Dorka első szoknyája

Dorka, Julcsi barátosnémtól kapott egy hatalmas csomagot, melyben 0-10 éves korig voltak ruhácskák. Így a tündérem megkapta élete első kis szoknyáját. De nem ám akármilyen szoknyát! Pörgős szoknyát! Igaz még egyenlőre csak anya forgolódik a szoba közepén őrült tempóban, hogy tuti pörögjön.

Íme KicsiKincsem szexiben:

s a végére egy mosoly ...

Köszi Julcsi!

Köszi Lilla!

Köszi Csaba!

Egy nehéz nap éjszakája

Dorka első nyűgösebb napján és éjszakáján vagyunk túl. Tegnap délután kezdődött a vesszőfutása pukimanóval és kakibenővel szemben. Nagyon fájt a pocakja, húzta a lábacskáit a hasa felé, majd görcsösen tekeredett a kiságyban a lányom. Ekkor jött a virágesszenciás masszírozás ... hatott pár órán keresztül. Majd eljött a délután 6 óra, vele együtt a negyed óránkénti orrszívás is, mert Dorka megtaknyosodott. Nem volt elég baja aranyomnak, még tetőzött a kis napja fél 7-kor, amikor is egyszerre jött a hascsikarás, a görcsös rángatózás egybekötve a szüttyögéssel. Erre annyira bepörgette magát, hogy csak sírt, sírt és sírt, közben erősen kínlódott. A sérve miatt - köldöksérve lett egy hete - nem szabadna hagyni sem sírni, sem erőlködni ... de hogy mondjam meg egy 5 hetes gyereknek, hogy most ezt és azt nem szabad. A feje elkezdett vörösödni, majd a vörös szín átment kékeslilába. Taknya-nyála egybefolyt, patakokban folyik a könnye, közben még mindig tekereg, ekkor már a kezemben. Én is sírok, hogy mit csináljak, hogyan segítsek, mondjon már valamit ... hiába szólítgattam, hiába nyugtatgattam, hiába csináltam bármit, nem segített ... és jött pár másodperc hirtelen néma csend s közben leállt a szívverésem is, mert a legrosszabbra gondoltam egyből. Nem lélegzik Dorka, most mi lesz ... lefutott előttem az életem, már a pánik is kitört rajtam, amikor egy nagy pukkanással könnyített magán a babám és újra felsírt. A levegő visszatartás valószínű egy nagy tolásnak volt köszönhető, de bennem megállt az ütő is. Nem kívánom senkinek sem ezt az 5 másodpercet. 5 másodperc: minden eszembe jutott, csak a mentők és a doki telefonszáma nem. Belegondolni sem merek ... Kriszt hívtam, hogy azonnal jöjjön haza és valami homeós cuccot hozzon Dorkának a pocakjára, mert sikogat a gyerek, olyan fájdalmai vannak. Mindenesetre végiggondoltam, hogy semmit sem tudok például egy csecsemő újraélesztéséről, nincs benne a telefonomba semmi olyan telefonszám, akit ilyenkor segítségként lehetne hívni. Ma pótolni fogom a hiányosságaim. Emlékszem, még terhesség alatt el akartunk menni baba-életmentő tanfolyamra, de a védőnő nem tudott segíteni akkor, majd elmaradt az erre irányuló érdeklődésünk, pedig nagyon kellett volna. Kellett volna ahhoz, hogy magabiztosan kezeljek egy ilyen helyzetet. A légzésfigyelőt beüzemeltük, ha működik, ha nem ... most úgy néz ki, hogy rendben lesz. Legalábbis a próbák alatt átment a teszten. Tanulmányoztam a légzésfigyelőhöz kapott kiskönyvet, amiben benne vannak az életmentés alapjai. Nyilván én ezzel sokra nem fogok menni, de legalább van rálátásom egy kicsit a dologra. 

Visszakanyarodva, Krisz hazaért, hozott Gripe Water-t és babamosoly teát, mert úgy néz ki, hogy nekünk az Infacol nem használ. Az éjszaka nagyon nyugtalanul telt. Legfőképp nekem és Krisznek. Félóránként fent voltam, alig aludtam. Krisz fél 6-kor tudott lefeküdni reggel. Folyamatosan szívtuk Dorka orrát, mindig valamelyikünk ránézett, közben fel-fel nyögött és jött a puki és kaki is ... megszoptattam kétszer az éjszaka folyamán. Nagyon rossz érzésem, volt, nagyon sajnáltam a gyerekem. Mit érezhet ... mennyire fájhat neki ... meg sem tudja mondani hol és mi a gondja-baja ... Aztán reggeli mosoly elmaradt Dorkától, gondoltam folytatódik tovább a tegnapi nap. Végigszenvedjük a napot, de jó lesz ... lemondjuk a családi programot is. A napunk a reggelivel indult, majd a szokásos torna és a masszírozás után át akartam öltöztetni Dorkát pizsiből szép ruhába, amikor akkora gyomorkorgásra lettem figyelmes, hogy megálltam egy percre. Még jó, hogy megálltam. Az én ici-pici lánykám akkorát rottyantott, hogy az egész pelenkázó asztal velem együtt, a kukán át, a gyerekem nyakáig egy merő szar lett. Úgy rendesen úsztunk szó szerint. A kutya menekült ki, én visítottam a röhögéstől, közben Krisznek kiabáltam, hogy jöjjön gyorsan segíteni, mert történt egy kis baleset. Dorkán nem volt egy négyzetmilliméter, amit úgy meg lehetett volna fogni, hogy ne kelljen másnak is egyből zuhanyoznia. Mindenesetre jött apa, így ketten nagy nehezen kivakartuk a szarból szó szerint ezt a pirinyó kis emberkét. Erre az uram elsütötte a szokásos poént: "Még jó, hogy nem léptünk bele!" :)
Ez kellett ahhoz, hogy visszakapjam a mosolygós babámat. Azóta fülig ér a szája folyamatosan. Igaz, néha erőlködik még, de nem annyira vészes. Már csak a náthásságnak kellene elmúlnia és minden visszaállna a régi kerékvágásba. Sajnos a gethát valószínű tőlem kapta el. Én is beteg voltam másfél napig, a homeos Ossilocossinum hatott. Elmúlt a fejfájás, a levertség, az orrfújás, a láz és a köhögés 6 db fiolától, nyelv alatt szopogatva. A torokfájásból nem tudok teljesen kijönni. Egyszer úgy éget, majdnem meggyullad a torkom, másnapra az izlandi zuzmónak köszönhetően elmúlik s egy kicsivel hidegebbet eszem, iszom, már újra fáj a torkom. Amióta szültem, ez van. Most nekiálltam Elevit terhesvitamint szedni. Kifejezetten szoptatásra ajánlják, hogy pótolhassam Dorka által elkommunizált vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket.
A mosolygós csöppöm most is itt alszik mellettem és nyugodt végre. 

