Összes oldalmegjelenítés

2011. március 20., vasárnap

Én?!

Hétfőre meghívtak kismama klubba, amit a védőnőm hozott létre.
Kismama klub??!! Ééééééééén??!!
Először értetlenkedtem a telefonban Márti néni, pedig váltig állította, persze, hogy én.
Aztán magamra néztem, láttam nagy mell, nagy pocak, terhesség, kismama... vagyok.
Eszméletlen!
Minden gondolatom a baba, a pocak, az állapotosság. Amikor mások mondják, milyen helyes kismama, körülnézek, hogy hol?!
Furcsa játékot játszik velem és legfőképp az agyammal az élet! Tudom, hogy babám van, tisztába vagyok, hogy eshettem teherbe és képben vagyok minden körülöttem zajló dologgal, viszont azt hiszem, hogy csak én vagyok tisztában ezzel. Ha más mondja, még nem veszem magamra. Fura, amikor Krisz nyúl a pocakom felé, hogy megsimogassa, először mindig nézek, hogy mit szeretne csinálni, mire leesik, hogy ez az ő babája is. Mégis csak ő csinálta...
Nagyon jó érzés, amikor valaki elmegy mellettem az utcán, ránéz a hasamra és mosollyal nyugtáz... visszamosolygok és vidámabb a napom. Kíváncsi lennék miért mosolyognak automatikusan az emberek egy terhes nő láttán? Szimplán örülnek, pozitív látvány, új élet, új kezdet, boldogság? ... vagy ... Majd megtudja mire vállalkozott mosoly ül az arcára ki az embernek?
Alig várom már a tavaszt, hogy vastagkabát nélkül lehessen sétálgatni, így nem kell takargatni magam semmivel! Na akkor hogy kitolom majd a hasam... bár tegnap Dóri barátosnőmék voltak gyorsvacsira nálunk, s kisebb döbbenetet láttam az arcán, amikor a méreteimmel 'dicsekedtem'. Már nem tudom keresztberakni a lábam, ha leülök. Viszon tudok oldalra fordulva aludni úgy hogy nem dőlök orra. A pocakom ellentart. Nagy nehezen leszoktam a "mindent hasból csinálok" témáról. Nagyon ritkán fordul elő, hogy azon kapom magam, lazítanom kell. Már fent tudok este 9-ig maradni úgy, hoyg napközben egyre ritkábban alszom. Fáradt vagyok, de ez már közel sem annyira vészes, mint az elején. 10 hetes és 5 naposak vagyunk. a jövő hét ismét a rohanás, az ide-oda ugrálás-futkozás hete lesz és az azt  

1 megjegyzés:

  1. A mosoly az új életnek szól! Gondolom nők mosolyognak általában, és minden nő egyben anya is, vagy lesz valamikor. Mindeniben benne vannak az anyai ösztönök és a gyermekáldás, a a gyermek gondolata a legtöbb nőben, de mondhatom nyugodtan azt is, hogy a legtöbb emberben pozitív gondolatot ébresztenek. Én is mindig mosolygok ha kismamát látok (kivéve Liezen M-ben, mert ott begörcsölne a szám) vagy kisbabát.)

    Döbbenet a pocakodra??? Aki nem látta mostanában Alizt, annak jelzem, hogy a döbbenet mellett leesne az álla és úgy is maradna.... Legyetek túl még 1-2 héten (lassan már azt is tudni fogjátok, hogy kislány vagy kisfiú lakozik a szíved alatt) és jöhet egy óriás pocakos fotó (sziluett)! :)

    VálaszTörlés