Túlélte. Nyilván ... mi baja lehetett volna ... csak a szívem, az nagyon fájt érte.
A 4 óra helyett 2-re otthon voltunk. Egy és negyed óra volt a műtét, egyből felkelt egyből keresett :)
Ilyenkor jó vagyok neki én is ... általában meg le se szarja a fejem. Csak ha vacsi idő van és épp nincs kihez bújni vagy Dorka már nagyon gyepálja :)
Nagyon remegett, sokszor azt hittem nem is lélegzik, mert nem mozgott a takaróhalom, amivel be volt takargatva.
A mellkasáig a nunijáig fel van vágva. Se egy kötés se egy kötszer semmi. Amikor a körmét műtötték egy hatalmas muglival engedték haza ... nem igazán értem. Még Betadine-val kell kenni. Semmi. 10 nap múlva kell visszavinni. Nem hányt, ám a saját világát sem tudta, csak érezte a szagokat.

Majd 4-kor nekállt mozgolódni, a 6 órási híradónál megmorogta a kis zsiráfot, fél 8-kor levittem pisilni, reggel a busz után akart futni, azóta is minden oké vele, anyámmal van otthon, Doka bölcsiben, én dolgozom.

Dorka haláli aranyos vele. Még a takarójával is betakarta - első kép, nagy kupac alatt - pedig Dorka takarója szent és sérthetetlen. Takarófetisiszta.

Komolyan! A mániája! Mindenhova húzza magával. Retkes a textil folyamatosan. Kakaózáshoz, alváshoz, evéshez, játékhoz ... mindenhez ezt használja.

2 percenként megkérdezi, hogy Maja meggyógyult-e már?

... és marhára nem tartozik ide, de ilyen szépen be lehet fonni a haját

A végére a Dorka-agresszió:

Tegnap ez a szarházi kétszer is rám emelte a kezét.

Az elsőnél elmondtam neki elég határozottan, hogy ezt tilos! Senkivel sem szabad ilyet csinálni és hogy miért nem megengedett viselkedés ez. Amennyiben még egyszer ilyet meglátok, tapasztalok, eltördelem a kezeit! A másodiknál már lendítette is, én mielőtt még elért volna rácsaptam a kezére, bezavartam a szobájába gondolkozni, szégyellje magát!

Sírva fakadt, azt hajtogatta, hogy "nem-nem-nem nem szégyellem magam, nem megyek a szobába"!

Majd észrevettem valamit, amin megrökönyödtem és még ma melegében rá is kérdezek a bölcsiben. Amikor ráemeltem Dorkára a kezem, összerántotta magát és egyből védekezni kezdett.

A kezén kívül soha az életben sehol nem ütöttem meg.

Itthon soha nem látott agressziót.

Olyan, hogy egy utasítás nem teljesítésének nyomatékosítására megütne ... az agyam eldobom.

Rá fogok kérdezni a gondozóknál, hogy ki verekszik kivel? Dorkát végignéztem, nincs lila folt rajta vagy ütés nyom, de az mégis elgondolkoztató, hogy miért védekezett és ezt hol látta vagy hol tapasztalta, mert hogy itthon nem, az biztos ... alapvetően az döbbentett meg, hogy félelem van benne.

Amikor kijött egy ezredmásodperces gondolkozás után a szobájából, belekucorodott az ölembe és azt mondta:

"Ne haragudj anya! Többet nem csinálok ilyet!"

Én arra nevelem, hogy nem félhet senkitől sem és őt nem bánthatja senki. Verekedést soha nem szabad kezdeményezni.

Minden nap úgy engedik el a bölcsiből, hogy minden rendben volt vele.

Ha fél a gyerek, akkor kurvára nincs rendben.

A kezdetleges verekedéséből pár hét után nem maradt semmi. Még egy dolgot tudok elképzelni, hogy új gyerek ment a csoportba és ahogy a gyerekek 98%-a, agresszióval próbálja védeni magát ... azt viszont nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy Dorkát találná be valaki folyton és már félne. Minden nap beszélgetünk a bölcsiről, mi történt, mit evett, ki volt ott, ki nem, mit csinált.

