Összes oldalmegjelenítés

2011. április 16., szombat

Készülünk a nyuszira

Ma vagyunk 16 hetesek. Eljött ez a hét is... repül valahogy. Szárnya kélt az időnek. 
Nemrég voltunk 8 hetesek és magamban fortyogtam, hogy sosem leszek már a 12 hétben. 4 hét és a fele elment.
A tegnapi napunk a nyuszira való készülődéssel telt el. Úgy volt, hogy jönnek a barátaink, de nem értek ide, így jobb híján lefoglaltuk magunkat.





Mi Pöttyel tojásfát és koszorút készítettünk. A következő képeken ezeket láthatjátok.





A koszorú azért látható ebben a szögben, mert a faltetkó a lényeg, melyet apa szerkesztett a falra.




Ezt is a művészúr készítette.












Szóval készülődünk a nyuszira, az első hármasban töltött húsvétra., bocs, négyesben töltött húsvétra. Maját ki sem lehetne hagyni a buliból.

Múlt héten nem bírtam ellenállni pár tündéri kis ruhadarabnak. Annyira aranyosak voltak és muszáj volt megvenni mind. Babonából nem akartam semmit sem vásárolni, de hívogattak, hogy "vegyél meg engem!"


Egy rózsaszín szalagos- és egy 3D-s, szintén rózsaszín kiszokni. Egy unisex manósityak és A Családom szeme fénye vagyok feliratú rugi. Mindez kerekítve 1000,- Ftba került. Igaz, hogy nagyobbacska méret minden ruhanemű, de csak belenő Pötty. Mégsem maradhat örök életére Pötty. A múltkor úgyis elterveztem, hogy Müttynek fogom hívni, de meggondoltam magam, mert hát Pötty, mégiscsak Pötty. 
Remélem a névválasztásnál nem leszek így. Amikor megszületik mondok egy nevet. Rá 2 napjára szintén egy másik nevet szeretnék. Mindenesetre nagy felelősség a névválasztás. 






Készülődünk, készülődünk, s nagyon jó Pöttyel együtt szorgoskodni. Többször is jelzi, hogy itt van velem, velünk és ő is tesz a dolgát. Mindenesetre nagyon dolgozik odabent.
Igaz közben Krisszel sokat vitatkoztunk, amin ma már csak röhögtünk. Amikor a faltetkót rakta fel, szólt, hogy segítsek neki, álljak be a fél méteres távolságra lévő szék és fal közé, s közben nyújtózkodjak felfelé, s tartsam a tetoválás egyik felét, mert nagyon ragad. Én meg, mint a szófogadó jógyerek megpróbáltam magam bepréselni az 50 cm-re, ahova természetesen nem fértem be a pocakom és a fenekem miatt. Legalább megpróbáltam, majd jól lecsesztem az uram, hogy mit képzel, ilyen kicsi helyen elférek, meg különbenis... 

Így készülődünk mi. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése