Hétfőn hazalátogattunk mamiékhoz, Vásárhelyre ami most is felejthetetlen élményekkel gazdagított mindkettőnket. Szombat késő délután értünk vissza, no nézzük, mivel gazdagodott az eddig sem kicsi repertoár:
- Már tudjuk, hogy Dorka 10-15 km simán legyalogol egy nap. Nem, nem egyedül, bár nagyon szerettem volna, ha megindul végre ... nem érzi biztonságban még magát, bár többször is előfordult, hogy elengedte a kezünket és pár lépést ment egyedül. Hozzáteszem, hogy csak az egyik kezét engedi fogni, ha mindkettővel akarsz segíteni, az már nagyon ciki számára. Reggel a felkelést és a reggelit követően nekiindult anyámmal, majd hazajött apám is, akkor váltottak. Hihetetlen, hogy mennyi energia van egy ilyen kis szarosban. Már sokszor nekem fájt a hátam, pedig tényleg mindent megtettem azért, hogy lepasszoljam.
- Minden nap elmentünk sétálni, amit Dorka annyira nem díjazott. Amint kiértünk a hídhoz, már kiabálta karlógatva, hogy M-A-M-A! Ha itthon vagyunk, alig várja, hogy nyíljon az ajtó és lehessen menni "csavargyárba" értsd: csavarogni, otthon az udvarból nem akart kilépni. Tökéletesen igaza volt, hiszen megvolt, ami kellett neki: homokozó, hinta, tér a sétához húsos láda a fürdéshez, Pötyi vagy Pittyem Pötty - ahogy anya hívja - az őzike, Árnyék és Latyak a kutyák, Kormi és Rudi a macskák - Rudiról azóta kiderült, hogy lány, mert leellett, így Rudinella lett az asszonyneve, a Rudi megmaradt leánykori névnek -. Illetve a legfontosabbak mami, papa és Sári ... bár Saccért minden másnap el kellett menni, ezt élvezte Dorka az egészben. A tesóm a kocsmában dolgozik, ahova két naponta bejártunk cipő nélkül, csak úgy snassz, mezítláb. Hülyítette a pasikat, amikor feloldódott, táncolt is, mutatta mindenkinek az okos fejét, hogy gondolkozik és merre van a kijárat. Amikor úgy gondolta, hogy nem épp szellemileg kvalifikált emberrel találkozik, fogta a fejét, hogy "aztakurva ez meg mit akar tőlem ... " - zabálnivaló volt és én nagyon büszke voltam rá. Abszolút nem fél senkitől sem, mindenkivel barátságos. Sári jóvoltából túlesett az első nyalókáján, amitől még a ház teteje is ragacsos volt. Szegény húgomnak párszor szétszedte a pultját érdeklődés és minden érdekel címszó alatt, de mindent elnéz neki és imádja. Ezzel párhuzamosan a vásárban is felvásárolta az összes fellelhető, Dorkának jó ruhát, csatot, tányért ... mindent. Dorka is nagyon odavan a húgomért.
- Dorka imádta a nagyszülőket is. Anyám lett az "ana" én megmaradtam néninek. Hát most erre mit mondjak. Nulla-huszonnégyben foglalkoztatva volt a gyerekem. Azt hittem eddig, hogy túl sokat foglalkoztatom és most elég nagy pofán csapás volt, hogy gyakorlatilag egész nap elviseli a teszek-veszek-játszok és csak most és csak velem szitut, amit őszintén szólva én nem tudok itthon megvalósítani, mert akkor minden más elmaradna. Nem Dorka rovására megy, de mellette, sokszor tőle külön és azt hiszem az a normális, ha tud egyedül is játszani. Eddig a csajom egy-másfél órát simán egyedül eljátszott, most a folyamatos játéknak, dadajgatásnak köszönhetően újra tanuljuk és mára azért nagy nehezen visszazökkent a régi kerékvágásba, még ha most nehézkes is egy kicsit a dolog.
- Új 'szó' a "me", azaz menjünk, ezt tudta mondani bárhol, bármikor, bármilyen helyzetben. Gyakorlatilag tényleg folyamatosan ment. Állandóan az őznél akart lenni, illetve kiegészült közben a csapat 8 darab baromi édes kiscsirkével is, amik szintén nagy kedvencek lettek. Az ól volt a legfőbb látnivaló, majd ezt követte a kincsesbánya, azaz a kavicskupac, ahol kedvére tudott válogatni. Rájöttem, hogy felesleges a gyerekemnek a játékhegy itthon, hiszen kettő kővel és egy flakonnal bőven elvan egész nap. A homokozó a másik No.1.-es helyszín, ahonnan kirobbantani lehetett csak. Anya egy ládikát rakott bele, abba pedig volt egy titkos kincs, egy kagyló, amit Dorka nagy élvezettel keresett meg minden nap újra és újra. A ládikában volt egy balerina is, ha felhúztam, zenélt ... na a baba a meg nem tűrt kategóriát képezte és igyekezett minél mélyebbre ásni a csajom. Sanyi papa olyan csúszdás várat kezdett el építeni, hogy megszólal, úgyhogy pár hónap és az is használatba lesz véve.