A másik:

Olyan büszke voltam rá, hogy még ha iszonyatosan nehezen érthetően is beszél, de helyesen ragoz, az igeidőket hiba nélkül használja, a személyes névmásokat szintén és a toldalékaikat is, összetett mondatokban, hangsúlyosan beszél! Gyakorlatilag az érthetőségen kívül javítani nem kellett, én eleve mindig úgy beszéltem hozzál, hogy az ő szemszögéből legyen jó és tudja használni.

Most azt mondja: "Füles feksz!" - a Füles fekszik helyett amit 2 héttel ezelőtt még jól mondott.

Úgy látszik hat a csordaszellem.

... és a legnagyobb felfedezés: " a bentonta" - kiderült a múlt héten több hónapos találgatás után, hogy konkrétan Veronikát jelent! Gyakoroljuk kiejteni :)

Egyébként tegnap anyámnak mondott olyat is, hogy " a sárga olyan mint a kék, csak kevésbé látszik!" :)

...  meg olyat is, hogy "a mama pedig már a kijakóhoz, mégseeee tudod?"

Dorka bíztatása Majának

Maját most műtik. Ivartalanítják.

Jobban fáj a lelkem, mint amikor Dorkát műtötték. A többszöri sikertelen teherbeesési kísérlet közben érezett meg Maja hozzánk - ahogy Krisz leírta a kis versikéjében - rühesen, tetvesen, szarcsimbókkal a fenekén, kisebesedett hassal, füllel, a szeméből bolhák ittak, a hátsó bal lába valószínűleg napok óta ki volt ficamodva, amikor megérkezett, én raktam neki helyre ... nagyon rossz állapotban volt. Egy héttel a hozzánk költözése előtt láttam Maját először - 4 hetesen -, akit azonnal el akartam hozni, de akkor Krisz nem ment bele, így beledugtam a táskámba egy sállal betekertem, ám Krisz kiszúrta ... nagy harc árán sem engedte, hogy hazajöjjön velünk, mert ő nem akart lakásba kutyát, ilyet meg pláne nem. Csaba barátommal megbeszéltük búcsúzkodás közben, hogy egy múlva jön Győrbe és elhozza Maját Pestről, ha ott van már úgysem fogja Krisz visszaküldeni - csak kicsin múlott és válással fenyegetőztem -. Maja maradt, megharcolt Krisz szeretetéért és persze Krisznek ő lett az első számú szerelme ... komolyan első számú ... talán még elém is beférkőzött. Igazából meg is gondoltam magam, amikor elkérte az asszisztens nő és szóltam, hogy inkább mégsem kérném a műtétet, aztán bevillant Neo - fekete labi, Maja szerelme, aki kiugrott az első emeletről, amikor meglátta Maját hátul a garázsnál sétálni, aki egyébként minden egyes Maja tüzelésnél szétszedi Orsiék lakását, annyira meg van őrülve -, bevillant a 7-8-szori pisi/nap lent az udvaron és ezen felül még legalább 4-szer fent a lakásban is; a folyamatos takarítás a vérpöttyök-Maja után, a folyamatos mosás, az állandó álterhesség, hogy a dohányzó asztal alá fészket épít és Dorkát pizsamástul képes berántani, csak hogy ő legyen a babája és az ostobasága ilyenkor hisztivel és szófogadatlansággal jár, ilyenkor pórázoltatni kell, amit egyébként sosem szoktunk.

Szóval reggel Dorka elköszönt Majától:

" Maja! Okosan viselkedj, fogadj szót a dottó bácsinak. Nem kell félni, én is vóóóóótam KOLBÁSZBAN, Dóta hasát is felvágták! Majd, ha ahazajöttem a bőőőőőcsiből, én vigyázok rád!"

Könnyekig hatódtam!

Dorkakatica

Tegnap elkészítetteük Judit és Isti 'segédletével' a világ legcukibb - direkt nem a legszebbet írtam - katicajelmezét összesen 1000, azaz egyezer forintból ... se ... kábé.

Hát mit mondjak: visítottunk a röhögéstől, a kínlódástól, majd sírtunk a gyönyörtől ám inkább attól, hogy most toltam ki ezt a szarházit és az első farsangi jelmezét készítettük, miközben arra gondoltam, hogy basszus csak a felnőttek szoktak jelmezt készíteni nem? Akkor én is???? Aztán gyorsan megnyugtattak, hogy áááá, nem! Ne aggódjak, annyi eszem még nincs! :) Szóval megnyugodtam :)

A hozzávalók:

Kartonpapírból kivágtam a szárnyacskákat

Olló, gumi, ceruza a szárnyacskák rögzítéséhez  a kezeken, mintha egy hátizsák lenne rajta.
A bögre a pettyek rajzolásához, dressz kínais 400,- Ft tütükével, a csápokat kaptuk a nagyszülőktől, még apáé volt 5 évesen. Alsó hangon 34 éves a csáp :)

2 kartonpapírt vettem, a pohárral rajzolt pettyeket kivágtam, ráragasztottam, vágtunk a szárnyakra 2 lyukat, amibe 2 gumit fűztünk

illetve a végére egy fekete naci :)

Muszáj volt megcsinálni a jelmezt Dorka hazaérkezése előtt értsd: volt 2 óránk rá, ugyanis előtte este rámértem a kartondobozt, hogy hova fognak a szárnyacskák esni, mivel marhára nem volt mindegy, hogy a bokáját vagy a fejét veri ... helyesebben rámértem volna, ha nem kezdi el a hattyú halálát ... azt mondogatta krokodil könnyeket hullajtva: "Én nem jeszek kaaaatoooodoboz!!! Én katica jeszek!!!"

Mivel nem akarta megérteni, hogy nem kell kartondoboznak lenni, csak mérni akarok, így hagytam az egészet és saccperkábéra csináltuk meg a jelmezt.

Pedig nagyon elgondolkoztam a kartondobozos hiszti okán, hogy nem kell kartondoboznak lenned, de hogy becsomagollak és feladlak kínába kurvának, az biztos, ha még egyszer megnyekkensz!
Délután megtartottuk Dorka névnapját Dorka, Judit, Isti és jómagam jelenlétével, mert senki más nem ért rá a családból.
Apa is hívta Dorkát.
Dorka tegnap totál a végletek embere volt. Hol kirobbanó jókedve volt, hol a böszmeség határát súrolta a viselkedése. A frontnak tudom be, mert ennyire szélsőséges nem szokott lenni.
Egyébként kapott édes tulipánokat, katicát, pudingot és krémtúrót Judittéktól ... köszönöm nekik, hogy Dorka neve napján legalább ők velünk ünnepeltek és nem kellett kettesben ücsörögnünk otthon ...

Nem a "topogós cipő" volt rajta!!!  ... csak táncra használjuk otthon :) Volt pettyes cipője is :) ...
ja és nem ez a pulcsi lesz rajta, hanem egy édes :)

Boldog névnapot!

Nagyon boldog névnapot kívánunk neked Gyönyörűségünk!

Nagyon szeretünk:

apa

anya

Farsangi mizéria

Konkrétan a tököm kivan a farsanggal.

Komolyan ...

Úgy kezdődött, hogy Dorka otthon kijelentette, hogy ő bizony nem öltözik be semminek sem.

Ezt kijelentette a bölcsiben is.

Aztán Ilka néni, a dada elmesélte, hogy megkérdezték Dorkát mi akar lenni a farsangi bálon:

"Én nem jeszek semmi, én Dóta vagyok!"

Megkérdezték a többi gyereket is:

"Ők is Dóták akarnak lenni!"

