Összes oldalmegjelenítés

2012. július 31., kedd

Szúnyogszigeten, a nyugalom szigetén

Szúnyogszigeten voltunk Dorkával tegnap hármasban, egy baráti meghívásnak eleget téve jutottunk el csónakos-ladikos utunk után a szigetre. Amikor kiszálltunk a vízi járműből, azt sem tudtam hova legyek örömömben, nyugalmamban, ámulatomban és egyik szépség tárult a másik elé egymás után. Tőlünk 2 km-re sincs, de egy totálisan más világ, egy olyan rejtett sziget, egy olyan csoda, melyet érdemes volt látni, átélni. Hangfoszlányok sem jutnak el a város zajából, a Duna erős sodrása, a madarak csicsergése, a fák suhogása, a méhek zümmögése, a csodás virágok még csodásabb illata ... ilyet csak mesében tudtam elképzelni. Dorka is egyik ámulatból a másikba esett, nem tudta eleinte hova tenni azt a hihetetlen szín- és illatkavalkádot, ami ott volt. Mivel ártérben van, minden évben elönti a szigetet a víz, így olyan buja növényzet van szépen meggondozva, ápolva, amit füvészkertekben sem láttam még soha. Olyan virágok nyílnak, olyan magas és egészséges fák adnak árnyékot, azt hittem behalok ... tényleg csak mesében ...
Dorka ámult-bámult, minden lépésnél kérdezte: "Mi?" Mindenre mutogatott és Krisz barátnője Anikó igyekezett minden kérdésre válaszolni. A sziget közepén van a házuk, mely árvízbiztos, muskántli erdős kis csoda. Hol ide kaptuk a fejünk, hol oda. Közben a házigazdák már halat sütöttek, a háziasszony gyümölcsöt hozott, vizet, Dorkának játékot, Majának innivalót. Totális kényelem, teljes kiszolgálás. Majd Dorka megbarátkozott a helyzettel, az emberekkel, elindult felfedező útra, jobban mondva indult volna, ha második kéztámasz alkalmával bele nem tenyerel egy darázsba, aminek a fullánkja kisebb túlzással, de majdnem átszúrta a kezét, akkora állat volt. Nagy sírásra lettünk figyelmesek, szaladtam oda, gyorsan kicsíptem a fullánkot, megszívtam a sebet, majd jegeltem neki, aztán megnyugodott és minden visszatért a régi kerékvágásba. Pár perc elteltével arra lettem figyelmes, hogy Maja furcsán megy, majd nem tudott menni ... összeesett és őrült rángatózásba kezdett, csapkodta a fejét a földhöz, az egész állat egy merevség volt, a lábujjai szanaszét álltak és mozogtak. Krisz gyorsan az ölébe kapta, próbálta nyugtatni, majd letettük a földre, hagytuk, had múljon a roham, nehogy eltörje valamelyik végtagját, s mikor már láttuk, hogy csillapodik a görcs, hideg vízzel rásegítettem egy kicsit, majd próbáltam minél gyorsabban kimasszírozni az izmait. Először epilepsziás rohamra gondoltunk, de aztán elvettük az ötletet, mert alapvető tünetek nem voltak meg, majd hívtam az orvost, hogy mit csináljunk és azt mondta, hogy valószínű a nagy játékban izomsokkot kapott, figyeljük az állatot egy hétig, hátha újra előjön, kíméljük, pihenjen sokat, majd meglátjuk mi lesz. Dorka teljes transzban volt, annyira segíteni akart. Ölelte Maját, puszit adott neki, hívta, hogy "gyeje-gyeje", de szegény nem tudott megmozdulni sem, nemhogy odamenni ... nagy nehezen összeszedte magát Maja, aztán úgy döntöttünk, hogy a csodaszép környezet tragikus helyzeteiből elég volt, rakattunk el kaját és visszacsónakáztunk az autónkhoz, hazajöttünk. Azóta a csajunkat el sem lehet Maja közeléből rángatni. Vele van, vigyáz rá, ma még egy lázmérőt is kapott majdnem a szemébe szerencsétlen eb, rettenetesen oda van Dorka. Vele alszik, mindegy hol, csak a közelébe lehessen. Hihetetlen, mennyire megérzik ezek a pindurkák az állatok rezdüléseit.
Egy igazi csoda ez a sziget és hatalmas szerencséjük van, hogy itt élhetnek, hogy itt tevékenykedhetnek a házigazdák, ám nekünk a szépség mellett a rossz is kijutott.
A csónakázásról még annyit, hogy baromira féltem tőle, hiába tudok úszni, hiába nem volt 2 méter sem a Duna itt, mégis para volt rajtam, amíg benne ültünk. Ugyanis egyszer egy jósnő azt mondta, hogy 28 éves koromban fogok meghalni egy vízi baleset következtében, csak akkor azt nem látta, hogy hajóból vagy csónakból esem ki ... hát csónakból már biztosan nem :)

8 megjegyzés:

  1. Én meg a Te Csajod kutyaszeretetét, saját maát és kutyáját is imádom! Örülök, hogy nem haltál meg :D

    VálaszTörlés
  2. Egyetértek Miával mindenben és tényleg kár lenne Érted! :D
    Megint egy hős módjára mentetted meg a gyerekedet is! Gratula! :)

    VálaszTörlés
  3. Még az a jó, hogy Dorka nem allergiás a darázscsípésre!
    Tök jó kis program lehetett. Dorka élvezte a csónakázást?
    Remélem, már az a kis cuki kutya is teljesen rendben van.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Még levegőt is alig mert venni az úton ... annyira új volt neki a csónak :) Szerencsére Maja azóta ok!

      Törlés
  4. Remelem Maja jobban lesz es nem lesz tobb hasonlo roham. Ha ennyien szeretik es ilyen cuki, alapos apolonoje van, biztos gyorsan felepul. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azóta nem volt semmi gond Majával szerencsére és bízunk benne, hogy eztán sem lesz :)

      Törlés