Igen, újra eljutottunk ide, ismétlünk újra ... újra ... újra.
Kati által nem kellett órákat várni, az osztályra mentünk fel C épület, 4.emelet, ahol tüneményes D. doki várt minket. Megvizsgálta újfent, jött az érzéstelenítő, éktelen visítás, majd fél órás várakozás.
Dorka tündérien elvolt az osztályon kialakított játszórészlegen a beteg gyerekekkel, miközben én a könnyemet nyeltem a gyerek sorsokon, a céltalanul és megtörten ülő szülők látványán. beszélgettem velük s mit tudtam mondani? Semmit! Meghallgattam őket tiszta szívből? Igen! S mi jutott eszembe gusztustalan módon, miközben a beszámolókat hallgattam összetört lélekkel? ... hogy csak ide ne kerüljünk ... igen. S szégyelltem magam amiatt, hogy nem tudok mit mondani, nem tudok lelket önteni beléjük, csak minden mondatuk után belémhasított, hogy Dorka ide ne kerüljön!
Majd a csajom egy őrült ötlettől vezérelve megindult és körbejártuk a gyerekeket a kórtermekben. Azt hittem pár perccel ezelőtt, hogy megszakadt a szívem a hallottakon ... nem, akkor szakadt meg, amikor azt láttam, hogy Dorkus felkéretőzik egy agyon kötszerezett minikéhez, akinek potyogtak a könnyei és megölelte a kislányt, megsimogatta az arcát olyan gyengédséggel, hogy lepottyant egy könnycsepp az arcomról, miközben kérdezte a kötésre mutatva: "Mosmé?" Csak álltam ott, mint egy hülye, néztem magam elé, ráztam a fejem és nem tudtam válaszolni. Mit mondtam volna? Hogy szar az élet? Mert valaki ezt tette vele? Mert valaki figyelmetlen volt? Mert csak? ... én is ezt kérdeztem ... "mosmé?". Néztem az anyukáját, néztem és világfájdalom, elkeseredettség, harag, de Dorka őt is mosolyra derítette.
Olyan óvatosan nyúlt Dorka, annyira vigyázott, nehogy rosszat csináljon. Máskor úgy tépi Maját, hogy a yorki bőrbe egy bernáthegyi is beleférne, annyira nyújtja ... most nem, most nagyon okos volt.
Mindenkihez odamentünk, mindenkihez volt egy kis aranyossága, mindenkinél megkérdezte, hogy "mosmé?" s az első sokk után már tudtam ésszerű magyarázatot adni a bekötött lábra, a gyomorszondára, a szétégett arcra, a csavarozott, szalagokkal összeeszkábált törött kézre, ami Dorkának rettenetesen tetszett ... hát hiába, értékeli a művészetet. Mindenkivel beszélgettem, majd jöttünk mi, hívtak vissza a műtőbe. Utáltam, hogy vissza kell menni, utáltam az egészet, ami most következett és közben undorodtam is a helyzettől.
Felvágták ismét, széthúzták, közben elmagyarázta D. doki, hogy kell minden nap szétfeszíteni a sebet, hogy ne nőjjön össze. Kaptam kézfertőtlenítőt, pedig mondtam, hogy akár én hozhatnk be ide, mert forgalmazunk ezt is. Ekkor Dorka csak sírt, de azt torkaszakadtából. Aztán jött, aminél elbőgtem magam ... mit elbőgtem ... zokogtam. Megnézték, hogy van-e hüvelynyílása és hüvelye, igen, megvizsgálták az én egy éves kicsikémet és közben olyan hányinger kapott el ... egyetlen egy szó járt a fejemben: "Mosmé?" Ekkor már Dorka nem sírt, hanem visított és szívem szerint lekaptam volna az asztalról és elrohantam volna a világ végéig, miközben nagyon szorosan ölelem. Folyamatosan mondogatta a doki, hogy ne haragudj, de meg kell nézni, hogy minden rendben van-e. Oké ... értettem is ésszel, de a szívem nagyon fájt. Persze most sokan mondhatják, nem nagy dolog és az ottani sorsokhoz képest a mienk aztán tényleg nyúlfarknyi szösszenet ... de ezt végignézni ... nagyon megviselt.