Visítva röhögtem ... persze nem annyira vicces, mint amennyire röhögtem, no de mégis.

Farsang: melyik gyerek érti és értékeli ezt, pont 2-3 éves korban, amikor minden az övé, amikor nyílik a kis értelme, amikor Ő csak és kizárólag Ő akar lenni és amikor szerepjátékot is tárggyal játszat, nem maga a szereplője a játéknak????? Fingjuk sincs az egészről és nem is értik.

A héten Juditéknak köszönhetően már eljutottunk odáig, hogy hajlandó volt beszélni a farsangról, aztán hétfőn már kígyó akart lenni ... ???? Ne már!!!! - nekiálltam gyorsan nézegetni, tervezgetni ... kígyó ... de gáz!!!

Aztán szerencsére maci, miki egér, tulipán, szaloncukor, kutya, doktor bácsi, anya, apa, Maja és minden egyéb más akart lenni ... ahogy mondta az ötleteket - természetesen óránként mást - abban a sorrendben gugliztam az elkészítési terveket, mert hogy sk ruha lesz, mire megtaláltam és kiírtam az elkészítési módot, jött az újabb ötlet és persze gugli.

Feladtam.

2 nap után én is arra az álláspontra jutottam, hogy lehet tényleg Dókának kéne lennie :)

Isti és Judit jóvoltából 5 millió Bogyó és Babóca részünkn lett DVD-n, szerintem Dorkánál nagyobb fan nem létezik, én kívülről, szóról-szóra tudom az összeset.

Mondtam Dorkának, hogy mi lenne, ha ő lenne Babóca, a katica kislány?

Abba belement, hogy beöltözik olyan jelmezbe, de nem lesz Babóca ... érdekes gondolatmenet (beöltözik, de nem válik azzá) kicsit sem öntudatos :)

Szóval megegyeztünk a katica kislányban, ma gyorsan elfutok vásárolni alapanyagokat és 2 napom lesz megcsinálni. Helyesebben Dorkával közösen fogjuk elkészíteni, így talán szívesebben felveszi.

Valami nagyon alap lesz ...

Hétfőn, miközben a bölcsiben vártam a gyerekre, az anyukák arról beszéltek, ki honnan bérel ruhát.

Baromira felháborodtam, hogy 5-9 ezer forintért bérelnek ruhát, amit be kell rakni a gyerek szekrényébe, és az sem biztos, hogy felveszi, erre nem sajnálja a pénzt, de a rohadt max. 500,- ft-os - én 1.000,- ft-ot adok be minden hónapban, plusz zsírkrétákat, színespapírokat, rajzlapokat, ropogtatni valót, gyümölcsöt minden héten és még sortolhatnám - csoportpénz nem fizetik rendesen és a Mikulás csomag kifizetésével is goondok voltak????????????????????????????????? ... és még a mai napig vannak ...

Most nyilván nem vagyok megint népszerű, de szarok én bele, akkor is elmondtam a véleményem.

Kínos  csend volt gyorsan a bűvös kérdés után: ha hónap végére esne a farsang akkor is bérelnétek a ruhát vagy akkor sk is meg tudnák csinálni? Mert ezt az összeget, amit a ruhára szánnak rendezni lehetne akár a Mikulás csomagok elmaradt árát vagy a csoportpénzt. Bassza meg!

Annyira tud dühíteni a butaság, a rongyrázás.

De természetesen mindenki saját maga dönti el, hogy mit engedhet meg magának, mit ért meg a gyereke ebből az egészből, mire mennyit költ és abszolút nem ítélem el a vásárolt ruhát, mindenki azt csinál, ha rám hallgat, amit akar ... miután  aközösségre vonatkozó dolgait remdezte és nem négyünknek kell kifizetni a 9 gyerek csomagját.