Ma elegem van

Ma kissé paprikás hangulatban vagyok. Nem csak azért, mert Dorka hajnali fél 5 óta fent van és aranyomat kínozzák azok a fránya szelek és a kaki is gondot jelent neki - masszírozgatom a virágesszenciával, de valószínű már rám is átragadt a türelmetlenség, az idegesség és ilyenkor csökken a hatékonysága, most az Infacolt is beadtam neki, alszik egy órája ... halle luja! -, hanem azért is mert nagyon nem akar ma összejönni semmi. Ritkán van ilyen, de félévente egyszer van egy, általam "szerencsétlen napom"-nak hívott periódus, mely általában pár nap alatt lezajlik. Ilyenkor esek-kelek, eltörök mindent, amit el lehet, kiesik minden a kezemből és úgy alle zusammen semmi sem oké valahogy. Tegnap kezdődött a GDF Suezes felszólítólevéllel. Ennek tulajdonítom minden gond eredetét. 120 Ft! Most, rögtön, azonnal, mert ha nem, behajtásra kerül az összeg. Mondom jó, elutalom s közben szégyenkezem, hogy basszus ekkora összeget behajtásra adni és ezzel fenyegetni akkora bűnt követtem el, hogy ezer évig fogok vezekelni! Nem sikerült az utalás. Többször sem, mondjuk úgy 15-ször próbáltam ... feladtam, ma újra próbálkoztam, összejött. Tegnap csak egy sorral feljebb kellett volna nyomnom a kurzort és láthattam volna, hogy az elektronikus banki terminál nem üzemel este 10 és hajnali 3 óra között. Ezt nagy nehezen letudtam. Ma reggel egy üvegpohár, egy teás ibrik és egy tányér látta kárát a tisztaságmániámnak, majd porszívózás után a felmosószettem tettem lapátra. Eltörtem a nyelet, a moppal és a facsaróval együtt, felmosás közben. Most a mosógépem nem indul, állnak benne a szaros pelenkák és a kis ruhák ... jó hogy nem indul, amikor ki van húzva a csatlakozóból ... ezt is megoldottam, irány a szemétlerakó. Indultam volna, ha a zsák nem szakad szét a lépcsőházban. Még jó, hogy csak Dorka kakis pelusait akartam levinni. Okos fejemmel kitaláltam, hogy bekötöm a zsákot ott, ahol elszakadt, visszaszórom bele a pelusokat és úgy viszem le. Tudjátok, hogy milyen nehéz 30 darab púpra telerakott pelus? Kurva nehéz. Úgyhogy úgy döntöttem, átrakom egy sérülésmentes sitteszsákba a cuccost. S hogy ne kelljen szarakodni - csak hogy vágjon a témába - nem egyesével pakoltam át, hanem fogtam és átborítottam ... volna, ha nem mellé szóródik mind. Hozzáteszem még mindig a lépcsőházban vagyok! Ekkor már annyira röhögtem magamon, hogy leültem és szépen egyesével belehelyeztem egy nagyobb csattanás kíséretével a földön heverő szarcsomókat a szemetesbe. Eközben hallom, hogy a lépcsőházi kukucskáló mozgolódik mindkét szomszédomnál. Egyértelmű hangja van mindkettőnek. A régi szomszédaim is leskelődtek volna, de utána legalább kijönnek és együtt röhögünk a balfaszságomon, segítenek, hogy minél gyorsabban végezhessek és Dorkát ne kelljen sokáig egyedül hagyni a lakásban. De neeeem ... az újak csak kukucskálnak. Én felálltam és odamentem mindegyik kukucskálóhoz és jó érthetően belemondtam, hogy ahelyett, hogy az ajtó mögött állnak, ki is jöhetnének segíteni. S tudjátok mi a jó ebben? Hogy nem fognak szólni az alpári hangnemért, mert ciki lenne, ha bukna a történetük, hogy tényleg csak kukucskáltak. 

