Felfedezések

Dorka egyszer már, amikor nekiállt kúszni, majd mászni felfedezte a lakás minden zegzúgát; ahogy két lábra emelkedett újra rácsodálkozik a világra. Érdekes lett a 45 négyzetméteren minden, amit már vagy elfelejtett vagy már nem foglalkozott vele. Ugye, hogy mennyt változtat pár centi ...

Érdekesség, hogy a két lábas művelettel nem létezik számára akadály ... legalábbis ezt gondolja. Mindegy, hogy egy kisebb játék vagy maga a kanapé van előtte, mindent át akar lépni ... s igen, a kanapét is ... bár ma rájött, hogy inkább eltolja. Közben akkorákat röhögök a próbálkozásain, magyarázom neki, hogy nem lehet, nem kéne stb ... ő csak megfeszülve tolja az ülőalkalmatosságot, de nem megy arrébb, ilyenkor egy jót pöröl vele és kikerüli végül. Annyira haláli a csajom, hogy elmondani nem lehet.

A totyogáshoz hozzátartozik mindig valamilyen tárgy. Amit vagy a kezében vagy a szájában visz. Ebben kapaszkodik, egyensúlyozik. A másik elengedhetetlen kellék Maja. Aki már annyira nagyon unja az egész napos föl-alá sétákat, hogy elmondani nem lehet. Amikor Dorkának alvós ideje van, gyakorlatilag összeesik a kutya és kómás mély alvásba pihen ő is; ugyanis Dorka jobb esetben a farkánál fogva sétáltatja az ebet, ha Majának nincs szerencséje és nem elég gyors, akkor a nyakát kapja el és félig ölben, félig a földön húzza-vonja szegényemet és közben motyogja, hogy "sé-sé-sé" - gondolom ez azt jelenti, hogy sétáltatja. 

Minden elindulásnál sikít egyet, ez a mászásnál is ugyanígy volt. Közben megtapsolja magát, vagy mutatja az okos fejét és nagyon büszke magára.

Délelőtt ritkán megy, délután viszont csak 'sétál', gyakorlatilag nincs megállás. Eddig csak mezítláb volt hajlandó menni, olyan, mint az anyja ... de muszáj cipőt is ráadnom, hiszen télen mégsem járathatom hóban-sárban lábbeli nélkül. Vettem egy nagyon szuper edzőcipőt Dorkának, most abban tanul. Az utcán, ha boltba megyünk, van egy kis kosara, azt cipeli és egyedül jön mellettem ... eddig egy óra volt a 10 perces út, most másfél óra alatt fordulunk meg úgy, hogy visszafelé félúton már kézben hozom, mert képtelen vagyok kivárni a milliomodik apró kavics begyűjtését, rácsodálkozását, megkóstolását, megnézegetését és ha véletlenül egy darab kimarad a kosárból, visszamegy érte ... 

Eddig is pörgött a csajom, de ez a mostani ütem, amit diktál ... már érzem én is estére a lábaim, a kezeim, a derekam. A 18 centis gyöngyházas tűsarkúk a szekrény mélyére kerültek ... megpróbáltam, de nem megy Dorka mellett, pedig a legjobb 'futós' cipőim voltak.

A másik dolog, ami igazából már kezdetlegesen megvolt eddig is, csak nem ennyire durván, az a felmászok mindenre és ott vagy felállok vagy még tovább mászok felfele általam csak Dorka gondolatnak hívott jelenség. Félelmetes, hogy mennyire nincs félelemérzete és hogy mennyire nincs akadály számára. A kanapéra, ami a mellkasáig ér 2 másodperc alatt fent van, ráadásul olyan csöndben és suttyomban, hogy csak kapkodom a fejem ... ami egyébként nem is lenne baj ... a gond ott kezdődik, hogy bárhova felmegy, egyből feláll, annyira örül magának és az okos fejét mutogatja, hogy hanyatt csapja magát. Ez vonatkozik a fotelekre, Krisz mélynyomójára, székekre ... mindenre. Mindent nem tudok/nem is akarok elrakni, hiszen akkor kiürülne a lakás, így megyek utána folyamatosan és a nem, nem lehet, nem szabaddal már a tököm kivan! A radiátor egy annyira misztikus dolog lett ... folyamatosan rajta csüng és felfele akar menni rajta, ami azt hiszem csak egy lépcsőfoka az ablak és a függöny elérésének. Egy valamit megfogadtam viszont, hogy a WC-re menetel egyedüli dolog lesz, így ha épp akkor zuhog le valahonnan, amikor anya pisil, akkor így járt ... de eddig még volt annyi esze, hogy amikor elmentem a mosdóba, rászóltam, hogy nem szabad most faszságot csinálni, mert anya nem látja és ha betöri a fejét még jól el is fenekeli ... addig nem csinál böszmeséget.

Szóval újra felfedezés alatt van minden, hiszen már más nézőpontból látja a világot!

Dorka totyog videó

Mai napi okosság sünivel

Mivel Dorka bő 8 hónapig abszolút semmilyen gyümölcsöt nem volt hajlandó megenni, sőt a szájába sem venni, így most nagy kreatívkodás megy, hogy minden stimmeljen és a szeme előbb kívánja meg a táplálékot, mint a pocakja. A fogzás miatt nem eszik túl jól, ám a gyümölcs most favorit lett. Az alma kivételével gyakorlatilag bármi jöhet neki bármilyen mennyiségben.

Eddig csak a citrommal volt úgy, hogy ketté vágtam neki és magába megette, ezt 4-5 hónapos kora óta tette, na most erről is leállt. Aztán jött a lakás minden pontján elé rakott gyümölcs, hátha felveszi és játékból megeszi ... na, ahogy én, úgy ő sem próbálta be. Viszont nemrég láttam egy jópofa sünit, amit én is elkészítettem ma Dorkának és be is falta.

Körte a süni teste, a tüskék szőlőből és fogpiszkálóból vannak, a szemei szegfűszeg, az orra mazsola.

S íme egy jóllakott majdnem 11 hónapos csajszi, aki azóta is MEGY!!!!!!!
Ha nagyon siet, mert valami őrült fontos dolga van, akkor még négykézláb közlekedik, de ha ráér a tennivaló, akkor már kétlábas!!!

"Eeeel!" - 2012.08.25.

Dorka ma, 2012.08.25.-én délután fél 5-kor azt mondta "Eeeel!" ... és elindult világgá két lábon!

Majd folytatta négykézláb, de átszelte a nappalit két lábon ... és ha nem visítok annyira, mint amennyire tettem és csak fele olyan hangerővel üvöltöm, hogy "aztakurvadeügyesvagy", lehet ment volna tovább is. Egyszerűen ilyen helyzetben mintha az életem múlna rajta szurkolok minden egyes megmozdulására :)

Lehet, hogy egy darabig ez volt az első kétlábas elindulása, ám annyira, de annyira büszke vagyok a nagy lányomra!

No comment ... egy kicsi közérdekű a végére

Nem írok kommenteket a képekhez, az hiszem önmagukért beszélnek. Annyi megjegyzést mégiscsak tennék közérdekű infóként, hogy az újfalusi tóban NEM lehet fürödni, amit egyetlen egy tábla sem jelez. 

Igaz bányató, igaz felelős szülőként lehetne annyi eszem, hogy fürdetek benne ... 

Megtörtént párbeszéd szombaton:

Rendőr: - Kisasszony, itt tilos fürdeni!

Én: - Egy, asszonyom, kettő, hol a tábla?

Rendőr: - Jaaa, "annincs"!

Én: - Egyébként sem fürödtem, hanem úsztam egyet!

Rendőr: - "Akkójó!"

Hát "akkó errő" ennyit! 

Ma 4 éve ...

Éppen ma 4 éve, hogy összeházasodtunk!

Tavaly ilyenkor simán elfelejtettem az évfordulónkat, viszont annál szebb élménnyel lettünk gazdagabbak. 

Ma egy éve, hogy Dorka kukucskáláson voltunk és itt van előttem az Uh-os házassági évfordulós ajándékunk.
Dóri is nagyon drága volt, felköszöntött minket! Innen is köszönjük!!!

A legszebb ajándék a kiságyában fekszik és mintha érezte volna, hogy ma anyának és apának fontos napja délután kis angyalként viselkedett.

Ünnepi vacsoránk volt: Krisz felszólított, hogy ma ne süssek-főzzek, ne már erről szóljon az évforduló ... mondom, ok, nem esik nehezemre lábat lógatni, TV-t nézni, mostanában úgysem tettem. Mindenesetre 9-kor eszébe jutott, hogy éhes, így kolbászos-paprikás-paradicsomos rántottát ettünk ünnepi menüként almás pitével. Rendelni nem akartam, az uram erősködött, én nem vagyok híve, nagyon kivételes esetben rendelek. 

A mai napunk tényleg a közös együttlétről szólt, fagyizni, játszóterezni voltunk. Krisz sokat segített azzal, hogy ma itthon volt és Dorkával játszottak, majd csatlakoztam én is.

