A cím elmond mindent a hétvégénkről ... és jó volt! Csináltuk a semmit!
Szombaton sütöttem-főztem, keresztlányom jött vendégségbe, délután ment haza. Jó volt, hogy itt volt! Tudtunk beszélgetni, hülyülni, Dorkával is játszott sokat.
Vasárnap, bundás-nap. Reggelire bundás kiflit sütöttem, ebédre a szokásos rántott hús, hasábbal, savanyúsággal és húslevessel, sütöttem sütit. Tényleg gyors kaja, másfél óra alatt egyben megvolt minden, ebéd után Dorka aludt 4 órát.
Előtte, utána, közben játszottunk. A pónistól a rajzoláson át a nyakba cipelésig mindent: birkóztunk, festettünk, meséltünk, mondókáztunk, építettünk legóból és fakockából. Készítettünk alagutat, várat, hercegnős kastélyt, autópályát; mindegyikkel játszottunk, mindegyikkel bajlódtunk, hogy "tökéletes legyen".
Hajtogattunk, kifestőztünk, mesét néztünk, beszélgettünk, tornáztunk, régi képeket nézegettünk és a legjobb, hogy mesét rajzoltunk, bújtunk és imádtuk egymást!!!
Szakadt az eső egész nap. Kimenni nem tudtunk. Ám így is "gyorsan elment a napunk" - mondta Dorka.
Annyira, de annyira elfáradtam, hogy Dorkástul elájultunk :)
Nekem ez tök szuoerül hangzik, Én is az a tipus vagyok, hogy mindig szervezek vmit a hétvégére és sosincs ilyen "nyugis" nap, pedig ilyenm is kéne csakj akkor azt hiszem hogy nem adok elég élményt a gyerekemnek...
VálaszTörlés