Dorka kálváriája

Folytatódik Dorka kálváriája. Édes kis csillagomnak nem elég a baja, még rájön egy lapáttal. Kezdem onnan a történetet, hogy a múlt héten kincsemet gyógyultnak nyilvánították. Tényleg semmi baja nem volt: nem volt bágyadt, nem köhögött, nem volt náthás, nem volt lázas, semmi jele nem volt betegségnek, rosszullétnek. Anya is épp itt volt, amikor a dokit hívtam, hogy Dorka szerencsére rendben, nincs semmi baj. Majd újra telefonáltam a gyerekorvosnak, hogy jön hozzám Pocakos Pacusos barátosném és megkérdeztem, hogy Dorka tuti, ezer százalék, hogy nem fertőző, mert nem bocsátanám meg magamnak, ha Dóri miattunk lenne beteg ... s nagyon régen találkoztunk, sajnáltam volna lemondani a randinkat. Megnyugtatott az orvos, hogy Dorka full egészséges, visszajött a kenetmintája, negatív lett így oda megyünk, ahova akarunk és azt fogadunk, akit akarunk. Azért felhívtam Dórit, hogy Dorka köhög egy kicsit, de biztosítottam róla, hogy nem fertőző ... majd jött is pocak Dóri, jót beszélgettünk, Dorkát teljesen elvarázsolta, sikogatott neki a csemetém, viszont feltűnt, hogy nagyon sokat krákog és egyre többet köhög. Másnap szóltam ismét a gyerekdokinak, hogy lehet, csak én fújom fel a dolgot, de szerintem nincs valami rendben. Mosolygott egyet a telefon végén és mondta, hogy vigyem be csütörtökön egy óra körül, ráhallgat a tüdejére. A vizsgálat napján már csak kint a levegőn tudott Dorka nyugodtan aludni és játszani, mihelyst felhoztam a lakásba, elkezdett fulladni, úgyhogy a garázs előtt éltük az életünk egész nap. Hozzáteszem, hogy éjszaka hétszer kelt, vele együtt én is és Krisz is, hiszen orrot kellett szívni, aztán bementem Dorkához 'aludni', hogy Krisz tudjon reggel menni dolgozni. Napközben 19-szer szívtam orrot, folyamatosan folyt a nózija, krákogott, nem kapott levegőt, kapkodott a levegőbe a kezével. Itt már gondoltam, hogy gond van. Szóval meghallgatta a dokink Dorkát, nagyon csóválta a fejét, majd lázat mért, 38,7. Azt hittem rosszul látunk ... megjegyzem, hogy Dorka full vigyorgós kedvében, semmi elhagyom magam, sőt megmutatta mit tanultunk a héten ... de még meleg sem volt, megdöbbentő és egyben félelmetes, hogy mennyire nem dőlnek ki a gyerekek, s pont ezért nagyon alattomosak ezek a betegségek, hiszen nem látszik rajtuk semmi jel. Talán abból tudnom kellett volna, hogy várható valami probléma, hogy a babám feneke pirosabb volt, mint általában s ez Dorkánál egyértelmű jel arra, hogy valami nincs rendben.

Szóval lázmérés után egyből beutaló a tüdőgondozóba, ami addigra már bezárt, így ma tudtunk elmenni röntgenre. Én még ilyen ellátásban nem részesültem. Figyeltek arra, hogy milyen csöpp a gyerek, 5 perc alatt behívtak minket, hogy ne kelljen a többi beteg ember között várakozni. Elkészítették a felvételt, szóltak, ha nem akarunk kimenni, maradjunk bent nyugodtan a vizsgálóban, nehogy elkapjon Dorka valamit még a mostani betegségre. Ugrottak a főorvos asszonyért, hogy gyorsan írja alá a diagnózist, ne kelljen várakozni. Azt hittem lehidalok ... mindenki körülöttünk ugrált, mindenki gügyögött, gagyogott, simogatta, becézgette Dorkát és nagyon megdicsérték, amikor ezt egy-egy hangos kurjantással vagy fülig érő mosollyal hálálta meg a sok-sok szeretetet és gondoskodást. Nagyon tetszett Kincsnek, hogy körülötte sürög-forog mindenki. A főorvos asszonyság egy tündér volt, megdicsérte Muccot, hogy milyen ügyesen viselte a vizsgálatot, ami 20 másodpercig tartott :) hozzátette, hogy tök szép neve van a gyermekemnek, végre valami, ami kimondható a sok-sok Hoszé Ármándó mellett. Megdöbbentő, hogy ahol eddig voltunk vizsgálatokon, annyira kedvesen, aranyosan, alaposan, odaadóan álltak Dorkához, annyira emberségesek, szívélyesek, bababarát orvosokkal, ápolókkal és segítőkkel találkoztunk. Azt hiszem ehhez kell az is, hogy Dorc annyira pozitívan áll mindenhez. Amikor a nagyobb gyerekek már a földhöz csapkodják magukat és hisztiznek - sebészeten annak idején -, akkor ő még türelmesen várakozik és a mosolyával, kedvességével, a világra való nyitottságával lehengerli és magával ragadja az embereket ... mint ahogy most is. Nagyon hálás kis teremtés, viszonoz minden jóindulatot és odafigyelést.