Korán reggel - fél 6-kor - kelt a csajunk, majd visszatettem aludni és 7-kor kukorékolt újra. Hatalmas puszival keltette apát, majd Maja is megkapta a reggeli csókját és hát ebben a sorrendben is utolsó lettem ... de nem baj, nincs is szebb látvány reggelente, amikor a szeretteim összebújnak és szeretik egymást. Ennél nagyobb ajándék nem kell, minthogy egy ágyban vagyunk, nem volt baj, nem volt zavaró körülmény, egészséges volt mindenki, Dorka boldog és mosolygott végre, amit az elmúlt 2-3 napban alig láttunk tőle. Most voltam bent nála a szobában, becsuktam az ablakát. Szuszog édesen. Elsimítottam a haját a szeméből és elmosolyodott. Köszi anya, ezzel zártuk a napot ... gondolta. Majd a mellkasára tettem a kezem, ahogy betakartam és éreztem a szívverését. Annyira szép érzés, hogy elmondani nem tudom. Velünk van, már nem csak monitoron keresztül. 

Nagyon szeretlek benneteket!

Helyzetjelentés

Másfél nap alatt kibújt Dorka 3 foga meg egy pici, így 5 fogú meg egy pici lett a csajunk. Nappal nagyon nehézen viseli a fogzást és a vele járó fájdalmat, eddig este aludt. Nyöszörög közben, forgolódik, de alszik. Kop-kop-kop, fa asztalon, nehogy elkiabáljam. Reggelente a hője: 38,4 fok, 39,7 és ezek között váltakozik egész délelőtt. Ilyenkor Panadolt és Nurofent váltva adok neki. Közvetlenül utána jobb egy kicsit, aztán délre javul a helyzet. Éhes gyakorlatilag folyamatosan. Bármit adok neki egy órán belül hasmenéssel egybekötve távozik a pocakjából. Visszatértünk a szó szerinti babakajákra. Sárgarépa, krumpli stb ... amik hasfogók, de ugyanúgy megy a hasa aranyomnak. Gyümölcsöt irdatlan mennyiséget megeszik. Barack, banán, szeder, körte, alma minden mennyiségben. 9 hónapig egy falatot sem volt hajlandó enni, most viszont szinte csak ezeket. Lehűtve kapja az ételt, így az ínyét is hűti. A hideg kanál rágása segít az íny áttörésben, hűsít, ezt nagyon szereti Dorka. Emellett minden létező homeós- és nem homeós cuccot kipróbáltunk a kenegetősökkel együtt, már a virágesszenciás olajon is túl vagyunk. Igazából még mindig az a véleményem, hogy használnának egy-egy fog esetén, de így azt hiszem egyik sem üdvözítő megoldás. Gyógyszert csak lázcsillapításra kap. 

Az ínye vérzik folyamatosan, így sokszor itatom. Napi majdnem egy liter kakaót megiszik, emellett fél-egy liter vizet, a folyadékpótlással nincs is baj. Emellett Cebion-cseppet is adok neki, hogy a vitamin pótlása meglegyen. Ha belekukkantok a szájába, olyan, mintha egy bomba robbant volna benne, az egész ínye fel van hólyagosodva, véres-lila az egész szája. Minden egyes kanál étel után elpityeredik, emellett éhes és pluszban egyedül akar enni ... gondolhatjátok, most nem egyszerű az élet. Bárkivel elvan, ám most, ha fáj, csak én vagyok jó neki. Jön, tolja a fejét a mellkasomba, bújik, közben tépi a ruhám fájdalmában ... annyira, de annyira sajnálom, mégsem tudok tenni semmit sem, hogy érdemlegesen és végérvényesen segítsek. A mai napközbeni 5 órás alvás leredukálódott 2 és félre. Verte a fejét a kiságy rácsába, vagy a parkettába, épp hol ájult el. Az altatás; legalábbis a leteszem és alszik szitu nem működik az esti alvást leszámítva. 

A kérem és a kézzel is mutatom, hogy kérem, plusz mondom, hogy "ké" kiegészült őrült visítással és a nem kapod meg vagy nem szabad szintén ordítással párosul. A hiszti minden nap megmutatkozik, amit nem tudok kezelni. Mindenesetre a következetesség megvan, amire azt mondom, hogy nem, azt ha a Földbe veri magát akkor is nem. Nagyon nehéz sokszor, hiszen nem akarom agyon ajnározni és agyon kényeztetni sem, de amikor látom rajta, hogy nincs jól, nem bírom megállni, hogy ne vegyem föl, ne ringassam egy kicsit ... mégis nehéz meghúzni a határt, nehogy elkapassam, nehogy hozzászokjon a 'rosszhoz', mert természetesen Dorka kihasznál minden adandó lehetőséget és baromi nehéz eldönteni, hogy ez most a foga, vagy az akarata része. Szóval nehéz dolog ez a szülősdi. Talán most éljük első nehéz időszakunkat. Emellett ha azt mondom, hogy kibaszottul embert próbáló, akkor nagyon finoman fejeztem ki magam. Kötélidegeim vannak, de ez néha sok nekem is. A feltétel nélküli és végtelen szeretet az, ami előre viszi a napokat. Nekem meg kell tanulnom a hisztiket kezelni, a lereagálás és a következetesség már megy. 