Végeztünk negyed óra alatt, megvigasztaltam Dorkát, de igazán csak akkor nyugodott meg, amikor kivittem a helyiségből.
Feladat D. doki szerint: figyeljem ki, mikor pisil a gyerek, fél órával előtte adjak neki 5 ml Nurofent, majd peluscsere és a seb széthúzása minden alkalommal. Hát aki olvassa ezt a bejegyzést légyszi mondjátok már meg, hogy egy pelusos gyerenkél hogy figyeljük ki, hogy mikor pisil? Délután nem adok rá már pelust, de nem akar egy időben pisilni, bármennyire is szeretném. Ha a kakilással lenne ez a helyzet, az oké, mert tudom már mikor mi jön ... de a pisi? Éjjel 3 óránként kelek, feszítem szét, krémezem, fertőtlenítem. Tegnap a csajom 14 órán keresztül nem pisilt. Félt, mert fájt, aztán csak elengedte ... Így változott a terv: 4 óránként 5 ml Nurofen 2 hétig. Mondom visszakérdezek ... biztos két hétig? Jól hallottam ... s beigazolódni látszik amit D doki mondott. 3 óráig tünetmentes Dorka láz- és fájdalomcsillapítás után, majd jön a 4. óra, amikor totál lázas és fáj neki mindenhol. Eddig is ugyanezt végezték el nála, egy kis vágás és nem volt ekkora hercehurca körülötte ... de az állandó szétfeszítés, még mindig nyílt a seb ... ez az ok.
Feltettem a költői kérdést: ha 3 hónaposan és fél évesen is ezzel a technikával szakítom szét a sebét naponta többször és éjjel is 3-szor, akkor most már semmi gond nem lenne? Erre azt mondták, hogy ennyi idősen nem húzogatjuk a gyerek hüvelynyílását és szeméremajkait.
Mindenhonnan azt a tanácsot kapom, hogy vonatkoztassak el attól, hogy az anyja vagyok - bármennyire is tündérkirálylánynak képzelem magam, miközben a gyerekem már fél tőlem ha viszem a szobája felé, a pelenka látványától is sírásba fullad - ... nem megy.
Nem tudok elvonatkoztatni, ez faszság ... de 2 kérdésünk van Dorkával: "mosmé?" ... s mikor lesz vége? Mert azt nem tudták megmondani ... vagyis de, ha már nem lesz pelenkás ...
L.: -"S mitől múlik el?"
D. doki: "-Ja, azt nem tudom, de lehet a pelenka nélkül majd jobban szellőzik!"
L.: -"Mégegyszer megkérdem: mitől múlik el?" - kurva jól tagoltan ...
D doki: "-Ja, azt nem tudom!"
S hozzáteszem, hogy D. doki a világ legtüneményesebb D. dokija!
Majd a csajom egy őrült ötlettől vezérelve megindult és körbejártuk a gyerekeket a kórtermekben. Azt hittem pár perccel ezelőtt, hogy megszakadt a szívem a hallottakon ... nem, akkor szakadt meg, amikor azt láttam, hogy Dorkus felkéretőzik egy agyon kötszerezett minikéhez, akinek potyogtak a könnyei és megölelte a kislányt, megsimogatta az arcát olyan gyengédséggel, hogy lepottyant egy könnycsepp az arcomról, miközben kérdezte a kötésre mutatva: "Mosmé?" Csak álltam ott, mint egy hülye, néztem magam elé, ráztam a fejem és nem tudtam válaszolni. Mit mondtam volna? Hogy szar az élet? Mert valaki ezt tette vele? Mert valaki figyelmetlen volt? Mert csak? ... én is ezt kérdeztem ... "mosmé?". Néztem az anyukáját, néztem és világfájdalom, elkeseredettség, harag, de Dorka őt is mosolyra derítette.