De még mindig nem vagyok a lényegnél. Mivel Dorka ma baromira nem akart aludni, lementünk tökig ködben sétálni. Köd előttem, köd utánam s sem látok semmit. Egyszer csak megszólít egy ezerötszáz éve nem látott ismerősöm, hogy mi van már meg sem ismerem? Mondom nem látok semmit, a szálló köd miatt lefolyó szempillaspirálom úgy csípi a szemem, hogy tényleg csak minimálisra tudom kinyitni ... de próbálkozom. Törlöm a szemem ... jól látok ... vagy 30 kilóval több az ismerős, nézek lejjebb nem merem megkérdezni, hogy terhes-e vagy mi van. Ilyenkor a téli kabátok már nagyon csalnak. Újságolja, hogy babát vár, örülünk együtt és előadja egy olyan történetet, melyen a hajam égnek állt és amire ugrok egyből. Címszavakban: 29 éves, pasival az oldalán, albérletben. Jövőkép nincs, vagy csak halvány foltokban. Már nem dolgozik, 20. terhességi hétben jár, táppénzen van. A párja semmit sem enged neki csinálni, vagy ha igen, akkor a megfelelő óvintézkedések mellett. Tudja, hogy vannak tapasztalt ismerősei, de nem kérdez senkit, mert ő és a párja mindent jobban tud mindenkinél. Főleg a párja. Nevezzük most Ferinek - egyébként így hívják - el is neveztem farokferencnek. Amikor elmegy boltba majdnem megdöglik, annyira elfárad és fullad folyamatosan. S hozzátette nagy vigyorral az arcán, hogy úgyis ráérünk most mindketten, ha itt lakom a közelben, akkor felmehetnénk hozzám és elmesél mindent részletesen. Á, én elég messze lakom innen - mondom szinte a ház elől - úgyis mondtad, hogy fulladsz, így nem ajánlom fel, hogy menjünk el hozzánk. Meg amúgy is, Dorka még pici, nincs látogatás sem.

Mindig rácsodálkozom ezekre a semmit sem csinálok és csak magammal és a babámmal foglalkozom típusú kismamákra! Lehet irigy ribi vagyok, de belegondolnak egyáltalán abba, hogy azok, akik táppénzen vannak és előtte is csak alig-alig dolgoznak, mennyi pénzt fognak kapni? Én végigmelóztam a terhességem. 112.000,- Ft a havi bérem + kafetéria + egy nagyobb összegű - 500.000 Ft,- - bér jellegű juttatást eszközölt a cég, hogy jól járjak, legyen rendesen segélyem. Az utolsó 2 hónapban céges érdek miatt voltam táppénzen. Most kapok 82.000,- Ft-ot. Hát ebből nem lehet megélni. De nem baj, "meressze csak mindenki otthon a seggét!" Biztosan meg van annak is az előnye, ha valaki csak magával és a babával foglalkozik. Én nem foglalkoztam non stop a terhességemmel és a babámmal. Persze a kezem mindig a hasamon volt, de Dorka nem szenvedett hiányt és nem vagyok ettől szarabb ember, mint más, nem voltam rosszabb kismama, mint más. Sokan azt mondják, hogy így a stresszt ki lehet iktatni. Szerintem sokkal nagyobb gáz az, hogy otthon ülsz, a párod megcsinál helyetted mindent, miközben rád vegyvédelmi ruhát rak, mert épp a hálót portalanítja - nem Dóri 3M-es maszkjáról van szó ... azon mosolyogtam, ezen háborgok ... én beleőrültem 2 heti itthonlétbe is, pedig feltaláltam magam. Sokan unalmukban paráztatják magukat s vélnek mindenféle rosszat felfedezni magukon, amivel természetesen az internethez fordulnak egyből segítségért. Ami a rossznál is rosszabb. A sok fals hír, a sok fals információ miatt. A csaj, akivel találkoztam ma, ti-pi-ku-san ez az eset a párjával együtt. Nagybetűvel, szótagolva, kiemelve. Erre való az orvosod, ha bármi van, meg tudd tőle kérdezni, ha kell, hajnali fél 2-kor a rendelkezésedre kell, hogy álljon. 

Rácsodálkozom ezekre az emberekre azért is, mert fullad, ha gyalogolnia kell pár kilométert. Emlékszem nekem is  voltak hasonló tüneteim, de nem 20 hetesen! Jobban mondva 20. hét előtt is voltak fulladásaim a helytelen testtartás miatt. Ezek ellen mind-mind lehet tenni. Mozogni kellene kicsit többet, felállni a tv és a számítógép elől, le kellene menni pl. az Aranypartra sétálni. Én emlékszem 14 hetesen Dórival innen tőlünk elmentünk sétálni és fotózkodni a partra egy non-stop mozgó harci ölebbel s semmi bajom nem volt. Olyan jó volt mozogni. Sokszor panaszkodtam, nagyon sokszor. Én emellett örökmozgó voltam ... mégis 36 kiló plusszal mentem szülni. Aki már most bepunnyad a 20. hétre, az hogy fogja megszülni a babáját? Ne az én esetemből induljunk ki, hanem egy átlagos szülés legyen előttünk. Első baba jó esetben 6-8 óra vajúdással együtt. S a vége tényleg nagyon durva s nagyon kell az erő, az energia. Aki nem sportolt, kirándult, tornázott vagy mozgással járó fizikai tevékenységet nem végez a terhesség előtt, az nagy szarban lesz szülés során. Én is kiröhögtem annak idején azokat, akik ezt mondták. S tényleg kell. 1-2 órás napi sétát igenis be lehet iktatni a terhesség alatt. Az izületek ilyenkor olyan igénybevételnek vannak kitéve, a csigolyák mozognak. 

Itt fejeztem be a mondandómat a csajnak ... mert falrahányt borsó volt, amikor is közölte, hogy jól van, ne háborogjak már ennyire, megígéri, hogy mozogni fog, változtat egy kicsit, de most megy mert kezdődik az Eva Luna ... vagy ki a picsa. Szóval ez volt a mai napi tevékenységem. Délután 1 óra van s még nincs vége a napnak. Kíváncsi vagyok, mi jön ma még.

Levél BogiAnyunak és Borijának Dorkától

Ismét csöngetett a postás. Nem ... nem kétszer, egyszer és röviden Dorka miatt. Nagyon rendes levélkihordónk van, nagyon figyelmes! Most a villanyszámla és egy GDF Suezes felszólítólevél mellett, ami egyébként 120 Ft tartozást követel most, rögtön, azonnal megérkezett tengerentúli barátosnőmtől és tündérBorijának - egybe írva - levele. Bogi írta a múltkor, hogy most találta meg Bori babakönyvében és gyorsan fel is adta a borítékot, benne az isten hozottal!

Hálás voltam Boginak több mindenért: egyrészt eszembe juttatta a  babakönyvet. Dorkának is van, a húgomtól kapta ajándékba, amikor még a pocakomban volt. Kaptam egyet Dóritól is, egy Szinetár Dórásat, amit elkezdetem írni, aztán abbahagytam a felénél és mondókás könyv lett belőle. Dorka mondókái, kiszámolói, melyeket én költöttem neki s bízom benne, hogy szívesen emlékszik majd rá később. Méltó becsomagolása ezeknek a teljes szívemből jövő, csak neki szánt szeretetnek. A húgom által kapott babakönyvet el is kezdetem tegnap kitölteni, beragasztottam a fotókat, kér babahajat is, de sajnálom Dorka frizuráját megcsonkítani, így ez majd az első levágott hajtincs lesz.

Drága BogiAnyu és Borika!

Nagyon szépen köszönöm nektek az isten hozottat! Nagyon kedves, aranyos és megható tőletek ez a figyelmesség. Annyira meghatódtam rajta, hogy tegnap este fél 7-től, fél 8-ig pityeregtem anya és apa nagy örömére. Teljes valómmal jelentem, hogy már nem vagyok pocakbaba, úgy, ahogy te sem Bori! Viszont anyával kiszámoltuk, hogy amikor te megszülettél, napra pontosan én akkor fogantam. Micsoda csudi dolog ez! Remélem, hogy egyszer találkozhatunk személyesen is. Addigra már biztosan nem lesz jó a tőled kapott csini felső és kis cipő, viszont az ajándékpelust teleraktam rendesen, nem kíméltem! Anya üzeni anyukádnak, hogy kipróbálta a body festést filccel és jobb, ha nem látjátok, mit alkotott vele. Elrontotta a mintát kétszer és azt hitte tudja javítani ... de rájött, hogy mégsem. Úgyhogy ennyit a "magam csinálok dolgokról" - mondta. Kicsit nagyobb és ügyesebb lesz s akkor megpróbálja újra elkészíteni. Köszönök nektek mindent, hogy vagytok nekünk drága Tóth-ék, Miki bácsival együtt!

Puszi: Dorka

Gyermekágyi időszak

A mamám egyszer azt mondta, hogy a gyeremkágyi időszakban az édesanyákat nem engedték felkelni az ágyból, semmilyen munkát és emeléssel járó tevékenységet nem folytathattak. Egy dolgok volt, ellátni a csecsemőt. Ezen kívül minden más a komaasszony vagy a lánytestvérek feladata volt. Visszaugorva az időben, történelmi feljegyzések tanúsítják, hogy a gyermekágyi anyákat bezárták egy pajtába a babájával együtt, hogy ott nyugalomban és békességben legyenek. Ne zavarja őket semmi. Ilyenkor az asszonyok tisztátalanok voltak a gyermekágyi folyás miatt, ergo templomba se mehettek. 

Ez elég keményen szemben áll azokkal a történetekkel, melyeket a nagyszüleinktől lehetett hallani, miszerint az ő idejükben az asszonyok szinte kipottyantották aratás közben a földeken a gyereket és mentek a kombájn után azonnal betakarítani. Ez sem, az sem jó. Sőt kivitelezhetetlen.

Méhünk normál esetben 50 gramm, alig nagyobb egy érett fügénél. Terhesség alatt egy kilósra is megnőhet, és tágulhat. A szülés után elkezdi visszanyerni eredeti méretét, tehát a felesleg valahol távozik. Meglepő ugyan, de ez a folyamat is a gyermekágyas időszakon megy végbe, két módon, egy része felszívódik, egy része pedig a hüvelyen keresztül távozik természetesen vérzés kíséretében. Ahogy telnek a hetek a vérzés halványodhat és a tisztulás átmehet egy erősebb folyásba is, majd szépen el fog múlni magától. A gyermekágyi időszak másik fontos momentuma az, hogy a tejtermelés ilyenkor indul be rendesen, felveszi a kereslet-kínálat ritmusát. Erre az időszakra, sőt már a terhesség végére célszerű beszerezni pár jó szoptatós melltartót. A jó alatt két fontos funkciót értek: tartson és kényelmes legyen! Én nagyon megszívtam! Itt Győrben vásároltam cicifixet. Triumph bolt, 7500,- Ft akciósan! Hozzá kell tenni, hogy azért a drága bolt, mert lehet, hogy én vagyok hülye, de normális szoptatós melltartót én máshol nem találtam. Sportmelltartó van ezrével, de a célnak megfelelőt én nem leltem. Olyat, amit csak fogsz, lecsatolod az elejét, így csak a feltétlenül szükséges rész látszik ki, azon kívül takarva van minden. Ezért is merek bárhol szoptatni. Semmi sem látszik. Anyám jön 2 hét múlva: Devecser, Napocskás bolt, ugyanaz a melltartó 350,- Ft. Ahogy a húgom mondaná: "Erősen idegállapotba kerültem!" Konkrétan két infarktust kaptam! Nem hittem a szememnek. Szóltam neki, hogy hozzon belőle jópárat!