- Az alvási rend beállt a jó kerékvágásba. Napi kétszer aludt. Egyszer délelőtt fél 10-10-kor kettő, kettő és fél órát, majd 3-kor szintén ennyit. Emellett még az éjszakékat is végigaludta. Totálisan kicsinálta magát Dorka, emellett a nagyszülőket is; én is elfáradtam rendesen, mégis milliószoros energiával feltöltve jöttem haza. Imádtam otthon lenni.
- A húgom magassarkú pöttyös cipője szintén a favorit játék volt, feladtuk rá, annyira édes volt benne, fel is akartuk öltöztetni, de arra már nem volt vevő.
- Pittyem Pötty nagy haverja lett Majánk is, akivel akkorát kergetőztek az udvarban, hogy csak lestünk, természetesen videót elfelejtettünk készíteni.
- Latyak kutya szájában lévő összes fogat megvizsgálta Dorka, hogy mozog-e, majd amikor konstatálta, hogy minden ok fogügyileg, kihúzta az állat nyelvét amennyire csak lehetett, megnézte lepedékes-e, de itt is mindent rendben talált, így jól meglapogatta és tovább ment kavicsot gyűjteni. Az őrült kutya azt sem tudta hogy örüljön és nagyon hálás volt.
- Dorka a harmadik nap végére elérte, hogy menekültek az állatok nap végére, mert mindegyikkel volt valami elintézni valója. Szegénykék szerintem most pihenik ki az egész heti fáradalmakat. Volt egy édes sztori: Árnyék kutya lefeküdt már az órák óta tartó vizsgálat, felügyelet és nyaggatás után, Dorkám leült vele szemben és nagyon komolyan szólt rá: "Na monnyad!" - azt hittem megzabálom.
- Találkoztunk rengeteg emberrel, közben minden nap jöttek hozzánk látogatóba, mindenki el volt ájulva Dorkától, ahol voltunk, mindenhol megvizsgálta az állatokat, akik érdekes módon nagyon tűrték a kiképzést és valahogy sem bennem, Dorkában meg pláne nem merült fel az az eshetőség, hogy bánthatják. Dorka feladata lett az esti őz etetés, amit akkora elánnal és koncentrációval csinált, öröm volt nézni.
A legnagyobb dolog: Dorka két új bizsikével gazdagodott és úgy kibújtak, hogy észre sem vettük. Így már nem kétfogú szörnyetegünk van, hanem 4!
... és pár kép a hétről:
|
Dorka pózol |
|
Rozi mamától kapott piros napszemcsiben, húsos ládában pancsolva |
|
Sanyi papával, aki beleültette a lavórba és úgy pörgette, mintha ringlisen lenne. |
|
Tuti állatorvos lesz! |
|
Rozi mamival bohóckodnak. |
|
Szépségem |
|
Anya, vedd már le!!!! |
|
Sokkal jobb az ínyemet vakargatni vele. |
|
Alvás elengedhetetlen Zsuzsi babával. |
|
Fagyi evés Sanyi papa által készített hokedlin. |
|
Fagyizás |
|
Árnyék kutya és Pittyem Pötty nagy szerelme |
|
Dorka, mami lába és Pötty |
|
Esti etetés Dorka feladata lett ... |
|
... nagyon ügyesen csinálta s azt hiszem 10 hónaposan baromi nagy feladat. |
|
Koncentrál |
|
Majdnem megfogtalak! |
|
... és már puszira készül :) |
|
Őzike, nézik őt, hogy nőzik-e? :) |
|
... hát igen, nem véletlenül öltöztettem napi 3-szor minimum. |
|
Dorka, muti az új cipellődet! |
De jo kis bejegyzes volt Liz, nagy elvezettel olvastam es mosolyogtam. Dorka egyre nagyobb es ugyesebb,. Jo olvasni amiket irsz. Az meg megjobb hogy Dorka igy all az allatokhoz es nem fel toluk.
VálaszTörlésNagyon drága vagy Petra! Köszönjük szépen! :)
TörlésMIcsoda csaj ez a Dorka! Mintha rokoni szálakat vélnék felfedezni az enyémmel, nagyon hasonlítanak sokmindenben :) Az én drága lányom, Lemmy kutya heréit vizsgálta meg...mondtam is,ha most nem tépi széjjel a fenevadat a kutya, akkor soha. És persze dehogy bántotta, de elég hárdkór volt a szitu mindenesetre :)
VálaszTörlés:))))) akkor állatorvosok lesznek mindketten :)
Törlés