Olyan óvatosan nyúlt Dorka, annyira vigyázott, nehogy rosszat csináljon. Máskor úgy tépi Maját, hogy a yorki bőrbe egy bernáthegyi is beleférne, annyira nyújtja ... most nem, most nagyon okos volt.
Mindenkihez odamentünk, mindenkihez volt egy kis aranyossága, mindenkinél megkérdezte, hogy "mosmé?" s az első sokk után már tudtam ésszerű magyarázatot adni a bekötött lábra, a gyomorszondára, a szétégett arcra, a csavarozott, szalagokkal összeeszkábált törött kézre, ami Dorkának rettenetesen tetszett ... hát hiába, értékeli a művészetet. Mindenkivel beszélgettem, majd jöttünk mi, hívtak vissza a műtőbe. Utáltam, hogy vissza kell menni, utáltam az egészet, ami most következett és közben undorodtam is a helyzettől.
Felvágták ismét, széthúzták, közben elmagyarázta D. doki, hogy kell minden nap szétfeszíteni a sebet, hogy ne nőjjön össze. Kaptam kézfertőtlenítőt, pedig mondtam, hogy akár én hozhatnk be ide, mert forgalmazunk ezt is. Ekkor Dorka csak sírt, de azt torkaszakadtából. Aztán jött, aminél elbőgtem magam ... mit elbőgtem ... zokogtam. Megnézték, hogy van-e hüvelynyílása és hüvelye, igen, megvizsgálták az én egy éves kicsikémet és közben olyan hányinger kapott el ... egyetlen egy szó járt a fejemben: "Mosmé?" Ekkor már Dorka nem sírt, hanem visított és szívem szerint lekaptam volna az asztalról és elrohantam volna a világ végéig, miközben nagyon szorosan ölelem. Folyamatosan mondogatta a doki, hogy ne haragudj, de meg kell nézni, hogy minden rendben van-e. Oké ... értettem is ésszel, de a szívem nagyon fájt. Persze most sokan mondhatják, nem nagy dolog és az ottani sorsokhoz képest a mienk aztán tényleg nyúlfarknyi szösszenet ... de ezt végignézni ... nagyon megviselt.
Végeztünk negyed óra alatt, megvigasztaltam Dorkát, de igazán csak akkor nyugodott meg, amikor kivittem a helyiségből.
Feladat D. doki szerint: figyeljem ki, mikor pisil a gyerek, fél órával előtte adjak neki 5 ml Nurofent, majd peluscsere és a seb széthúzása minden alkalommal. Hát aki olvassa ezt a bejegyzést légyszi mondjátok már meg, hogy egy pelusos gyerenkél hogy figyeljük ki, hogy mikor pisil? Délután nem adok rá már pelust, de nem akar egy időben pisilni, bármennyire is szeretném. Ha a kakilással lenne ez a helyzet, az oké, mert tudom már mikor mi jön ... de a pisi? Éjjel 3 óránként kelek, feszítem szét, krémezem, fertőtlenítem. Tegnap a csajom 14 órán keresztül nem pisilt. Félt, mert fájt, aztán csak elengedte ... Így változott a terv: 4 óránként 5 ml Nurofen 2 hétig. Mondom visszakérdezek ... biztos két hétig? Jól hallottam ... s beigazolódni látszik amit D doki mondott. 3 óráig tünetmentes Dorka láz- és fájdalomcsillapítás után, majd jön a 4. óra, amikor totál lázas és fáj neki mindenhol. Eddig is ugyanezt végezték el nála, egy kis vágás és nem volt ekkora hercehurca körülötte ... de az állandó szétfeszítés, még mindig nyílt a seb ... ez az ok.