Sokan a szülés utáni depressziós hangulatot is a gyermekágyi időszakra teszik, azaz a szülés utáni 6 hétre. Sajnos sokan beleesnek, mely párosul sokszor tejlázzal s az annyira beteszi a kaput egyes nőknél, hogy életük végéig 'hibásak' lesznek. Vásárhelyen sokan küzdenek ezzel. Volt egy ismerősöm, aki szülés utáni depresszióban szenvedett, majd tejlázat kapott és a legfontosabb napi teendője az lett, hogy felült a biciklire és ment egész nap. Este lerakta, másnap újra. Emellett mást nem csinált (így értem a "hibás"-t). Zsu mondta egyszer, hogy senki sem beszél arról, hogy mi történik szülés után, hogy a hormonszint ezerről visszaugrik 1-re, hogy ott állsz egy gyerekkel és nem tudsz vele mit kezdeni, hogy még a krumplifőzeléken is tudsz sírni és minden szar és mindenki ellened van ... vagy legalábbis legtöbben. Ezért kellene valamilyen fórumot vagy elérhetőséget biztosítani a kismamák számára. Én nem éreztem öngyi-depi feelinget. Szerencsére! Volt nekem is kisebb megborulásom, de az még terhesség alatt volt és legfőképp a semmittevés tette be a kaput nálam. Ez nálam szerencsére pár nap alatt lement, mert találtam magamnak elfoglaltságot. A kórházi és a gyermekágyi időszakra visszagondolva egyszer volt pityergős hangulatom, amikor Dorka megszületett, akkor éjjel. Csak néztem és folytak a könnyeim, hogy milyen kis csúnyácska, de milyen aranyos, hogy itt van egy kisember, belőlem, Kriszből, egy tökéletes kis emberpalánta és nagy krokodilkönnycseppel konstatáltam, hogy MEGÉRTE! Én ezt a kérdést terhesség alatt nagyon sokszor feltettem magamnak. S csak most jöttem rá, mennyire buta kérdés is: Megéri majd? Ez nem egy termék vásárlása, aminek van célszerűsége, hasznossága vagy kihasználtsága. Jó, hogy megéri, hisz önző és gyarló az ember. Önző vagyok azért, mert nagyon akartam magamnak ezt a babát és csak magamnak egy kis szeletet belőle. S azt akarom, hogy mindig ilyen pici maradjon, hogy megvédhessem mindentől, hogy ne pasizzon, hogy ne szexszeljen soha ... mert akkor már nem lesz az enyém. Pedig dehogy nem! Ő mindig az én kicsi lányom marad, bármit tesz, csinál, alkot az életben. Én amíg élek, emlékezni fogok a szaros pelenkákra, a kis húsos lábacskáira, az első mosolyaira, az első öltöztetésére, az első sétára, az első ébredésére, a jó reggelt puszikra és amikor csak néztem és gyönyörködtem benne, hogy az enyém, egy kis része csak az enyém.

Lehet azért nem voltam depis hangulatban, mert nekem ez a kiscsaj akkora dicsőség! Én örültem annak, hogy végre itt van, lesz mit csinálni, s ki szerettem volna élvezni ezzel a kis drágasággal minden együtt töltött percet, amit az élettől kaptunk. Végre összejött, ki tudtam hordani - nálam büszkébb kismamát nem nagyon hordott a hátán a Föld -, hogy meg tudtam szülni, még ha nem is úgy, ahogy elterveztem, de sikerült! Megküzdöttünk egymásért, küzdöttem azért, akit nagyon vártam, a világon a legjobban. A kezemben tarthattam, éreztem, hogy valaki lettem. Még nem tudtam kicsoda, de VALAKI! Eddig is voltam gyerek, szeretője valakinek, majd a barátnője egy srácnak, egy barátnője egy barátnőmnek, iskolás is voltam és dolgozó nő, majd menyasszony, feleség lettem. Közben voltam nagyon boldog és mérhetetlenül szomorú. Volt, hogy feladtam és volt, hogy minden erőmmel küzdöttem. Küzdöttem egy olyan célért, aminek az eredménye itt a laptop mellett piheg édesen a babahordóban. Lettem valaki. Anya lettem ízig-vérig. Még gyakorlom, de jó úton haladok úgy érzem, még ha igyekszem nagyon lazán is csinálni az egészet. Vannak segítségeim, vannak, akik szeretnek, akiket én is szerethetek. Felnőtt lettem, pedig azt hittem az vagyok már. Felelősséggel tartozom valaki iránt, aki tőlem függ, velem él, bennem él tovább. Most már világos Antoine de saint-exupery mondanivalója a rókával és a kis herceggel.

Ördög és angyal

Tegnap Bezzeg Dorka bemutatkozott. Bezzeg nem akart jó kislány lenni, bezzeg végig fent volt, bezzeg semmi sem volt jó, úgy ahogy volt és ha változtattunk rajta, úgy sem volt jó. Mint minden felnőttnek, embernek, állatnak, a babáknak is van rossz napjuk. Ha front van, azért. Ha hideg van a lakásban, azért. Ha meleg van, azért. Ha fúj a szél, azért. Ha csak úgy, akkor azért ... és csak azért is!

Ez most furán hangozhat, de van ez így ... s tényleg így van. Én ezt régen Zsunak nehezen hittem el, de ez is beigazolódott, tényleg igaza volt - ebben is-. 

Dorkának katasztrófa napja volt tegnap. Egész nap pityergett valamin ... és mindig más volt az indok. Hol éhes volt, hol nem ... amikor cicire raktam, nem kellett neki, akkor azért sírt. Vagy nekiállt szopizni, 5 perc alatt beájult, majd le akartam rakni aludni és ismét kinyílt a csipája. Ha mondókáztam neki, sírt. Ha meséltem, sírt. Ha bohóckodtam, sírt. Ha csak békén hagytam, sírt. Ha vendégeink voltak, sírt. Ha nem volt senki, sírt. Aztán csuklott folyamatosan. Tipikusan az az eset volt, hogy van sapkája, nincs sapkája ... 

