Dorka és a házimunka

Dorka imád házimunkát végezni. Édesem annyira "segít" mindenben, hogy amit máskor 20 perc alatt csináltam meg, az most 2 óráig tart, de legalább tanul így is.

Minden nap takarítok. Több okból is: szeretem a tisztaságot és a rendet. A rend nálunk mostanság relatíve fogalom, ugyanis mindig Dorka játékaitól szalad a lakás és mindig elcsodálkozom, hogy más gyerek 2 négyzetméteren nyugodtan eljátszik, addig az én gyerekemnek 40 is kevés. A napi takarítás a portörlést - 2 homokozó van 4 ablakunk alatt és ha 2 napig nem porszívózok, roszog a lábunk alatt a homok a parkettán - ugyanebből az okból kifolyólag törölgetek és fertőtlenítővel felmosok a kutya miatt. Sokszor elgondolkoztam azon, ha egy hónapig nem takarítanék, Dorkának saját bejáratú homokozója lenne a lakásban és ha még tovább megyek, saját bejáratú homokos tengerpartot is tudnék neki varázsolni. Társasház átka, ez van.

Ez a napi tevékenység 20 perc volt Dorka nélkül, gyorsan, reggel, miután felkelt. Beszállt Dorkus is. Törölget ruhával és a porszívózás is nagyon megy neki akár porszívó nélkül is, annyira tökélyre fejlesztette. Tolja a fejet ha be van kapcsolva, ha nincs és nagyokat tapsol magának, mennyire ügyes. Van, hogy elhagyja az eszközt, ilyenkor a kezeivel porszívózik. Nem számít, "nagyon hálás" vagyok neki a segítségért.

Mosogatás, ami nélkül nem múlhat el nap. Leültetem a mosogató széléhez, odaadom neki a szivacsot, én fogom a szennyest, ő mosogat. Leöblítjük, beletesszük a szárítóba, majd miután Dorka lefekszik, elmosogatok rendesen.

Mosás ... na ez a nap fénypontja. Általában 2 naponta mosok, ha Dorka egyedül eszik, van, hogy napi kétszer. Különválogatom a ruhákat színek szerint, betöltöm a mosószert és az öblítőt, mert Dorkának tilos vegyszerhez nyúlni, még a szertartó polchoz sem mehet közel, sőt tovább megyek, a fürdőbe tilos egyedül bemennie, amit már okosan megért. Szóval szortír, betöltés, bepakolás Marisba, majd mikor indítanám el, látom, hogy a fehérek között több, mint fele fekete és kb 20 százaléka színes, ilyenkor már vágom, hogy Dorka is válogatott, amíg nem figyeltem és közben észreveszem, azért, hogy beférjenek Dorkus által kiválogatott ruhák, a fehérek a mosógép mellett hevernek. Eleinte marha vicces volt, de amikor a fehér bugyim szürke, jobb esetben rózsaszín lett a figyelmetlenségem és a segítségem miatt, nem voltam olyan marha büszke. Általában az előkészület minimum egy óra. 

Seprés naponta a lépcsőházban előttünk, ami Dorka feladata lett, kis seprűvel, kis lapáttal, nagyon ügyes, rettenetesen megdicsérem érte ... persze amikor alszik, én újra megcsinálom.

A játékait természetesen nem rakja el, hiába a mese, a mondóka, a kérés és a minden, hogy legalább egyet dobjon bele abba a kibaszott kosárba ... mosolyog és közben rámol, pakol, mert nagyon szeret. Hatalmasakat kurjongat közben. Persze nem elvárás, félreértés ne essék, de olyan jó lenne ezért is megdicsérni.

Főzés: amikor előkészülök, szelek, olajozok stb ... akkor nem lehet ott, mert saját magam is megégetem az esetek 99 százalékában s Dorkára is fröccsent már olaj, ezért csak a forrást, a kevergetést nézzük, közben elmesélem neki mit eszünk majd, kóstolunk, ezt nagyon szeretjük mindketten ... majd a fakanalával, az edényével és a kanalával eljátsszuk a főzést a padlón. Ha sütök és tésztát gyúrok, mindig kap belőle, nagyon szeret vele játszani, ő is gyúr, szaggat. Sodrófát akarok venni neki valahol, nekünk is volt, imádtuk ... a nagy sodrófát használja rendeltetésszerűen, Maját kergeti vele, aki két infarktus után menekül, ahogy tud. 

A sütő nálunk mumus ... eleinte csavargatta a tekerőket, szerencsére elektromos sütőnk van, így nem tud sok kárt csinálni, de mégsem szerettem amíg abba kapaszkodott fel. Mindig el kellett zavarni, hisztizett miatta, nem volt más választás, akkor kapaszkodj Édesem, majd megégeted a kezed. Így is lett, egy jó darabig kikerülte, pedig a bejárati ajtónk mellett van, hatalmas ívben jött-ment, még ránézni sem mert. Aztán egyszer ismét felkapaszkodott rá, s mikor kiült a pánik az arcára, leesett neki, hogy hopp, ez most nem meleg, akkor szabad a pálya - ekkor épp kivételesen nem sütöttem semmit - azóta ismét tekerget.

A fürdő takarításában nem vehet részt, akkor apa vigyáz rá, amíg én megcsinálom, hiszen baromi erős vegyszereket használok és én is megfulladok két levegővétel között.

Szobája: szent és sérthetetlen. Ott mindig rendnek kell lennie. Minden este végignézi, hogy megvannak-e a dolgai és csak akkor hajlandó elaludni, ha minden a helyére került. Az az érdekes, hogy ez a szokása egész pici kora óta megvan. Nem számít, ha fut az egész lakás, de a kuckójának tip-topnak kell lenni.

Szóval jól alakulnak a dolgok, minden tízszer annyi időbe telik most, de így is végzünk mindennel, s van időnk arra, amire akarunk. Sokakat nem értek, akik azt mondják, hogy nincs idejük a gyerek mellett semmire, főleg miniként ... akkor mi lesz később ... az egy dolog, hogy szalad a lakás, de hogy egy baba mellett tisztaságnak kell lennie, ez alap. Én úgy, hogy dolgozom Dorka 3 hónapos kora óta, mindent meg tudok csinálni, naponta főzök, takarítok, hetente legalább 3-szor sütök és a gyerekem sem szenved semmiben hiányt. Jövő hónaptól megyek vissza főállásba dolgozni, úgyhogy lehet én is a semmire sincs időm anyukák táborát fogom erősíteni.

Szerencsés vagyok, hogy Dorkus ennyire aktív, ennyit segít, remélem megmarad ez nála később is, ha nem, majd figyelmeztetem, hogy 9 hónaposan több esze volt, mint pár évesen :)))