Tegnap volt egy nagyon hülye szitu: Dorka állt a fiókos szekrény mellett, minden áron ki akarta húzni azt, ahol a kamera, a fényképezőgép és egyéb technikai felszerelése van Krisznek. Baromi kitartó volt, vagy tízszer biztos bepróbálkozott, én meg mint a papagáj: nem, nem szabad, nem lehet, tudod apáé, kurva drága, fontos neki stb ... majd Dorka nekiállt torkaszakadtából üvölteni valami eszméletlen buta hangon, folytak a krokodilkönnyei, a kezét csapkodta, majd levetette magát a Földre, de akkora hisztiben volt, hogy hiába mondtam neki bármit, semmi sem használt. Na ekkor most életemben először megfordult a fejemben, hogy akkorát odabaszok neki, hogy arról kódul ... na, ahogy ez megfordult a fejemben, jött egyből a lelkiismeret-furdalás, meg a sosem aláznám meg annyira a gyerekem, hogy megütöm stb ... Maja felvakkantott és kizökkentette Dorkát a totális kiborulásból, így nagy mosolyogva nézett fel és jött bújásra, puszira, ölelésre. Na most haragudj rá és legyél mérges. Összebújtunk, elmondtam neki, hogy ilyet okos gyerek nem csinál. Pedig Dorka nem buta ugye? ... és mondta, nagy felháborodva, hogy "nemmm!". imádtam érte.

Annyira akaratos lett, totálisan magamat látom benne, ha kell tűzön-vízen keresztülviszi a gondolatát. Nagyon érdekes és összetett kis személyiség. Igyekszem keményen fogni, mégis kell az a határ, amikor az ő akarta érvényesül, hiszen elnyomni sem akarom. Na innen kezdődik a nevelgetés azt hiszem.

Keserves egy időszak ez, de mindenki túléli, Dorka is túl lesz rajta.

Plusz ügyességek:

- tegnap fürdőkádból kinézve szégyenlősségében eltakarta magát és azt mondta, vagyis olyan hangkészletet használt, amiből az jött ki, hogy "áphú mennyinnen"!

- Ingyom-bingyom-ot apa tanította és nagyon ügyesen mondja.

- Ha megkérdezem, hogy hol van a zene, mutatja a szívét, mert mindig azt mondom neki, akinek nincs a szívében a zene, az nem érzi.  

- Táncol ... már nem csak szemkápráztató hernyómozgással, hanem a kezeit is használja. Szeletelni tuc-tuc zenére profin tud; ha vele együtt táncolok - majdnem mindig - és mondom, hogy szexi popsitekerés jön, akkor megtekeri a csípőjét. Hozzáteszem iszonyatosan rugalmas gyerek. Ezt tette az állandó masszázs. Érdekes, hogy ha szól a zene és táncolunk, lép előre-hátra, sőt ... amint leáll a zene, leül a fenekére és mászik. Kapaszkodás nélkül rázza magát. 

- Villával eszik szintén Krisznek köszönhetően és újra megfogja a poharat, iszik rendesen. Már nem borítja a 3/4-ét magára, hanem kortyolgat. Ugyanis az történt, hogy egyszer a kakaót úgy adtam neki oda, hogy meleg volt a bögre, s akkor elment a bátorsága az egyedül ivástól, viszont most újra rákapott. 

- A "mosmé" olyan kényszeredett formát öltött, hogy már mindenre rákérdez. 

- Reggel boltba gyalog megyünk, ő is. Fogja a kezem és sétálunk. Egy óra oda-vissza a 3 perces út. Mindent megnézünk, mindent megmagyarázunk, mindenkit hülyít stb ...

Hát ennyit Duracell Dorkáról.

Vidorka és a fogzás

Elérkeztünk mi is a fogzás legkellemetlenebb stádiumába, azt hiszem ennél rosszabb már csak akkor lesz, ha Dorka az éjszakákat sem alussza végig, bár most még istenes a helyzet.