Délután elmentünk a szokásos sétára a Radó-szigetre. Ott is bemutatkozott a lányom. Régebben megmosolyogtam azokat az anyukákat, akiknek annyira hisztis volt a gyerekük, hogy egyik kezükben a gyereket vitték, a másikban tolták a babakocsit. Mi tegnap ugyanígy jártunk s nyilván minket is ugyanúgy megmosolygott valaki. Hazaérve a gyerekünk totál KO. Összetettük kezünk-lábunk, hogy jé, alszik ... és egyben 2 órát. Az esti fürdetésre felkeltettük Dorkát, gyors szopi és irány álomország. 

Tegnap az angyalkám ördöggé vált. Nagyon nyűgös volt és semmivel sem lehetett kizökkenteni a kis világából.

Szépen beállt már egy napirendünk, melyet közösen alakítottunk ki.  A tegnapi hisztinek még ma is érezzük az utózöngéit, de ma Dorka nagyon jó kislány a tegnapi naphoz képest. Ma 2 óránként hajlandó enni és bármennyire is szeretném, nem tudja kivárni a 3 órát. Sírni nem hagyom ... tegnap kijutott a jóból mindenkinek. A 2 órásevés jelentheti a növekedési ugrást is, most már itt lenne az ideje, de bízom benne, hogy visszaáll a jó bevált napi ritmusunk.
Íme a tegnapi sírós Mikulásunk - mert ördög és angyal jelmezünk nincs - :

Egy hónapos státuszvizsgálat

Múlt hét pénteken voltunk Dorkámmal egy hónapos státuszvizsgálaton. A bal oldalon található irattal mentünk át a nagy teszten. Nem írom le külön-külön a kérdéseket és a válaszokat, mert nagyon hosszú blogbejegyezés lenne, ha rákattintatok a képre, kihozza nagyban és el tudjátok olvasni, mire kell figyelni a babáknál az első 4 hétben. 

Ismét nagyon megdicsérgették Dorkát, milyen nyugodt baba és mennyire együttműködő. Gondoltam persze, hogy nyugodt, ha benned is ennyi kaja lenne, mint amennyivel mi elindulunk, te sem tudnál megmozdulni ... jó, hogy nyugodt, alig bír levegőt is venni, annyira púpra van a gyerek tejcivel. 

Kiemelték, hogy milyen szép, rendezett baba és a környezete is vele együtt. Lsd.: ruha, pelenkák, amit vinni kell magunkkal mindig. 

Nekünk a táskánkban mindig van:

• 2 db pelus - Pampers premium care pelenka. Én erre esküszöm. Amióta ezt használjuk, nincs kipirosodva Dorka feneke. Ez magába szív mindent a pisitől a kakiig s nem a gyerek seggét áztatja órákig. Ára a Müller nagykerben 3600,- Ft, 72 darab van benne. Mi vettünk Tescos pelust is az elején. Úgy gondoltuk, hogy itthonra ellenni jó lesz az is, ha megyünk valahova, vagy hosszabb út előtt állunk, akkor a minőségi pelenka válik hasznunkra. Az olcsóbb pelusból pár darabot használtunk csak, mert kiütötte Dorka popsiját, így úgy döntöttem, hogy marad a drágább pelus az első 3 hónapban, aztán meglátjuk. Egy csomag 2 hétig elég, így a 7.200 Ft nem vág a földhöz minket ... mert ha már ezt kifizetni gond, akkor nagyon nagy bajok vannak -.
• 2 db ruhapelenka - egy az öltöztetéshez és vetkőztetéshez, egy a mérlegre. Ha védőnőhöz megyünk - hetente egyszer - akkor itthon szép ruha fel, odaérünk, szép ruha le, tök meztelenül negyed óra, majd szép ruha vissza s jöhetünk is haza. Ennyi. Én a ruhákat és a pelenkákat is Vanish-el fertőtlenítem és fehérítem minden alkalommal és minden száradás után vasalok MINDENT. A kiszoknitól a pulóverkig MINDENT! Egyrészt fertőtlenítek a gőzzel, másrészt puha lesz a ruha, így jó érzés ráadni, s könnyebben viseli meg magát a gyerek benne. Külön mosószert és öblítőt nem használok már ... az első 2 hétben használtam. Most a mi ruháinkkal együtt mosom a bébim cuccait. Dorka egy ruhát csak egy napig hord. Nyilván tök tiszta marad, hiszen túl sok mindent nem csinál még, mégis igénytelenségnek tartom, ha valaki egy hétig egy ruciban járatja a gyerekét. Másrészt mivel van "szaga a szarnak", ezért a ruha is átveszi estére. Minden alkalommal elmondja a védőnőnk, hogy milyen ritkaszámba megy a tiszta cucc a rendelőjében. Ez jól esik a lelkemnek. 
• Soducrem - repis anyag, a Felicitas csomagban volt egy kis tégely. Ezzel kenem Dorka popsiját pelenkázáskor. 
• Pampers törlőkendő - szintén pelekacseréhez, szintén repis anyag 30 darabos.
• Dettol kézfertőtlenítő gél - repis anyag, a baktériumok 99%-át megöli a kézen. Peluscsere után, miután törlőkendővel megtisztítottam magam ezzel szoktam a kezem átkenni, ha nincs lehetőség megmosni.
• Dorka egészségügyi kiskönyve a lakcímkártyájával és TAJ kártyájával egyetemben.