Dorka pont 4 hónapos volt, amikor Krisszel farsangolni mentünk: minden sk rajtunk és Piroska kosarában még általunk készített süti is lapult :)

Ovihívogató

Már elérhető a szülők számára Győr Megyei Jogú Város óvodai köznevelési intézményeinek bemutatkozó kiadványa, amely hasznos segédlet a gyerekek óvodai beíratásához…

Az idei óvodai beíratás időpontja 2013. április 10. és 11. Ezen a két napon a város valamennyi óvodája ügyeletet tart.

Annak érdekében, hogy a szülők megismerhessék a győri óvodák által kínált lehetőségeket, azok főbb jellemzőit, és ezen ismeretek birtokába megfelelő döntést hozhassanak, illetve, hogy a beíratáshoz szükséges információkat megismerhessék, a győri polgármesteri hivatal Humánpolitikai Főosztályának Oktatási Osztálya megjelentette a 2013-14. tanévre szóló ovihívogató kiadványát, amelyben a városi óvodák mutatkoznak be a gyermekük beíratása előtt álló szülők számára. Az ovihívogatóból nem csak az intézmények profiljáról, de az óvodák nyitott kapuk napjainak időpontjairól is értesülhetnek az érdeklődők.

Remélem hasznos lesz!

Innen letölthető a győri önkormányzat óvodai beíratást segítő kiadványa.

Kis buktakukta és a party arc :)

Eddigi életem legfinomabb buktáját készítettem el Dorka segédletével.
Fotók Judit kezeit dicsérik: életképek a mindennapokból.
Dorka fél kiló nyers tésztát sodort ki, vett be a szájába majd köpött vissza és indult a folyamat az elejéről.
Az övét is minidg ki szoktam sütni, úgy, ahogy ő gondolja ... de most eltekintettem a fent leírt okok kapcsán :)
A buktasütés történetéhez hozzátartozik az alábbi sztori - csak hogy értsétek miért dagad a mellem -:
Amikor Krisszel megismerkedtem, még egy kakaót sem tudtam megcsinálni. A rántottát is a húgom készítette nekem otthon.
Sütni viszont imádtam!
Krisz szerint a főzéshez 2 dolog kell nekem:"telefon meg térerő".
Életem első buktája olyan kemény lett, hogy Krisz véletlenül leejtett egyett és feltört a konyhakő.
Amikor láttuk, hogy veszett fejsze nyele, elvittük anyósomékhoz, a megtermett labradornak csak jó lesz ... hát kifogott rajta. 2 napos rágás után elásta, mert nem tudta szétszedni - durvább, mint egy csont - :)
Így meghatározta Krisz a 3 kategóriát: "kemény, kőkemény, Liz buktája"!
Innen jutottunk el idáig, sajnos a végeredményről nincs kép, mert Judit, Isti és Dorka jóvoltából 2 perc alatt lett 0 számú süteményünk, úgy, hogy meg sem kóstolhattam.

Dorka a nagy partzyarc.
Imád tánconi!
Azon csodálkoznék, ha nem szerete.
Krisz és én is olyanok voltunk, ha az utcán meghallottunk egy jó számot simán táncra perdültünk, akárhol voltunk, akármennyien voltak körülöttünk. Képes voltam 16 órát egyben tánconi Hajógyárin annak idején.
Dorkával, amikor sétálok a Baross úton vagy a Széchenyi-téren jó zene szól, ropjuk.
Otthon is rengeteget táncolunk.
Dorkát beöltöztettük cigánylánynak.
A szoknya az enyém, ráheggesztettük, hogy mini is legyen, meg "pöjgős is".
Maja is kapott egy tiarát.
Harcoltam a gusztustalan szürke zokni ellen, de győzött Dorka és a pöttyös cipő. Jaaaaj, de ronda.
De Dorka élvezi ... és ez a lényeg:

Napirend - az új "leosszás" - beosztás "szejintem" :)

