Összes oldalmegjelenítés

2012. június 19., kedd

Zsuéknál

Zsuék meghívtak minket egy napi kikapcsolódásra, hűsölésre az új otthonukban, ahova ma reggel 1 órás késéssel megérkeztünk. Kisasszonykám az éjjeli dáridó okán odafele a kocsiban elaludt, így gyorsan kihasználva az alkalmat mentünk pár karikát, így tudott aludni majdnem fél órát. Annyira aranyosak voltak mindketten. Mindent megcsinált Dorka keresztanyja: főzött mindenkire baromi finomakat, mindent alánk rakott, tényleg pihizni és játszani kellett csak. Most építkeztek/átalakítottak és iszonyatosan szép, igényes lakást sikerült kivitelezni, ahol Áronnak igazi birodalma lett. Dorka is nagyon jól érezte magát - a délutáni szieszta végéig -, pancsoltak, játszottak, imádja Zsut és Áront is, persze Tomit sem hagyhatom ki a történetből, csak ő most nem volt otthon. Nagyon jól éreztük magunkat. Aztán jött a dél, ebédeltünk, s amikor Dorka 2 kanál spenót között bealudt, elvittem lefektetni. Majd ettem én is, Áron is aludni ment, ám Dorka egy óra múlva felkelt, ezzel megébresztette Árit is, aki szinte semmit sem aludt szegényem. Lelkiismeret-furdalásom is lett, hiszen mindenkinek kell az alvás, de a nagy fiú jól viselte a megpróbáltatásokat. Dorkán észrevettem, hogy nagyon figyeli mindig, remélem tanul is tőle közben, hiszen van mit. Okos nagyon Áron. Közben beszélgettünk Zsuval, jól esett a lelkemnek, kicsit töltődtem én is újra. Mindenre van tanácsa és elég sok ezek közül beválik Dorkánál is.
Majd az alvás után Dorka nyűgös lett. Már napközben is folyt az orra, amit betudtam annak, hogy tegnap kint voltunk a nyaralóban és baromi por volt kint, amíg kitakarítottam velem volt és ilyenkor másnap mindig kicsit folyik az orra, de elmúlik. Ébredés után melegnek éreztem a csajom, lázat mértünk, 37,9 volt, nem vészes, de jobbnak láttam, ha elindulunk haza, jobban mondva ha Krisz jön értünk. Nem akartam Áront se fertőzni, bár igaza van Zsunak, ha fertőző, azt már elkapta, mert megszeretgették egymást a csemeték többször is. Másrészt nem szeretek Dorkával úgy sehol sem lenni, hogy nyűgös, nagyon nem szeretem, ha más látja, mert én érzem magam kellemetlenül, illetve Dorka feszeng és tudom, hogy ilyenkor otthon a legjobb neki. Mire hazaértünk 38,9-re szökött a hője, így adtam neki lázcsillapítót, ami le is vitte.
Itthon egész délután nem találta a helyét. Sírt, csapkodott és aludt, aludt, aludt, aludt ... felkéredzkedett a kezembe, s mihelyst a feje a vállamra ért, már szundított is, úgyhogy utólag jól döntöttem, hogy hazajöttünk, így tudott pihenni. Nagyon lefárasztotta az éjszakai rancsúr. Ma relatíve könnyen elaludt, remélem nyugodt éjszakája lesz a babámnak, már csak a szomszéd társasház lakói húzhatnának be a gyerekekkel együtt, akik a falnak rugdossák a labdát és úgy visszhangzik a két ház között, így nem tudok ablakot nyitni Dorkára, pedig már jó a levegő a napközbeni 35-höz képest. Nem tudom más hogy vészeli át ezeket a kánikulai napokat, de nagyon nehéz egy gyerekkel, amikor egy felnőttet is kicsinál ez a meleg. Asszem következő életemben pingvin leszek ... beszállok Ritus pocak babája mellé :)))
Nagyon szépen köszönjük még egyszer a vendéglátást, nagyon kitettetek magatokért és a 25 fokos lakásért megcsókolom a kezed milliószor!!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése