgető partneremnél figyelem a jelzéseket s ezek ismerete sokat segített a rangsorolásomban. Most, hogy itt van velünk Életke, nincs idő és energia mindenkivel jó pofizni ... meg alapvetően nem is az én asztalom, mégis az elmúlt évben kétszer is megalkuvást kellett kötnöm egy-egy nagyobb vita elkerülése érdekében. Aki ismer, az tudja, hogy nem vagyok az a nagyon 'megalkuvós' fajta, de most, hogy már el tudom rakni a kapcsolatokat oda, ahova kell, nagyban megkönnyíti a helyzetem, Dorka helyzetét. 
Mi szeretjük és ez a legfontosabb.

2012. január 15., vasárnap

Mamáéknál

Tegnap este óta itthon erősítjük a mini családunk egy, azaz egy darab itthon maradt tagját: Apát. Kedden mentünk haza édesanyámékhoz és péntek helyett szombaton jöttünk vissza Győrbe. Annyira jó volt otthon lenni, annyira nem kellett semmit sem csinálnom, annyi energiával feltöltve érkeztem meg, hogy elmondani nem lehet! Anya kész menüsorral várt minket. Minden napra előre kigondolt "Liz mit szeret a legjobban" szisztéma alapján készültek a finomabbnál finomabb ételek, sütemények. Nem tudom anyámban honnan van ennyi energia, ennyi vitalitás, de 2 sütemény, egy reggeli, egy tízórai, egy leves és egy rakottkrumpli között még Dorka pesztrára is marad ideje. Eszméletlen nő! Dorka anyáékkal aludt egy szobában - hordozható kiságyban -, én Saccal, a húggal. Az ágya még mindig nem kényelmes, de megoldottuk. Ő elfeküdte a nyakát, nekem a hátam fáj. De nem baj, ez is hozzátartozik, így legalább tudom már mit kap legközelebbi ünnep alkalmával. 
Dorka nagyon jól idomult mindenhez. Az új környezethez, az emberekhez. Az első pillanattól kezdve jól aludt egy tök idegen ágyban, helyen, szagok között annak ellenére, hogy itthon este a szobájában néma csönd van, otthon még a forgolódás és a hangos szuszogás sem zavarta. Apám még horkolni is elfelejtett. Kétszer volt nyűgösebb, amikor őrült módon fújt a szél, de ennyiben ki is merült a negatívum vele kapcsolatban. Annyira féltem, hogy fogja kezelni a helyzetet, de ahogy reméltem, semmi gond nem volt vele. Saccba egyértelműen szerelmes a lányom. Ha csak ránézett a húgom, már fülig ért a szája. Mondtam Dorkának, hogy ezt meg is kell becsülni, hiszen Sacc nagyon finoman kifejezve is rühelli a gyerekeket;  Dorkát imádja és szerintem bármit megtenne érte. Nyilván apu és anyu a legelfogultabb a csemetémmel kapcsolatban, mint valami transzba esett emberek veszik körül és szállnak a boldogságtól, ha Dorka a közelben van, ha felvehetik, dajkálhatják, játszhatnak vele, akkor a transz szó édes kis semmiség ahhoz az érzéshez képest, amit akkor éreznek. Lélekmelengető volt látni a szüleimet, Dorkát és Saccot így együtt, mennyire szeretik, féltik, óvják. Tudom, hogy jó kezekben van náluk minden körülmények között. Tetszett az is nagyon, hogy nem kell senki kezébe adni, mindenki viszi a gyerekem, mint a cukrot. Nagyon közvetlenek vele és Dorka ezt sok-sok mosollyal, kacagással, sikogatással és berregéssel hálálja meg. Új dolgokat tanult: pl: Hogy megy apa autója? - kérdésre berreg ezerrel. Ha azt kérdezzük tőle, hogy Mit csinált Dorka a kiságyba csütörtök reggelre? - akkor bü-zik. Igen, büdit csinált. Beszart. Nem kicsit, nagyon. A gyerek hónaljig, a fejvédő egy nagy foltban, a takaró több