Tegnap Dorka nagyon nyűgös volt, amit betudtam mamiéktól való hazajövetelnek és az átállásnak, majd ma délelőttől folytatódott az őrület, aminek az lett a vége, hogy orvoshoz vittem Dorkát, mert már nem tudtam elképzelni mi a baja. Sírt, a földhöz csapkodta magát - amit én hisztinek tudtam be, majd kiderült, hogy így csillapítja a fájdalmát - én álltam tehetetlenül, próbáltam figyelmet elterelni, nyugtatni, altatni, etetni, játszani, ám semmi sem használt. Aztán amikor véletlen meggondolásból lázat mértem és 39 fok fölött volt a hője, gondoltam ez így nem oké, a hasa nem fáj, pelus tiszta, jól van lakva, 2 foga kijött otthon, tanácstalan voltam, talán életemben először. Kaptam a gyereket, elmentünk a doktor nénihez, aki áthívta a fogorvost is, mert ő a fogzásra gyanakodott, majd a fogdoki is megerősítette, hogy Dorkának 7, azaz hét darab foga jön EGYSZERRE, amiből 3 most töri át az ínyt, négy pedig napokon belül kint lesz. Hát ezért volt a földhöz csapkodás, ezért volt a kiságy rácsába verem a fejem, ezért volt az állandó rágás, a nyálfolyás és a popsivörösség, amit én először a sós kukoricának tudtam be. Szóval egyértelmű, ha Dorka feneke piros pöttyös lesz, akkor rá pár napjára kibújik a bizsike is. Ha azt mondom, hogy kurvára szenved édesem, akkor nem fejezem ki eléggé a problémánkat. Abban reménykedek, hogy az éjszakai alvást ez nem fogja befolyásolni. Nyöszörög éjjelente, forgolódik, ringatja magát, de alszik. Dorka kapott a fenekébe egy szurit, mely láz- és fájdalomcsillapító. Nem szoktak adni, de most kivételt tettek, mert mondták, hogy durva, ami most a szájában van. Az ételt csak hidegen fogadja el, de akkor is minden egyes kanál kihúzáskor pityereg egy sort, megbeszéljük mindig, hogy enni kell, hiszen csak akkor nő meg, édesem nyeli, de fáj neki. Viszont a kakaó egy tuti recept ilyen alkalmakra, hiszen azt csak nyelni kell, laktat és Dorka nagyon szereti.

Mondtam a dokinak, hogy mekkora kibaszás ez emberekkel: egyszer megszenvedsz azért, hogy kibújjanak a tejfogak, majd elveszíted őket, jönnek a rendes fogak, majd azokkal kínlódsz meg és újra elveszíted. 

Vidorka onnan jött, hogy másodszor történik meg velünk, hogy Edvy Dorkát hallás után sokan Ed Vidorkának értik, miközben méltatlankodnak, hogy lehet ilyen nevet adni egy gyereknek?! Először nagyon nem tetszett, hogy lehet ennyire félreérteni, egyből eszembe jutott Dóri néger gyereke, de ma már csak mosolyogtam rajta én is.

Kaptunk instrukciókat, amiket eddig is csináltam: Dentinox 3 óránként az érzékeny helyre. Erre csak annyit kérdeztem, hogy oké, de melyik az érzékeny hely a 7 közül, hiszen az egész ínyt nem lehet vele bekenni ... azt mondta a fogorvos, ahol gondolom ... csak megköszönni tudtam a tanácsot - most nagyon-nagyon ironikus jel következne -. A hideg kanalat kapja már napok óta, ezzel segíti a fogacska kibújását és hűti az ínyét. Illetve önszorgalomból kapja a Chamomillát, ami az első fogaknál nagyon bevált. Ennél többet nem tudok segíteni neki, bár nagyon szívesen átvállalnám az összes fájdalmát akár ezerszeresen is, csak neki legyen jó. Mindenesetre mindenki túlélte a fogzást, Dorka is túl fogja. Ez az élet rendje, hamar túl lesz rajta Vidorka reméljük.

Otthon

Hétfőn hazalátogattunk mamiékhoz, Vásárhelyre ami most is felejthetetlen élményekkel gazdagított mindkettőnket. Szombat késő délután értünk vissza, no nézzük, mivel gazdagodott az eddig sem kicsi repertoár:

- Már tudjuk, hogy Dorka 10-15 km simán legyalogol egy nap. Nem, nem egyedül, bár nagyon szerettem volna, ha megindul végre ... nem érzi biztonságban még magát, bár többször is előfordult, hogy elengedte a kezünket és pár lépést ment egyedül. Hozzáteszem, hogy csak az egyik kezét engedi fogni, ha mindkettővel akarsz segíteni, az már nagyon ciki számára. Reggel a felkelést és a reggelit követően nekiindult anyámmal, majd hazajött apám is, akkor váltottak. Hihetetlen, hogy mennyi energia van egy ilyen kis szarosban. Már sokszor nekem fájt a hátam, pedig tényleg mindent megtettem azért, hogy lepasszoljam.