Szóval a napirendünk, hogy mit csinálunk egy nap/héten, amiben persze a programváltozás lehetőségét mindig fenntartom és mindig nekem van igazam - vagy nem - de az a biztos.
5:45-kor kelek, összerántom a szobát, majd 6 után ébred Dorka is. Általában a reggeli készülődésem legvégén beáll a fürdőszoba ajtóba - miközben melegítem a kakaónak a tejet és lefőzöm a teámat - egy hatalmas "jóóóó jeggeeeeet"-tel, kócos fejjel, nagy gombócban maga előtt tartva a "tatajó"-ját fülig érő szájjal mosolyog.
Megölelgetjük, megszeretgetjük egymást, majd Dorka közli a menetrendet MINDEN REGGEL:
"Anya! nagyon éhes vagyok! Kéjek tatajót, majd fejötözöm!"
"A tatajató a kezedben van!"
"Jaj, anya, nem tatajó, hanem tatajó, ide a hasammmmmba!"
Ezen aztán besírok minden reggel, annyira viccesen tudja mondani és mutatni.
Ahogy Dorka elmondja, úgy is történik, majd összerántjuk az ő ágyát is. mindig igyekszünk úgy lefeküdni, hogy rend van körülöttünk, bár ő akkora siserehaddal alszik, legalább 15 főt számlál az alvópajtások csoportja, szóval mire ezeket sorba rendezzük ... na kell hozzá pár perc.
Addig elmosogatok, eltörölgetek, elpakolok a szárogatóból és felöltözöm.
Hideg lévén - imádom a hideget a tél a kedvenc hónapom - az öltöztetést gyűlölöm - anorák - még jobban gyűlölöm, de ennek ellenére imádok megfagyni, sütni, úgy odahkint hideg van - tegnap pl. buktát készítettünk -.
"Tapta, sáj kell, nehogy megfázzak! Jaj anya, én még pici vagyok!"
"Oké szívem, kezed járjon, ne a szád, Maját még le kell vinni! Gyerünk, elmegy a busz, futás!"
"Jaj anya, hát most gondóóókozok, én nem vadok pici, én nagykislány vagyok!"
Közben már látom, hogy Maja még a habokban, gyors ruha, futunk le, most pórázzal, mert tüzel és totál gyagya!
Szóval 1,5 perc alatt pisi-kaki ... mármint a kutyának, gyorsan felfutunk, ablakok be, ilyenkor nagyszellőztetés van.
Elsétálunk a buszra, 6:45-kor indul.
2 megálló a bölcsi, plusz a séta, gyorsan levetkőztetem, bedobbantom a dadának, minden alkalommal elmondom, hogy jól kell viselkedni, alvásnál nincs már pelus, ezért lefekvés előtt wc-re kell menni, okosan viselkedni és hogy a világon mindnenél jobban szeretem, puszi és futok a következő buszra, ami 7-kor indul.
A belvárosból 7:15-kor, 7:30-ra a munkahelyemen vagyok.
Általában a fél 2-2-essel indulok, ha anyám itt van, akkor csak este érek haza.
Még bölcsi előtt a fontos dolgokat elintézem, boltba megyek, Krisz dolgait intézem, lakáshoz megyek nézegetni kiegészítőket, általában Moncsival is ilyenkor futok össze, ha kell dokihoz megyek  stb ... 3-ra megyek Dorkáért - általában beesek -.
Onnan többnyire hazasétálunk, 10-15 perc úgy, hogy minden egyes kő darabot megnézünk minden egyes fűszállal.
Ilyenkor a Pedró pékségben veszünk friss kenyeret vagy kiflit.
Hazaérünk, Maja örvendés, levetkőzés, ami külön procedúra ... és ilyenkor elvonul a szobájába ... és csend van.
Kilestem: üdvözli az állatkákat és a szoba minden egyéb lakóját, megöleli őket, majd a "tatajó"-jába bújik, mintha szerelmes lenne. Az is.
Heti 1 napot kivéve sütünk. Van köténye, amit konyharuhákból készítek neki, van sodrófája - műanyagból - :)
Majd amit elkészítettünk, elfogyasztjuk. nélután beszélgetéssel telik, játékkal, kergetőzünk, sikogatunk, Juditték annyit vannak nálunk, hogy lassan örökbe fogadom őket (is) nagy imádás van Isti-Judit-Dorka-Maja -, rengeteget segítenek azzal együtt, hogy rájuk sütünk-főzünk :)))
Általában vannak nálunk ... majdnem minden délután, úgyogy mindig sokat sütünk, hogy mindenkinek maradjon.
Apa heti 3-szor hív minket mindig ugyanabban az időben, ilyenkor csak 4-en vagyunk - Dorka, Maja, apa és én -. Így kiszámítható és a vendégeink sem sértődnek meg.
Fél 7-kor fürdés, közösen fürdünk általában. Előtte megcsináljuk az ágyakat, elpakolunk, elmosogatok, közben Maját levisszük, sétálunk egyet, ha nincs - 50 fok. Fél 8-kor egyik "tatajó" a kezében, a másik a pocakjában. Majd alvás következik.
Mióta elment Krisz annyit módosult az esti szeánszunk, hogy minden este kakaó után:
"Anya meséjj, a fejebből!"
"Kiről meséljek Szívem?
"A hosszú, szőke hajú nagykislányról, a Dótájól!"
Minden este mesélek a fejemből :) Többnyire Dorkáról, de van hogy másról találok ki mesét. Mire vége van a mesének, bealszik, ha nem, amíg elalszik bent maradok. Nem kell hozzáérni, nem kell semmit se csinálni ... azt hiszem magam miatt ...
még egyszer nagy szellőztetést csinálok, egy cigi, elpakolok és vége a napnak.
Ilyenkor szoktam netezni, olvasni. TV-t iszonyatosan ritkán nézek - délután be van kapcsolva -. Valahogy nincs meg a feelingje egyedül.
Másnap reggel újra indul a nap.
Lakásfelújításba kezdtem. Most csak light-osan. Nyílászárók, falak javítása, polcok, szekrények stb ... illetve a nagy szanálás ... márciusban festetni fogok, kell vennem ülőgarnitúrát, mert a régi szét ment, már nagyon csúnya, illetve a fheng-shuit tanulom, szeretném aszerint berendezni a nappalit ... a hálóval már végeztem a konyha és Dorka szobája után. Nem fogok senkit sem győzködni ... nekünk jobb.
Egy sulit még el akarok kezdeni.
Képlékeny merre induljak és egyáltalán mibe mennyi időt, energiát, pénzt érdemes beletenni. A cég miatt el kellene végeznem egy sulit, közben nyelv sem ártana ... illetve van egy nagy álmom, a gyógyítás ... nyilván nem orvosként.