Feltettem a költői kérdést: ha 3 hónaposan és fél évesen is ezzel a technikával szakítom szét a sebét naponta többször és éjjel is 3-szor, akkor most már semmi gond nem lenne? Erre azt mondták, hogy ennyi idősen nem húzogatjuk a gyerek hüvelynyílását és szeméremajkait.
Mindenhonnan azt a tanácsot kapom, hogy vonatkoztassak el attól, hogy az anyja vagyok - bármennyire is tündérkirálylánynak képzelem magam, miközben a gyerekem már fél tőlem ha viszem a szobája felé, a pelenka látványától is sírásba fullad - ... nem megy.
Nem tudok elvonatkoztatni, ez faszság ... de 2 kérdésünk van Dorkával: "mosmé?" ... s mikor lesz vége? Mert azt nem tudták megmondani ... vagyis de, ha már nem lesz pelenkás ...
L.: -"S mitől múlik el?"
D. doki: "-Ja, azt nem tudom, de lehet a pelenka nélkül majd jobban szellőzik!"
L.: -"Mégegyszer megkérdem: mitől múlik el?" - kurva jól tagoltan ...
D doki: "-Ja, azt nem tudom!"
S hozzáteszem, hogy D. doki a világ legtüneményesebb D. dokija!
Édes, drága, nyuszigyerek :(
VálaszTörlésSajnálom, hogy miken megy keresztül Dorka. :((( Nagyon rossz volt olvasni. Múltkor írtad nekem, hogy a sudocremet használjátok. Nem tudom, hogy állandó használatra, vagy csak alkalmanként, mert én azt hallottam, hogy azt nem igazán szabad állandóan használni, mert hámosító kenőcs, és azt nemi szervre nem igazán jó, mert összenövést okozhat. Ha tudtál erről, akkor bocsika, nem akartam okoskodni, csak gondoltam szólok, ha esetleg nem hallottál erről. Sok puszi Dorkanyuszinak .:)))
VálaszTörlésAmit Évi ír, azt én egy másik kislány blogján olvastam (azóta megszűnt a blog, Miának hívták a kicsit és ugyanez volt a baja). Nekik tanácsolták anno a sudo elhagyását, tény, hogy csodaszer, de ilyen hatással is bír az arra hajlamosoknál.
TörlésRemélem egyébként, hogy ez volt az utolsó ilyen "kalandotok" és rendbejön végre Dorka!!
Igen, tudtam, hogy a Sodukrém hámosító, Mia jóvoltából még az előző szétválasztásnál rákérdeztem a dokinál, hogy mi a véleménye. Azt mondta, hogy nyugodtan használjam, sőt javasolta is, majd mondta, hogy pattanásos bőrre, aknéra, ekcémára is ezt adják. Talán az első egy hónapban kentem Dorka fenekét pelenkázásnál, aztán rábíztam a természetre a dolgot. Csak akkor kenem be krémmel, ha kiüti valami - általában a foga -.
VálaszTörlésDorkánál ezt a fajta hámosodást a saját szervezet idézi elő állítólag, s ez születésétől fogva van neki sajnos. Így a krém "bűnössége" kizárható. Ezt a választ kaptam. Ennek ellenére most körömvirágkrémet is használok, illetve a kettőt felváltva.
Aranyosak vagytok, hogy írtatok és egyáltalán nem veszem okoskodásnak! :)))
Nem emlékeztem, hogy tényleg írtam-e vagy csak akartam, de nyilván hajlam kérdése főként.
TörlésA körömvirág meg nálunk is a jolly joker, mindenkinek, a mindenére.
Én szinte minden pelusozásnál kenem valamivel, most éppen a nyeremény krémmel (Armonia Bio Bebe), a Weleda Baby vált még be nagyon meg a szerb Pavlogel.
Nem lehet most könnyű nektek, baromira :( Sok kitartást, erős npk vagytok ti!!!
*nők*
TörlésDrága vagy, köszönjük!!!