- Minden nap elmentünk sétálni, amit Dorka annyira nem díjazott. Amint kiértünk a hídhoz, már kiabálta karlógatva, hogy M-A-M-A! Ha itthon vagyunk, alig várja, hogy nyíljon az ajtó és lehessen menni "csavargyárba" értsd: csavarogni, otthon az udvarból nem akart kilépni. Tökéletesen igaza volt, hiszen megvolt, ami kellett neki: homokozó, hinta, tér a sétához húsos láda a fürdéshez, Pötyi vagy Pittyem Pötty - ahogy anya hívja - az őzike, Árnyék és Latyak a kutyák, Kormi és Rudi a macskák - Rudiról azóta kiderült, hogy lány, mert leellett, így Rudinella lett az asszonyneve, a Rudi megmaradt leánykori névnek -. Illetve a legfontosabbak mami, papa és Sári ... bár Saccért minden másnap el kellett menni, ezt élvezte Dorka az egészben. A tesóm a kocsmában dolgozik, ahova két naponta bejártunk cipő nélkül, csak úgy snassz, mezítláb. Hülyítette a pasikat, amikor feloldódott, táncolt is, mutatta mindenkinek az okos fejét, hogy gondolkozik és merre van a kijárat. Amikor úgy gondolta, hogy nem épp szellemileg kvalifikált emberrel találkozik, fogta a fejét, hogy "aztakurva ez meg mit akar tőlem ... " - zabálnivaló volt és én nagyon büszke voltam rá. Abszolút nem fél senkitől sem, mindenkivel barátságos. Sári jóvoltából túlesett az első nyalókáján, amitől még a ház teteje is ragacsos volt. Szegény húgomnak párszor szétszedte a pultját érdeklődés és minden érdekel címszó alatt, de mindent elnéz neki és imádja. Ezzel párhuzamosan a vásárban is felvásárolta az összes fellelhető, Dorkának jó ruhát, csatot, tányért ... mindent. Dorka is nagyon odavan a húgomért.

- Dorka imádta a nagyszülőket is. Anyám lett az "ana" én megmaradtam néninek. Hát most erre mit mondjak. Nulla-huszonnégyben foglalkoztatva volt a gyerekem. Azt hittem eddig, hogy túl sokat foglalkoztatom és most elég nagy pofán csapás volt, hogy gyakorlatilag egész nap elviseli a teszek-veszek-játszok és csak most és csak velem szitut, amit őszintén szólva én nem tudok itthon megvalósítani, mert akkor minden más elmaradna. Nem Dorka rovására megy, de mellette, sokszor tőle külön és azt hiszem az a normális, ha tud egyedül is játszani. Eddig a csajom egy-másfél órát simán egyedül eljátszott, most a folyamatos játéknak, dadajgatásnak köszönhetően újra tanuljuk és mára azért nagy nehezen visszazökkent a régi kerékvágásba, még ha most nehézkes is egy kicsit a dolog.
- Új 'szó' a "me", azaz menjünk, ezt tudta mondani bárhol, bármikor, bármilyen helyzetben. Gyakorlatilag tényleg folyamatosan ment. Állandóan az őznél akart lenni, illetve kiegészült közben a csapat 8 darab baromi édes kiscsirkével is, amik szintén nagy kedvencek lettek. Az ól volt a legfőbb látnivaló, majd ezt követte a kincsesbánya, azaz a kavicskupac, ahol kedvére tudott válogatni. Rájöttem, hogy felesleges a gyerekemnek a játékhegy itthon, hiszen kettő kővel és egy flakonnal bőven elvan egész nap. A homokozó a másik No.1.-es helyszín, ahonnan kirobbantani lehetett csak. Anya egy ládikát rakott bele, abba pedig volt egy titkos kincs, egy kagyló, amit Dorka nagy élvezettel keresett meg minden nap újra és újra. A ládikában volt egy balerina is, ha felhúztam, zenélt ... na a baba a meg nem tűrt kategóriát képezte és igyekezett minél mélyebbre ásni a csajom. Sanyi papa olyan csúszdás várat kezdett el építeni, hogy megszólal, úgyhogy pár hónap és az is használatba lesz véve.
- Az alvási rend beállt a jó kerékvágásba. Napi kétszer aludt. Egyszer délelőtt fél 10-10-kor kettő, kettő és fél órát, majd 3-kor szintén ennyit. Emellett még az éjszakékat is végigaludta. Totálisan kicsinálta magát Dorka, emellett a nagyszülőket is; én is elfáradtam rendesen, mégis milliószoros energiával feltöltve jöttem haza. Imádtam otthon lenni.
- A húgom magassarkú pöttyös cipője szintén a favorit játék volt, feladtuk rá, annyira édes volt benne, fel is akartuk öltöztetni, de arra már nem volt vevő.
- Pittyem Pötty nagy haverja lett Majánk is, akivel akkorát kergetőztek az udvarban, hogy csak lestünk, természetesen videót elfelejtettünk készíteni.
- Latyak kutya szájában lévő összes fogat megvizsgálta Dorka, hogy mozog-e, majd amikor konstatálta, hogy minden ok fogügyileg, kihúzta az állat nyelvét amennyire csak lehetett, megnézte lepedékes-e, de itt is mindent rendben talált, így jól meglapogatta és tovább ment kavicsot gyűjteni. Az őrült kutya azt sem tudta hogy örüljön és nagyon hálás volt.
- Dorka a harmadik nap végére elérte, hogy menekültek az állatok nap végére, mert mindegyikkel volt valami elintézni valója. Szegénykék szerintem most pihenik ki az egész heti fáradalmakat. Volt egy édes sztori: Árnyék kutya lefeküdt már az órák óta tartó vizsgálat, felügyelet és nyaggatás után, Dorkám leült vele szemben és nagyon komolyan szólt rá: "Na monnyad!" - azt hittem megzabálom.
- Találkoztunk rengeteg emberrel, közben minden nap jöttek hozzánk látogatóba, mindenki el volt ájulva Dorkától, ahol voltunk, mindenhol megvizsgálta az állatokat, akik érdekes módon nagyon tűrték a kiképzést és valahogy sem bennem, Dorkában meg pláne nem merült fel az az eshetőség, hogy bánthatják. Dorka feladata lett az esti őz etetés, amit akkora elánnal és koncentrációval csinált, öröm volt nézni.
A legnagyobb dolog: Dorka két új bizsikével gazdagodott és úgy kibújtak, hogy észre sem vettük. Így már nem kétfogú szörnyetegünk van, hanem 4!
... és pár kép a hétről:

Dorka pózol 

Rozi mamától kapott piros napszemcsiben, húsos ládában pancsolva 

Sanyi papával, aki beleültette a lavórba és úgy pörgette, mintha ringlisen lenne.

Tuti állatorvos lesz!

Rozi mamival bohóckodnak.

Szépségem

Anya, vedd már le!!!!

Sokkal jobb az ínyemet vakargatni vele.

Alvás elengedhetetlen Zsuzsi babával.

Fagyi evés Sanyi papa által készített hokedlin.

Fagyizás

Árnyék kutya és Pittyem Pötty nagy szerelme

Dorka, mami lába és Pötty

Esti etetés Dorka feladata lett ...

... nagyon ügyesen csinálta s azt hiszem 10 hónaposan baromi nagy feladat.

Koncentrál

Majdnem megfogtalak!

... és már puszira készül :)

Őzike, nézik őt, hogy nőzik-e? :)

... hát igen, nem véletlenül öltöztettem napi 3-szor minimum.

Dorka, muti az új cipellődet!

Annyi minden ... és semmi

Annyi  minden történik körülöttünk és mégsem történik semmi. 

Zajlik az életünk a megszokott kerékvágásban, a napok olyan gyorsan szállnak, hogy nem győzöm kapkodni a fejem, Dorka szépen cseperedik, nődögél, minden nap mutat valami újat vagy a régit fejleszti tovább és sokszor már jegyezni sem tudom, pedig igyekszem.

A hét fontos eseménye volt, hogy a keresztlányom meglátogatott minket, nálunk volt vasárnapig és szuper volt. Sokat beszélgettünk, Dorka szerelembe esett vele abszolút mértékig és visszavonhatatlanul. Nagyon ügyes Zsófi a csajommal és az egész napi játékuk nagyban megkönnyítette a mindennapjaimat, pedig egy szavam se lehet. Gyakorlatilag túlpihentem magam. Este bementünk a városba egy kis csajos dumára, jól éreztem magam és szerintem ő is. Nézegettük az embereket és tanulságokat vontunk le, mégpedig, hogy jó nők vagyunk. Persze kis elfogultság sincs a dologban.

A másik tény, ami a hét tanulsága: Dorka un. Engem, a társaságom a közös időt, szélesedik a látóköre, egyre jobban nyílik a kis elméje, kevés vagyok számára, nagyon kell a más, a gyerektársaság, az új impulzusok, a változatosság. Teljesen természetes, mégis fáj. Az alapvető dolgokat csak tőlem fogadja meg/el, mégis változik és most nagyon érezhető. Persze ha baja van, jó vagyok neki és csak én tudom megvigasztalni, anya csak egy van elv alapján a keresztlányom lett a másik anyja ... kissé ellentmondásos, de így van.

Változás: apa is el tudja altatni, sőt eljárnak csavarogni, csajozni, ezzel szintén idő szabadul fel, amit már-már nem tudok kitölteni. Dorka vonzza a lányokat apának én meg olyan büszke vagyok rájuk. 

