Ünneplős

Anyáméknak köszönhetően először a névnapom, majd rá 4 napra a szülinapom is megünnepelhetem, így egybe, túinvan. Régebben haragudtam az elmaradt nyári kerti partyért, aztán beletörődtem a téli napsütéses kinti mókába, aminek mindig vagy 20 centi hó lett a vége. Nem is emlékszem olyan évre, amikor november tizennyolcadikán ne esett volna ... anya nagy segítség volt ismét. Feljött pénteken délután, addigra kilejmoltam a lakást, rendbe hagytam mindent, hogy tényleg csak Dorkára kelljen vigyáznia, még a meg sem száradt ruhákat is leszedtem, nehogy nekiálljon vasalni, mert képes rá, annyira segít, tényleg nem akartam túlterhelni, lesz most a héten dolga bőven. Szóval ha nem lenne, nem is tudom mit csinálnék ...

Péntek éjjel indultunk Pestre, ahol annyira meglepi buli volt, hogy még maga a szervező is meglepődött, amikor az ajtajából felhívtam, hogy bocs, mégsem megyünk, épp hazafele gyalogolok a tatabányai leágazónál, mert Krisz kirakott az autópályán. Na persze csak vicceltem. Szóval megérkeztünk, meglepi vendégek, meglepikkel. Nagyon aranyosak voltak, mindenki készült. Reggelig tartott a buli/őrület, ahol az elmúlt 2 évben nem táncoltam annyit, mint ott, akkor. Majd 9 körül elindultunk egy hostelsbe, ahol rendbehoztuk magunkat, jacuzziztunk, pihentünk, majd elmentünk várost nézni, sétálni és tudtunk egy kicsit romantikázni is KETTESBEN! Nem az a jó, hogy kettesben lehettünk, helyesebben: úgy lehettünk kettesben, hogy nem kellett Dorka miatt aggódni, hogy mit csinál, hogy minden oké-e vele, hanem teljes nyugalomban, a lányomat biztonságban érezve tudtunk kikapcsolódni. Persze rátelefonáltam anyámra, hogy mi van, alszik-e, evett-e stb ... de tudtam, hogy nincs gond. Telefon letesz, és vissza oda, ahol épp tartottunk. Krisz egy olyan fullos kis szobát bérelt ki ... csak lestem. Kandallóval, mindennel, eleinte azt hittem valami filmforgatásra jöttünk, aztán szólt a recepciós, hogy pár órát maradhatunk, mert jönnek forgatni a Barátok köztösök és így az exlusíve szoba csak korlátoltan vehető igénybe ... legalábbis időben. Krisztől kaptam egy kristályokkal kirakott lemérhetetlen sarkú cipellőt, aminek a sarokméretén még én is meglepődtem, ám felpróbálva baromi kényelmes volt. Aztán 7-kor átmentünk Laciékhoz, akik szintén társasággal vártak minket és itt ismét elkezdődött a party time. Komolyan mondom, hogy light kólát ittam és egy pohár forró teát, tehát attól sem berúgni, sem betépni nem lehet, de részletek kiestek, visítva röhögtünk és buliztunk ... vagy olyan sokat táncoltam, hogy megint órák mentek el e tevékenységgel vagy nem tudom. Éjfélkor haza akartam indulni, mondván, akkor még tudok aludni, meg apámék is jönnek, anyóslátogatás is betervezve vasárnapra ... mindenesetre nagy nehezen 4-re hazaértünk.

Zsongott a fejem és alig tudtam elaludni, annyira pörögtem ... és bennem az események ... olyan jó volt felhőtlenül lazulni. Tegnapra sikeredett kipihennem magam. Vasárnap és hétfőn, amikor csak tehettem aludtam. Krisz bevállalta az esti fürdetést, kakaózást, altatást, úgyhogy én 7-fél 8-kor már ágyban voltam és aludtam.

Volt egy jó történet:

utazótáskával mentünk, hiszen vittük a fél házat ketten is. Julcsi barátosnőmnél a táska bent volt a fürdőben, hiszen abban voltak bent a piperecuccok is - ja ... műszempillám is volt ám - szóval reggel, a buli végeztével pakolok össze, bele sem néztem a táskába, úgy elhoztam, ami itt marad majd Julcsi lehozza Győrbe felkiáltással ... majd a hostelsbe nyitom ki újra a bőröndöt és millió-egy apró általam csetresznek nevezett cuccal volt tele. Mindenkitől kaptam egy kis emlékeztetőt. A legjobb egy faládából kiugró nagyon ijesztő bohóc volt, amitől épp a jacuzziba való lazulósba, alfába lemenős pillanatban sikeredett kinyitnom és háromnegyed infarktust sikeredett kapnom és csak azért nem egy egészet, mert Krisz hangos röhögése és vízbe csobbanása visszahozott az életbe. 

... és Julcsitól a fényképezőgép eltüntetésért elnézést kérek ... megkövetlek aranyom ... annyira elraktam a gépet, hogy itthon hagytam!!!!

Szóval nagyon szuper 29 volt, innentől nem ünneplem és csak visszafele számolunk!

Hozzáteszem, hogy baromi jól esett a több száz köszöntés ... anya csodaszép tortája, hogy ennyien megemlékeztetek!

... és a legfontosabb: megszületett Bass Patrik 57 centivel és 3700 grammal 17.-én. Úgyhogy Krisz koszorús fiújának, mindig mosolygós Ádámfiúnak is jól megünnepeltünk a gyerekét!!!