TörlésHát, én tanácsot nem tudok adni, csak nagyon tudom sajnálni. Tényleg, ,,mostmé?" szegény, szerintem én is sírnék kínomban, ha ilyeneket kell átélnem, hát meg egy ilyen kicsi gyerek.
VálaszTörlésSzerintem képtelenség kifigyelni, hogy milyen gyakran pisil, én még a saját rendszeremre sem tudnék képletet írni, hol így, hol úgy. Adhatott volna hasznosabb tanácsot Dr. D.
Ugyanezt mondtam én is a dokinak ... én sem pisilek rendszeresen ... :))
TörlésFúúú, ez de brutál!!! Na és azon a "megnézzük, hogy van-e neki.." mondaton csak kerekedett a szemem és kirázott a hideg. Persze, igen, ha kell, akkor kell, de ez olyan.. olyan úristen!! És ami Rád van most mérve feladatként, azért nincs ember, aki irigyelne. Nekem legalább annyira rossz most, mint annak a pici lánynak, akit nagyondenagyon sajnálok, hogy ezen végig kell mennie. És hogy nem tudja a doki, hogy mitől múlik el... Elhiszem, hogy így van, de azért ez nem túl nagy kapaszkodó Nektek!
VálaszTörlésDorka amúgy hiperszenzitív más gyerekek és az elesettek felé, kívánom, hogy életben nagy hasznát vegye ennek a kedves tulajdonságának!!
Ja, nálunk gyógyszertári popókenőcs van még mindig. Szerencsés vagyok, a lánykámnak szuper bürkéje van, nem kell neki semmi extraság, így is olyan az alfelén a bőr, mint a pofiján.:)
Aranyos vagy nagyon :)
TörlésDorka fenekével sem volt gond a hozzátáplálásig, jobban mondva addig, amíg el nem kezdett rendesen enni, aztán igazán a fogzás tette be a kaput. Én semmivel sem kentem egy hónap után, de most ha kivörösödik, muszáj sajnos.
Természetesen úgy akartam írni, hogy NEKED legalább annyira rossz... Lehet, hogy csak frajdilag elírtam..
VálaszTörlés:))))
TörlésNagyon sajnállak Téged is és a pici lányt is! Nagyon átérzem a "lekaptam volna az asztalról és elrohantam volna a világ végéig, miközben nagyon szorosan ölelem" dolgot. Mi gyógytornára járunk a pici szájával és hát van,hogy a végére szegénykém vörösre ordítja magát, pedig állítólag nem fáj...... és tényleg úgy is tűnik,hogy maszírozás a dolog. Néha már a kezemet tördelem és rohannék ki a rendelőből a gyerekemmel együtt.
VálaszTörlésDorka nagyon empatikus a többi kisgyerekkel és hát tényleg az ember szíve megszakad, mikor az osztályon lévő gyerekeket látja.
Szegény Nimród! Akkor nektek kitartást kívánok és remélem mihamarabb helyrejöttök :)
TörlésAranyos vagy köszönjük. Szerencsére nem olyan nagy a baj.... születése óta a jobb szájzuga kevésbé húódik el és így kicsit ferdének tűnt a szája. Hál Isten a kedves gyógytornász hölgynek aki masszírozza Nimród arcát sokat javult a helyzet, már csak sírásnál észrevehető, de akkor nagyon! Anyu szerint nekem is és az öcsémnek is ilyen volt a szánk csak akkor kevésbé foglalkoztak vele.
TörlésAkkor szerencsére jó kezekben vagytok! :) Kitartást nektek! Liz
TörlésJa Líz, még annyit akartam okoskodni, hogy van ugyi az EC (http://en.wikipedia.org/wiki/Elimination_communication), szal elvileg rájuk lehet hangolódni annyira, hogy tudod azt is, mikor fog pisilni. Azt mondjuk nem tudom, hogy ilyen nagybaba korban elkezdve és 2 hét alatt sikerülne-e, meg ehhez 0-24-ben kell együtt lenni. Nekem ezerszázalék nem menne...de létezik a dolog.