A hétvégék változóak.
Szombaton 8-9 előtt nem kelek fel ... hazudtam! Dehogynem! Csak nem szállok ki az ágyból! Dorka is később kel, bejön, megpuszilgat és szépen elvonul játszani, majd a "bubi guppikat" megnézi.
Majdnem HK-s "imádat".
Vasárnap apósom elviszi reggel Dorkát 9 körül, általában ??délben?? visszahozza.
Volt már, hogy alvás után jött haza a gyerek.
Addig sem tétlenkedek, ilyenkor szoktam vasalni, hűtőben rendet rakni stb ... én nem értem, mindig találok munkát azon a szaros 50 nm-is. Mi lenne velem, ha családi házban laknék?????
Ami mindig tuti biztos a hétvégében:
Postás Pet jelnyelven + Bogyó és Babóca!!!! ... ez szentség, mint a mise.
Takarítás, nagy séták, gyerekes ismerősökkel ilyenkor szoktunk talizni, ja és kivétel nélkül "garázsolunk", hátra megyünk a garázsba. Amíg Dorka és Maja kifutják magunkataz udvaron, betolom a fűtést, leülök és elszívok pár szál cigit nyugiban.
Délben alszik egy nagyot, sokszor 3-kor úgy kell felkeltenem, aztán megy minden a maga útján

... a végére egy kis humorDorka:
Dorka ágyát szét kellett szedni az ablakszigetelés okán és a szóba egy másik végébe kellett rakni - mindezt mind a 2 négyzetméteren ... na jó, kicsit több -, no de ez annyira megkavarta, hogy lepotyogott az ágyról vagy ötször egy este és kiabált kifele:
"Anya!!! Jeestem!!!!!! Szejintem."

