Ma strandon voltunk, a Lipóti élményfürdőben. Pötty, apajelölt és anyajelölt.
Délután 3 után mentünk és 6 körül értünk haza. Nagyon jól éreztük magunkat!
Krisz ötlete volt, hogy szabaduljunk ki egy kicsit itthonról, s teljes felnőttes viselkedéssel párosítva az előírásoknak megfelelő időpontot választottunk a napozásra. A hely gyönyörű szép, hatalmas és nagyon tiszta. A termál részleg túl meleg volt, 38 fokos, a 2 méteres feszített víztükrű medence pont jó, ám mi az élménymedencénél tettük le a voksunk és a cuccainkat is. Kiültünk a szélére és a közepesen langyos vízben lábat lógattunk 3 órán keresztül. Én nem mentem bele a vízbe, féltettem magam és Dorkát is, úgyhogy a medence széléről nézegettem a jobbnál jobb 3-4 éves pasikat. Krisz meg is jegyezte, ha most nem látszódna a terhességem, már biztosan kővel hajigálnák a két pedofilt - akik történetesen mi voltunk - hogy takarodjanak a gyerekektől minnél távolabb. Ábrándoztunk... főleg én hallgattam az uram. 2 napja arról beszél csak, milyen pánik van a fejében, hogy mindjárt itt az október, viszont emellett iszonyatosan várja a kislányát.
Szóval álmodozással telt a 3 óránk: jövő nyáron már Dorkát is vihetjük magunkkal Lipótra pancsolni. Én amilyen vízicsibe vagyok, egész nap a medencében lesz velem, játszunk, uszizunk és ha nagyobb lesz csúszdázhatunk együtt. Amikor néha elfáradok - bár strandon ilyen még velem nem fordult elő -, akkor apa felveszi a kezébe s mehetnek csajozni. Ma döbbentünk rá, mekkora sikere van a lányos apukáknak a strandon. Amilyen kéjenc fejjel mentek a babájukkal a kezükben, biztosra veszem, hogy sikerük is volt! :)
Bevallom őszintén, kicsit félve fogadtam el Krisz felvetését a mai programot illetően, mert hát nem pocakosakkal vannak tele a strandok általában. Az uram még gyengéden le is b..ott, mert szégyenlem a terhességem, hogy húzódzkodtam a program miatt. Nyilván tavaly előtt feszes testtel, 52 kilóval máshogy vonultam a stégen, mint most 70-hez közel kicsit sem feszes popóval és combikákkal. Szó sincs a kismamaság szégyenléséről... csak más állapot ez, mint 2 éve...
Egy kis kitérő - magyarázat - : tavaly azért nem voltunk vízközelben, mert annyit melóztunk hétköznap, hogy nem volt időnk rá, hétvégén meg vagy kerti munka volt, vagy rossz idő. Tehát a konklúzió: az idén már most többször voltunk strandolni, mint tavaly.
Folyt köv.: gondoltam indulás előtt. Érkezéskor rájöttem, hogy vannak nálam sokkal nagyobb emberek terhesség nélkül is és nincs nekik egyáltalán kisebbségi komplexusuk, akkor nekem miért legyen... Szóval felmérve a terepet joggal húztam ki magam és vonultam a stégen minimum olyan büszkén, mint 2 évvel ezelőtt, csak most apajelöltre és Pocaklakó Dorka manóra voltam nagyon büszke.
Ui.: holnap UH. Június 14, 4 óra - Kyncs Kft. Bízunk benne, hogy minden rendben lesz és nagyon izgulok már a nagy találkozás miatt. Megbeszéltem Pöttyel, hogy sokat mocorog és ügyes lesz, hisz videó felvétel készül róla. Amikor én próbálom kamerázni a pocakom, szinte sohasem sikerül. Mocorog, látványosan kitolja magát, hol a hátát, hol a könyökét vagy a lábát. Mihelyst a kezembe veszem a kamot, megnyomom a felvevő gombot, abbamarad a produkció s békés álomba zuhan... bízom benne, hogy holnap adja a szokásos formáját!
Annyira élveztem olvasni ezt a bejegyzést! Teljesen "átjött" a hangulat meg az érzések. Olyan ügyesek vagytok és olyan kis bolgdogok! Még akkor is, ha vannak félelmek. Az újtól mindig van egy kicsi, de ez Krisz részéről nagyon is jó jel, mert a legjobbat akarja nektek, s igen már június közepe van.
VálaszTörlésAzt szokták mondani, hogy ha kimondjuk a félelmünket, akkor az fel is oldódik, mert nevén neveztük, vagyis beismertük, hogy van és mindjárt volt lesz. Tudom, hogy ez összetettebb ennél, s nem egy csettintésre fog menni, de mivel szeretitek egymást, ott vagytok egymásnak, tényleg jóban, rosszban, ahogy azt megfogadtátok, minden rendben van. És annyira jó, hogy meghallgatod a "kínjait", mert a felelősségteljes apukáknak vannak rendesen :o)
Mi is sokat beszélgettünk Mikimmel és mindig egy kicsit jobb lett. A szülésen meg teljesen hagyatkozhattam rá. Mindent tudott, s elsősorban azt tudta, hogy ha ő nyugodt, akkor én is az maradok.
Nagyon szép lesz a szülés is, és az élet is Dorkával.
Ès félre ne érts, nem okoskodni akarok, csak bátorítani benneteket, mert mi is sok erőt merítettünk az ilyekenből.
Sok puszi nektek! :o)
Köszönöm Bogi! Ismét kaptam/kaptunk egy jó nagy adag pozitív lelki fröccsöt, ami ismét csak előbbrébb visz minket!
VálaszTörlésMindig mutatom Krisznek a hozzászólásaidat... s olyankor kicsit megkönnybbeül! Jobban érzi magát, hogy nem csak neki van káosz a fejecskéjében gyermek-érkezés előtt, hanem más pasi is átment ugyanezen s lehet, hogy ugyanezek a kérdések fogalmazódtak meg benne.
Puszilunk: Liz, Krisz és Pocaklakó Dorka manó
Örülök nektek nagyon!
VálaszTörlés...és alig várom a mai videJóóóóóóóóóót!!! ;o)
Puszi, most viszem Borit a védőnőhöz megmérni, hány kiló ;o) Izgatott vagyok!
Puszi
Én is várom a videjóóót! :) Gyerünk Dorka, dobj anyának és apának és lelkes rajongóidnak egy gyönyörű mosolyt! :)
VálaszTörlésHát lányok, nagyon édesek vagytok ... és a legnagyobb FAN-ok! Köszönöm nektek, hogy vagytok nekünk! :)
VálaszTörlésNálam jobban úgysem várjátok a videjjóóóóóóóóót!
Igyekszünk nagyon!
Pussz: Liz