Ma 4 éve ...

Éppen ma 4 éve, hogy összeházasodtunk!

Tavaly ilyenkor simán elfelejtettem az évfordulónkat, viszont annál szebb élménnyel lettünk gazdagabbak. 

Ma egy éve, hogy Dorka kukucskáláson voltunk és itt van előttem az Uh-os házassági évfordulós ajándékunk.
Dóri is nagyon drága volt, felköszöntött minket! Innen is köszönjük!!!

A legszebb ajándék a kiságyában fekszik és mintha érezte volna, hogy ma anyának és apának fontos napja délután kis angyalként viselkedett.

Ünnepi vacsoránk volt: Krisz felszólított, hogy ma ne süssek-főzzek, ne már erről szóljon az évforduló ... mondom, ok, nem esik nehezemre lábat lógatni, TV-t nézni, mostanában úgysem tettem. Mindenesetre 9-kor eszébe jutott, hogy éhes, így kolbászos-paprikás-paradicsomos rántottát ettünk ünnepi menüként almás pitével. Rendelni nem akartam, az uram erősködött, én nem vagyok híve, nagyon kivételes esetben rendelek. 

A mai napunk tényleg a közös együttlétről szólt, fagyizni, játszóterezni voltunk. Krisz sokat segített azzal, hogy ma itthon volt és Dorkával játszottak, majd csatlakoztam én is.

Korán reggel - fél 6-kor - kelt a csajunk, majd visszatettem aludni és 7-kor kukorékolt újra. Hatalmas puszival keltette apát, majd Maja is megkapta a reggeli csókját és hát ebben a sorrendben is utolsó lettem ... de nem baj, nincs is szebb látvány reggelente, amikor a szeretteim összebújnak és szeretik egymást. Ennél nagyobb ajándék nem kell, minthogy egy ágyban vagyunk, nem volt baj, nem volt zavaró körülmény, egészséges volt mindenki, Dorka boldog és mosolygott végre, amit az elmúlt 2-3 napban alig láttunk tőle. Most voltam bent nála a szobában, becsuktam az ablakát. Szuszog édesen. Elsimítottam a haját a szeméből és elmosolyodott. Köszi anya, ezzel zártuk a napot ... gondolta. Majd a mellkasára tettem a kezem, ahogy betakartam és éreztem a szívverését. Annyira szép érzés, hogy elmondani nem tudom. Velünk van, már nem csak monitoron keresztül. 

Nagyon szeretlek benneteket!