Az idei év legnagyobb kedvence - eddig -

MI AZ AMIT SOSE MONDANAK AZ ANYÁK A GYEREKEIKNEK?

 

1. Nyugodtan töröld a kanapéba a csokis kezedet drágám! Már úgy is ráférne egy tisztítás!

2. Ma nem kell aludnotok délután! Apátokkal szeretjük, ha élet van a házban!

3.

Most wc-re kell mennem, de nyugodtan gyere be utánam és figyelj!

4. Ne legyél ilyen tehetetlen! Ha a székre ráteszed a kissámlit, te is eléred!

5. Imádok veletek nagybevásárlásra menni! Ne vigyük el a kis barátaitokat is?

6. Ez is foltos lett? Sebaj, legalább adunk munkát a mosógépnek!

7. Hé, azt a pocsolyát kihagytad! Pedig jó mélynek tűnik!

8. Mondd csak el újra és újra, hogy mit szeretnél. Menet közben szoktam végre megérteni!

9. Nyugodtan nyúlkálj bele a wc csészébe! Tessék itt egy kis papírhajó is!

10. Úgy szeretem, ha felbosszantasz! Velem már úgyse történik semmi izgalmas!

11. Várj, kinyitom neked az ablakot, hogy jobban lásd a kukásautót!

12. Nahát, mazsolát tömtetek a lefolyóba? Milyen eredeti ötlet!

13. Ha nem ízlik a főzelék, ott a kredencen találsz egy kis csokit!

14. Klassz lett ez a dinó itt a falon, csak olyan magányosnak tűnik! Itt van még filctoll, rajzolj neki barátokat!

15. Most menjetek szépen lefeküdni, aztán apátok még mesél nektek a szörnyekről és a zombikról!

16. Csak úgy repül az idő ebben a dugóban veletek!

17. A zöldséget kotord félre kicsim, azt csak unalmamban főztem!

18. Tessék, itt van két kötőtű! Most már tudtok mivel lovagi tornást játszani!

19.Apa nagyon örült a csákónak, amit az adóbevallásából hajtogattál!

20. Na lássuk, megelőzöd-e kismotorral azt az autót!

21. Tessék, itt a telefonom, játssz vele! A doktor bácsi a múltkor is nagyon örült, amikor véletlenül felhívtad!

22. Összetörtem ezt a poharat! Gyere kicsim, segíts összeszedni a szilánkokat!

23. Bátran mássz fel a legtetejére kicsim, igaz nekem ez túl izgalmas, de majd nem nézek oda!

24. Ez itt a vasaló, nézd csak milyen forró!

25. Felesleges ebéd előtt kezet mosni! Annál később tudunk asztalhoz ülni!

26. Ha a nagyi vigyáz rátok, veszekedjetek hangosabban, tudjátok, hogy rosszul hall!

27. Egyétek csak az édességet, van elég, ha elfogy legfeljebb kiugrok az éjjel-nappaliba!

28. Ez a hiszti hatásos, teljesen átformálja a gondolkodásomat, ezentúl minden úgy lesz, ahogy te szeretnéd, kicsim!

29. Nyugodtan ülj a számítógép előtt ameddig csak akarsz! Legalább szem előtt vagy!

30. Akkor jössz haza este, amikor akarsz! A lényeg, hogy jól szórakozz!

Továbbiak

A Maja történet Krisz tollából