Szóval nagyon gyorsan végeztünk, majd hívtam a dokinkat, ő pedig mondta, hogy: "Dorkának nincs tüdőgyulladása, viszont van mellhártya-gyulladása. Keddig van ideje meggyógyulni, kap gyógyszereket. Ha addig nem jön helyre, be kell menni a kórházba." Zinnat-ot 2x2,5ml - ebből löttyöt kell csinálni meghatározott oldási aránnyal - kapott, Spiropen-t 2x1,5 ml pedig a légzéskönnyítésre. Emellett apa hozott neki Normaflore-t a pocakjára. Napi egy kapszulát kell feltörni és édes löttybe meginni ebédre. Érdekes, hogy most eszembe se jutott ellenkezni a gyógyszer gyógyszer-volta miatt és helyette homeós cuccot kérni,valahogy nem éreztem most helyénvalónak a 'próbálkozást'. Úgyhogy most gyógyulunk és nagyon szeretném, ha Dorka  minél előbb meggyógyulna. Már az első adag gyógyszer hatott nála, hiszen ma jóval kevesebbet köhögött és már fent a lakásban is elvan, nem kell folyamatosan levegőn lenni. Nem fullad annyira, mint egy-két nappal ezelőtt és az éjszakát is végigaludta úgy, hogy 8-kor letettem és fél 4-kor kelt először, picit szopizott és aludt fél 9-ig. Az éjszakát ismét bent töltöttem nála, egy percet sem tudtam aludni, hiszen mindig azt figyeltem még a légzésfigyelő mellett is, hogy tuti lélegzik-e s amikor nehezebben vett levegőt, már piszkáltam. Tudom, hogy hülye vagyok, de nagyon aggódtam érte. Sokszor szürcsögött, már kínomban azzal szórakoztattam magam, amikor beállt ez a fura hang: "Luk, én vagyok az apád!" - eltorzított hangon, mert tényleg olyan a hangja aranyomnak, mint Darth Vadernek a Star Wars-ból.

Szóval itt tartunk most. Remélem, hogy gyorsan kijön a betegségből Kincsem, mert nagyon sajnálom annak ellenére, hogy abszolút semmi sem látszik rajta, ugyanolyan jó kedvű, mosolygós baba, mintha mi sem történt volna. Nem adja magát könnyen Mucc és anya, apa segít neki mindenben.

Most már csak abban bízom, hogy nem kapja el senki és nem fertőzi a család apraja-nagyja oda-vissza egymást s remélem Dóri sem szedett össze semmit sem nálunk!
Egy kis kiegészítés a végére: újra kenetet vettek Dorkától, amit nagyon nehezen viselt ismét a vizsgálat során. Mellesleg hőemelkedése van, amit nem tudok hova tenni, mert lehet a fogzástól is és a betegségtől is. Lázcsillapítót még nem adtam neki, remélem nem is lesz rá szükség. Mindemellett a lakásban 55 centiig minden tiszta nyál, ugyanis "annyira csorog Dorka szája" - Krisz szerint, hogy ahova visszük vagy ahova eljut magától, ott mindenhol lóg egy kisebb nyálfolt. Imádjuk!