nagy foltban, a pizsama egészben egy merő kaksi volt, a plédjéről nem is beszélve. "Jobb kint, mint bent" - tartja Shrek. Kisebb röhögőgörcs kapott el, amikor ez a látvány fogadott reggel, de anya segített lemosdatni a gyereket, így megoldódott a problematika. Segítséggel hátról hasra fordul a kincsem, amikor is olyan édesen fordítja a kis fejecskéjét már előre, menetiránnyal megegyezően. A csörgőt megtartja és ha kedve van hozzá, úgy rázza, mint bolond az ólajtót, miközben néha-néha orrba vágja magát.
Közben voltak nálunk ismerősök, rokonok, mentünk sétálni minden nap szinte, Eviéket, Erzsit is meglátogattuk, voltunk az iskolámban, a postán, a boltban és a gyógyszertárban, szóval minden olyan helyen, ahol mindenki láthatja, mindenki megcsodálhatja és mindenkitől begyűjthetjük a sok-sok dicséretet, bókot. Zsuzsa néni, a volt töri tanárom nagyon aranyos volt, megkérdezte, hogy lehet-e egy gyerekre olyat mondani, hogy gyönyörű? Mondtam, hogy természetesen szabad, hiszen tényleg az! Dorka mindenkire mosolygott, nagyon barátságosan állt mindenkihez.
Nagyon büszke vagyok rá, olyan kis okos és én annyira szeretem. Ügyesen vette az akadályokat, sokkal-sokkal jobban, mint ahogy én azt a legtitkosabb álmaimban remélni mertem volna. Izgultam, teljesen feleslegesen. Anyukám minden alkalommal reggelit készített teácskával, ágyba kaptam a reggelit többször, amit stílszerűen fotelben költöttem el. Bármit kértem - a képviselőfánkon kívül - mindent megcsinált. Sacc is baromi rendes volt, jókat beszélgettünk és Dorkával amilyen tündérien bánt, megmelengette a lelkem. Apu is totális szerelembe esett mini manómmal és Dorka is bájos volt. Megfogadtam, hogy 2 havonta beütemezünk 4-5 napos hazamenetelt, annyira jó volt. Azt mondták, hogy várnak minket legközelebb is, úgyhogy bízom benne, hogy ők is jól érezték magukat. Hozzáteszem, egy baromi nagy bőrönddel mentünk, 5000 váltóruhával, amiknek volt még egy váltóruhája és egy pótfelszerelése menetfelszereléssel, amiből 3 darab ruhát használtunk, mert anya non stop mosott, fertőtlenített, vasalt. Elpakoltam mindent. A Chrysler-rel mentünk le, ami másfélszer akkora, mint a Mondeo, mégis alig fértünk el az autóban. Minden olyan dolgot felpakoltam, ami Dorka kényelmét és az itthoni feelinget tartalmazza. Aztán rájöttem, hogy tök felesleges volt, hiszen anya tisztított mindent és mindene volt otthon. Dorka kegyszer-vegyszereire szükség volt mindenképp, hiszen azok állandóak. Másrészt lassan meg kell tanulnia a csemetémnek, hogy itthon itthon van, ott meg a mamáéknál. Szerencsére mióta hazajöttünk, ugyanúgy végigalussza az éjszakákat, a napközbeni alvásokkal van kisebb probléma, konkrétan az, hogy alig alszik, úgyhogy most ez a visszaállás/visszaállítás következik. Másrészt kicsit lazítottam egy kicsit magamon. Eddig még a légzésfigyelőt is néztem, hogy megy-e, pittyeg-e, Dorka lélegzik-e ... stb ... anyáéknál nem volt légzésfigyelő, mert nem tudtuk berakni az ágyba, ráadásul nem aludtam vele. Mindig megnéztem esténként, hogy rendesen veszi-e a levegőt, de már sokkal lazábban veszem. Nyilván nem a lélegzetvételt, hanem azt, hogy nem parázom túl az alvás közbeni figyelést.
Jó volt otthon, nagyon jó!
Hálás vagyok nekik és örülök, hogy ők a családom!