Mutatja, hogy van okos feje és tud gondolkozni is. Ezt mindenkinek bemutatja természetesen és nagyon édes közben. Ha mondom, hogy Dorka pózolj, megemeli az egyik lábát:

... ez látható a képen.

A szoknyát csak ritkán viseli meg magán, a mászás és a saját testének felfedezése most nagyon előtérbe került és a miniruha akadályt jelent számára. Megharapdálom a pocakját ruhán keresztül és felhúzza a pólóját, hogy ruha alatt is legyek szíves bohóckodni. 

4-5 lépést jár egyedül. Érdekes, hogy vízben sokkal biztosabb, mint talajon, bár ő mászni is ott tanult meg és felállni is. A vizicsibeség alap nála, 4-5 órát simán el van a vízben, enni is csak benne hajlandó, ha van rá lehetőség :) jobban mondva nem lehet kiszedni belőle. A homokozóval nagy spanok lettek de inkább azt hiszem a homokozóban lévő gyerekek jelentik számára a nagy érdekességet.

2 hónap és megtartottuk az első szülinapját ... csak siratom az elmúlt időt és annyira, de annyira babáznék. VELE, nem mással, nem egy másodikkal, vele, újra, ismét és ugyanúgy. Amikor hozzám bújik, megölel, a kezével az arcába húzza a fejem, hogy megpusziljon és valami olyan ősi erő, szeretet van benne, amit soha senkitől nem kaptam és nem is fogok megkapni. Úgy tud ölelni, úgy tud imádni, olyan nyálas csókot ad, hogy folyik végig a nyakamon, de olyan jó. Érzem a magzatmázas illatát alvás közben, amely keveredik a kakaóillattal ... elmondhatatlan érzés.

A héten találkoztunk Dóriékkal és annyi mindenről akartam vele beszélgetni, de nem jött elő. Annyi mindent akartam neki mondani ... hát ez van, amikor gyerek van. Azzal nyugtatom magam, hogy már csak évek kérdése és újra tudunk  nyugodtan, kettesben dumálni :)

Sportkocsizunk, fagyizunk, méghozzá fel gombóccal. Hagymát eszünk száraz szalámival és vajas kenyérrel. Este van már csak tejpép, reggelire azt eszi, amit mi, gyakorlatilag egy hete rántottát eszünk felváltva kenőmájas kenyérrel, mert imádja. Napi fél liter kakaó befigyel Dorkánál, ezen kívül 1,5 liter vizet iszik szomjoltás okán.

Alvás: kétszer alszik Dorkám. Délben 2 órát, délután 4-kor egyet/háromnegyedet, mikor hogy. Ám az esti elalvással gondban van 3 napja. Eddig max. 7 perc alatt elaludt, de ha ennyi idő kellett neki, akkor már sokat nyüglődött. Most minimum fél óra kell, közben nyüsszög, van mikor pityereg is, nagyon nehezen megy, vagy a meleg miatt vagy nem tudom ... be kell hozzá menni, simogatni a hátát, hogy megnyugodjon. Sokan javasolták, hogy rakjam le később pihenni, na ettől a fejem a falba verem. Örülök, ha végre este van és alszik, nem még fél 10-kor is fent viribüljön ... másrészt a 8 órás fekvés szeretném, ha megmaradna ovira és iskolára is, eszem ágába sincs később altatni úgy, hogy nekem is szükségem van az esti pihenésre és ilyenkor tudunk érdemlegesen Krisszel is egymással foglalkozni. Mondtam Dorkának este, hogy rossz hírem van számára, muszáj lesz visszaállni a 3 nappal ezelőtti rendszerre, mert ebből nem engedek ... vagy kínlódik, vagy szépen összebújva a napi dolgok megbeszélése után beteszem a kiságyba és alszik, mint a jó kislányok, mint régen.

Nyaralni nem jutottunk el, pedig ma mentünk volna. Természetesen amikor ráköltöttünk az autóra fél millió forintot múlt hónap végén és teljesen jónak mondták, most beszart a klíma és a ventilátora is, ami kétszáz alatt szintén nem lesz meg szereléssel együtt, enélkül nem tudunk elindulni a nagy meleg miatt és pláne, mert a ventilátor hűti a motort ... ha a motor beszarik, az másfél milla .... na ilyenkor akartunk nyaralni menni és persze, hogy nem jött össze, amit már utólag nem is bánok, mert ez a hőség már túlzás Balaton parton is. A nyaralást eltoltuk 2 héttel, így augusztus 3. hetében megyünk le s egyben megejtjük az első Balaton parti bulinkat is Krisszel végre, ha lesz egy estére segítségünk ...

Így jövő hétre anyámékhoz megyünk le egy hétre, ha hazaértünk jövök a beszámolóval. 

Sztárfotók

Köszönjük Dóri!