Mindez egy olyan tatyóban, melyet anyától kaptam. Ha össze van húzva a cipzár, akkor táskaként funkcionál ...

ha szét van nyitva, pelenkázó felület. Így nem kell a hideg műanyagon pelenkázni a gyereket.  

Szóval Dorkám ismét ügyesen viselkedett, Legközelebb holnap kell mennünk vizsgálatra. Már nagyon unom az állandó ellenőrzést, ám megnyugtató is egyben. Szépen fejlődik, szépen növöget .. túlságosan is gyors ütemben: 4940 g és 57 centi. A pici babám már nem is olyan csöpp.

Jelentem: működik ... és a duguláselhárítás is ...

Jelentem: működik! S nagyon hatékony! Mármint a virágesszencia és az anyai szeretet gyógyító ereje. Dorka pocakját az óramutató járásával megegyező irányban masszírozom reggel és este. Nincs gond a kaksival, nincs gond a pukkanccsal. Meglepő, mégis bevált. Hozzá kell tenni, hogy természetesen annak ellenére, hogy van ez a csodaszerem, még nagyon odafigyelek arra, hogy mit eszem, iszom, mi az, ami belekerül a baba szervezetébe a tejecskével. Tegnap rájöttem, hogy Dorka pocakja és a belei akkor rendetlenkednek, amikor túró rudit eszem. Ez most nagy érvágás, mert rudi függő vagyok. Napi 5-10 rúd az adagom. Ezzel most felhagyok, hogy bébibogyómnak jó legyen. Majd azért nagykorában megemlegetem neki, hogy "Anyád még a túró rudi zabálással is felhagyott azért, hogy neked jó legyen, te meg nem bírsz hazajönni időben!" Egy valamiről nem vagyok hajlandó lemondani: a reggeli tea. 

Tegnap előtt éjjel arra keltem, hogy a voki toki berezonál folyamatosan, de Dorkának semmi hangja sincs.. Átmentem csukott szemmel a babaszobába, hogy megnézzem mi a gond. Dorka orra el volt dugulva. Gondoltam most nem állok neki őrült módon a duguláselhárításnak, hanem óvatosan bekenem  csodaszeremmel a drágám orrnyergét és arcüregét. Kicsit nyomkodtam a tanult módon és tíz perc múlva teljesen tiszta orrjáratnak örülhettünk. Jobban mondva én örültem, ugyanis a csajomnak annyira kellemes volt e kis nüansz, hogy belealudt annyira mélyen, hogy reggel fél 10-kor én keltettem, mert azt hittem már valami baja van a gyereknek. Mindenesetre szélesen nagy mosollyal konstatálta Dorka, hogy gyagya anya megint beparázott és ökör módon még fel is rázott legszebb álmomból csak azért, hogy az ő lelkivilága megnyugodjon. 

Itt a világ legszebb mosolya. Na jó ... még van mit gyakorolni, de hogy a legédesebb, az tuti!

A duguláselhárításra visszatérve: nekem kézi orrszívóm van; sima, hagyományos 500,- Ft-os, amit még Pesten a Mini Manó nagykerben vettünk. Ez a tipikus cucálós technika. Benyomod a gumi részt, bedugod a gyerek orrába, elengeded a gumirészt és kiszippantja a trutyit. Ennek a tisztítása nem túl gusztusos. Én kifőzök mindent anya javaslatára, ezzel is ezt szoktam tenni. 

Sokan hülyének néznek emiatt az eszköz miatt. Mindenki azzal jön, miért nem használok porszívós orrszívót? Megnéztem a Rossmann-ban: 1500 Ft volt - nem drága -, amit porszívóra kell csatlakoztatni, van a műanyag részen egy szűkítő, mely megakadályozza, hogy a gyerek agyát kiszippantsd 3 másodperc alatt. Kipróbáltam egyik ismerősömnél, csak a kezemen néztem meg a szívó hatást: tényleg nem vészes, s valóban, ez tűnik hatékonyabbnak. Hiszen, ha a baba náthás, nem csak magasabban termelődött váladékot kell kiszívni az orrából, hanem a mélyebben termelődőt is. Illetve folyamatos szívást kell gyakorolni, hogy minden váladék kijöjjön. A kézinél ez lehetetlen. Mindenesetre én maradok a kézi, cucálós szerszámnál, ugyanis nekem itthon ipari porszívóm van - céges kedvezményeknek köszönhetően, mert ugye a vállalatunknál ilyet is lehet venni -. Annyira komoly szívóerővel, hogy egyszer egy cégtől felhívott egy ürge, hogy eljönne atkátlanítani a szőnyegünket és az ágyunkat. Mondom neki, hogy mi is foglalkozunk ipari porszívókkal, amit háztartásinak is eladunk, de addig addig erősködött, amíg belementem. Kijött nagy elánnal, lenézően vizsgálta a Nilfisk csodaporszívóm, és megkérdezte, hogy ugye nem ezzel atkátlanítok, hiszen ez nem olyan gépezet. Hozzam elő a monstrumot. Mondom ez az. Tévedés, hogy az ipari porszívók nagy méretűek ... vannak kisebbek is. Lényeg, hogy nekiállt nagy vehemenciával porszívózni a lakásban, végzett, kiszedi a szűrőbetétet és mutatja, jobban mondva mutatná az atkákat ezer számra. Természetesen nem volt egy sem rajta. Nagyon durva szívó ereje van a kis csodajuliskámnak. Nálunk minden háztartási eszköznek van neve. A mosógép Mariska, a tv Boriska. Amennyire pici a szerkezet, annál nagyobb hangja van. Ha azt bekapcsolom, éjjel a nagy csöndben minden társasházi lakónk hallani fogja Dorka duguláselhárítását, másrészt az ipari porszívó ereje miatt nem alkalmas eme nemes feladat elvégzésére. Na, ez tényleg agyvelőig hatolna. Ergo, be kellene szereznem egy kisebb teljesítményű porszívót az orrszívóhoz, amit nagy baromságnak tartok. Mégsem hívhatom fel anyámat vagy anyósomat az éjszaka kellős közepén, hogy " Te pattanj csak be az uraddal az autóba a porszívótokkal karöltve, mert az unokátoknak eldugult az orra és kellene egy célszerszám az elhárításhoz ... Ja, hogy családi céges kedvezménnyel nektek is ipari porszívótok van?! Akkor bocs, hogy zavartalak benneteket hajnali fél 3-kor. Egyébként nem tudtok valakit, akitől 5 percen belül kölcsön lehetne kérni egy porszívót pár percre?! Mikor? Mikor? Hát most!" 

