Szép, cuki, édes, szeretnivaló, okos, humoros jó lelkű, rafkós kis hurrikán.
Tömören ennyivel lehetne jellemezni a gyerekem. Emellett mindig van válasza, mindig van kérdése, mindenre azonnal tudja a megoldást.
Szeret, tiszta szívből. Minden este elmondja mennyire imád. Tettekkel is bizonyítja.
Péntektől vasárnapig 39 fokos lázzal feküdtem (miután elvégeztem a házimunkát) otthon. 39,6-nál már a dobókocka pontjait sem láttam és nagyon fájtak az ízületeim. A lázcsillapító nem használt, a hűtőfürdő viszont hatásos volt.
Péntek délután 1 órakor hazaérve munkából mondtam Dorkának, hogy lefekszünk pihenni fél órára. 3-kor arra keltem, hogy be vagyok takarva, fejem alatt párna, a kezemben egy alvóka. Mindez Dorka rendezésében. Gondoskodott rólam.
Behozta az ágyba a játékokat, a fejlesztő füzetet és ott tevékenykedtünk. Egy hangos szó sem hagyta el a szám egész hétvégén. Egy angyal volt.
Okos: kikövetkeztet dolgokat logika alapján.
Olvas, ír, (azokból a betűkből, melyeket ismer) számol, összead. A kivonás nehezen megy.
Választékosan beszél, emellett rengeteg verset, mesét tud. A mondókák szerinte csak a babáknak való.
Ritmusérzéke nagyon jó! Szereti a zenét, a táncot, nagyon szeret énekelni és szép hangja van.
Kiválóan lovagol és úszik. Rengeteg angol szót ismer és természetesen egy napi angolozás után következő nap kavarja a két nyelvet. A buszon megjegyezte az ablakon kifelé lesve, "milyen gyönyörű szép, ici-pici, foltos Rabbit futott a parton!"
Köszön mindenkinek, jó hangosan, érhetően. Nagyon közvetlen kislány, bárkivel szóba elegyedik.
Emellett nagyon tisztelettudó. Az idősebbekkel nagyon előzékeny. A nála kisebbekkel is igyekszik az lenni, de az nem belső késztetésre jön, hanem mert én azt mondom. Nem szereti a babákat, illetve 3 éves korig . Nem tud velük mit kezdeni. Persze az első 3 percben mondja, "milyen cuki, Istenem, de aranyos vagy kis baba!" ... aztán megkérdezi 10 perc múlva mikor mennek már haza?!
Órákon keresztül eljátszik egyedül.
Minden házimunkában szeretne segíteni. A szobáját maga takarítja, sütemények közül többet is önállóan elkészít. Annyiban kell segíteni, miből hány kanál kell.
A városunkat ismeri. Tisztában van az általunk használt helyi járatok számával, menetrendjével, útvonalával. Tudja melyikről hol szállunk le, fel ... előre készíti a sapkáját felvételre, mikor le kell szállnunk. Tudja hol van a Városháza, az aranybárány, a fürdő, a Püspökvár, Püspöktorony, a Karmeliták tere, Füles Bástya, Frigyláda szobor, Dunakapu tér, Széchenyi tér, az Állatkert, a Bazilika stb ... városrészekkel is tisztában van. Sőt, sokszor azt is tudja, melyik busszal hova lehet eljutni.
Nagyszájú, amit én abszolút pozitív tulajdonságnak tudok be mindaddig, amíg nem nekem akarja leosztani a lapjait.
Van egy olyan tulajdonsága, ami sokszor nagyon gáz, de még így is szerethető: ha új helyre megyünk, új feladatot kell megcsinálni akkor Dorka elbénázza, aztán rögtön javítja. Pl. a hétvégén életében először versenymedencében úszott. Az edző elmondta neki, hogy úgy szorítsa vízbeugrásnál a szivacsot, mintha az élete múlna rajta, aztán ugrik egy nagyot és lábtempó megy háton. Mondom Ritának - másik nagyon büszke anyuka - a kispadon:"figyeld meg, Dorka lesz az első, aki elengedi a szivacsot!"
Dorka elkészül, látszik az elszántság az arcán, kinéz még egyszer, hogy figyelem-e élete nagy eseményét, biztatom, ezt most megcsinálja, megszorítja a szivacsot ... ugrik ... és mit csinál?
Hát persze, hogy elengedi a szivacsot. Gyerek a 2,50 alján, azonnal kapcsol, jön felfelé, edző ugrik utána, Dorka addigra felbukkan, hátrafekszik és leússza. Ahogy kiszállt a medencéből, láttam rajta a pánikot, remegett keze-lába, taknya-nyála egybefolyt, sírt, nagyon sírt, de végigúszta. Odamentem hozzá, remegett, mondogatta, hogy ő többet nem megy vízbe!! Aztán a következő körnél ugrott, a szivacs a kezében maradt, majd hátrafordult és úszott újra.
A legbátrabb és legelszántabb kislány a világon! Én a legbüszkébb édesanya a világon!
Ha idegen helyen megjelenünk, akkor Dorka tuti elesik, elcsúszik, lever, el- és letör, lefejel, ledob értsd a paletta összes igekötős igéjét, aztán megigazítja a szoknyáját és felemelt fejjel továbbmegy.
Szóval nagyon sok jó tulajdonságot lehetne még róla írni és most nem akarom azt sugallni, hogy azért szeretem a gyerekem, mert okos. Ha hülye lenne, akkor is szeretném valószínűleg ... vagy legalábbis ennyi idő alatt eléggé megkedveltem volna, de nyilván így azért egyszerűbb.
Büszke vagyok Dorkára! Elmondhatatlanul szeretem! Féltem, óvom, szeretném, ha egy szép világban nőne fel, ha senki sem bántaná és boldog ember lenne.
Csodás volt olvasni ezeket a sorokat! Fantasztikus kislány Dorka és nagyon sokat Neked köszönhet, h ilyen klassz lányt nevelaz belőle!!! ❤❤❤
VálaszTörlésKöszönöm szépen! Igyekszem, meglátjuk mi lesz belőle :)
Törlés