VálaszTörlésMegnéztem az oldalt, köszönöm szépen. Nem megy nekem ez azt hiszem és gonosz-köcsög anya lévén sajnos nincs rá időm, hogy nulla-huszonnégyben a gyerekemmel legyek ... de aki ezt meg tudja csinálni, le a kalappal előtte! :) Liz
TörlésMikor a Lénával egy éjszakát a gyerekosztályon kellett töltenünk ugyan ezt éreztem mint Te: csak ide ne! Nem tudok én sem soha beteg gyerek szüleinek egy sajnálomon kívül mást kinyögni.
VálaszTörlésMost amikor kórházban voltam, akkor hagytam abba az önsajnálatot ( tudom szánalmas), amikor egyik szobatársam mesélte hogy mellette egy kisbabát toltak a műtőbe. Akkor megnyugodtam és azt gondoltam, jó hogy én vagyok itt és nem a gyerekek. Bármikor vállalom helyettük.
Dorkát nagyon sajnálom. Borzasztó lehet.legyetek ezen gyorsan túl! Németországban (kaptuk anno a Lilinél), van a peluson nedvesség jelző csík
Azzal nincs baj, hogy észrevegyem, hogy bepisilt, azzal van a gond, hogy nem tudom belőni a pisi előtti fél órát a fájdalomcsillapító beadásához. És azt hiszem szakácsnéasszonyságnak lesz igaza, én sem pisilek mindig ugyanakkor, ugyanannyit, nem hiszem, hogy ezt ésszerű, normál keretek között meg lehet oldani. Ha már bepisilt mindegy, mert előtte kelle a fájdalomcsillapító, hogy peluscserénél már ne sírjon.
TörlésAzért köszönöm a nedvességjelzőt, nem gondoltam, hogy létezik ilyen, de ha már jelzi a nedvességet, elkéstem.
Jobbulást neked és kitartást!!!!! Nagyon szuper családod van, minden nap gondolok rád és küldjöm a sok-sok gyógyenergiát! Liz
A Lidlis peluson. Tán itthon is, ha arra jársz nézzd meg. Én is figyelem.
VálaszTörlésA Dorka lelke pedig angyali, csodás!
Igen, már gondoltam arra, hogy ő valóban egy angyal! Liz
TörlésDraga Liz, annyira sajnalom Dorkat es el sem tudom kepzelni milyen lehet ezt vegig csinalni meg ha az o erdekeben teszed is ezt. Nekem es a tesomnak is ugyanilyen problemank volt kiskorunkban, nem tudom mit csinaltak velunk, csak hogy kicsikent jartunk dokihoz. Anyu csak ugy hivott minket hogy duplaszuzek:) De rakerdezek anyunal nekunk mitol lett vege.
VálaszTörlésItthon is lehet kapni nedvessegjelzo pelust, a huggies amit epp hasznalunk ilyen, de ahogy irtad utana mar keso azt csik nelkul is eszreveszed.
Annyira edes ez a Dorka lany, tenyleg olyan kis empatikus a beteg, elesett emberekkel szemben, ez egy nagyon jo tulajdonsag, csak neki neke szenvedni. Komolyan es ezek utan meg te irsz nekem biztato szavakat , hat elbujdokolok szegyenemben..:(
Jaj, ne már! Csak lelkifröccs volt! Azt nem tudod véletlenül, hogy mikor múlt el nálatok?
TörlésÚgy sajnálom, hogy ilyenen kell keresztül mennetek. Rohadt egy érzés szülőként is - nemhogy Dorkának. Remélem mihamarabb elnövi, vagy hogy is mondjam - meggyógyul!!!
VálaszTörlésDorkának hatalmas szíve van, egy igazi földre szállt kis angyal!
Nagyon drága vagy Dóri! Tényleg egy kis angyal! S remélem, hogy ezt a hatalmas szívét élete végéig megőrzi a kis lelke tisztaságával együtt!
Törlés