Na jó, ez csak egy poénos - már ha sikerült - agyszülemény és groteszk túlzás, de amennyire hülye vagyok, biztos megcsinálnám a gyerekemért.

Mindenesetre maradunk a virágesszenciánál és a kézi orrszívónál. 

Dorka SMS-e

Edvy Dorkának!

Boldog első szülihófordulót kívánunk pici babánk!

Nagyon-nagyon szeretünk!

papa, mama, Sári és Erzsi

Ez az én szeretnivaló családom!
Imádom őket!
Dorka egy mosollyal konstatálta az SMS-t. :)

Virágesszencia és az anyai szeretet gyógyító ereje

Apósom ma elvitt minket Dorkával Évához, aki többek között természetgyógyász, látó, angyal látó is ... és nem mellesleg családi jó barát ... teherbeesés előtt hozzá jártam masszíroztatni és méregteleníteni a habtestem. Nagyon tájékozott, nagyon nagy figura és baromira érti a szakmáját. Nekem pl. a sikeres babaprojekthez almamagot kellett a kézfejemen 2 pontra, a tenyeremen 3 pontra rakni és ez jótékonyan befolyásolta a termékenységet ... s a mosogatás alól is felmentést kaptam egy-két hétre. Én nagyon hiszek a természetgyógyászatban, bár van egy pont, amin túl már nálam sem okés a dolog. Szóval értünk jött apósom negyed kettőre, már lent vártuk a ház előtt, majd bepakoltam Dorkát és magamat is a Chrysler hátsó ülésére és elindultunk. Bácsán 'rendel' Éva, 10 perc alatt oda is értünk. Amíg vártunk rá a szobájában, Dorkát levetkőztettem ... és azt az angyali nyugalmat, ami rászállt ... látható volt, hogy megnyugszik a kis lelke hozzám hasonlóan. Régebben is azért szerettem idejárni, mert ez a szoba mentesítve van minden rossztól, meg van tisztítva, itt befele lehet fordulni egy kicsit és pár percre lazítani is érdemes. Jött Éva testvére, majd a kedvenc természetgyógyászom is. Körbeudvarolták a Kincsemet, megnézettem, hogy nincs-e valami betegsége a babámnak: Éva sejt szintig lát, így a testi tüneti betegség jelentkezése előtt megmondja, hogy van-e valami gond. Nálam annak idején egy hüvelyi fertőzés így lett megelőzve és kezelve. Majd Dorka húzta a lábait a pocakja felé. Tegnap este óta kínlódik a punkival és a kakival, Éva megmasszírozta a pocakját és a keresztcsontját s perceken belül semmi gondja nem volt Édeskémnek. Igaz, hazafele olyat rottyantott, hogy egy meglett felnőtt pasi is megirigyelte volna, én nem győztem ökölődve pelenkázni. De ahogy Shrek mondaná: "Jobb kint, mint bent!" Én már egy kupac szarnak is őrjöngve tudok csápolni, amikor Dorka megküzd vele, kitolja s ilyenkor nagyon meg van dicsérgetve. 

A lényeg, hogy egy olajért mentünk - és természetesen azért, hogy apóson tudjon dicsekedni az unokával -, egy virágok szirmaiból kivont esszenciáért. Üvegben volt, amit egy spray-vel lefújt Éva, ezzel minden olyan rezgést levett a készítményről, ami nem az enyém. Ugyanis fontos, hogy az üveghez csak én nyúlhatok hozzá, hisz a virágkivonatok az anyai szeretet erejével hatnak minden fájdalomra, betegségre, sebre, horzsolásra stb ... még fogzásra is lehet használni. Csak az én rezgésem lehet rajta és a babáé. Úgyhogy ma fel kell címkéznem: "Ne nyúlj hozzá!", "Ne idd meg!" "Ne is nézz rá!" "Szemed, kezed levedd róla!"

Ma kipróbálom este a csajomon, hogy a szélgörcsöt mennyire enyhíti. Párat cseppentek a hasikájára és az óramutató járásával megegyező irányban körkörös mozdulatokat végzek. Ezt csak teljes nyugalmi állapotban lehet elvégezni, ha ideges vagyok, vagy feszült, akkor a szívem fölé kell tenni 1-2 cseppet s el kell masszírozni. Nyugtató hatása is van. Hiszek az anyai szeretet erejében, hiszen sok más történetben bizonyította hatékonyságát. Állítólag mindenre jó ez a csodaszer! Egy ismerős kislány barijának hátára kent fél üveggel, mert úgy gondolta, fáj a háta ... az árát nem tudom, mert apósomtól kapta Dorka, de nem lehet olcsó. Angliából hozatják. Remélem segíteni fog. Az illata nagyon kellemes! A tapasztalataimat leírom majd. S nagyon bízom benne, hogy jó sokáig ki fog tartani, mert akkor azt jelenti, hogy Dorkának semmi baja sincs, ergó nem kell használni.