Összes oldalmegjelenítés

2011. március 14., hétfő

Pánikszoba

Szombat éjjel pánik tört ki. Nálam, nálunk úgy "ámblokk". Vérzés és 40 fokos láz 15 perc leforgása alatt. Először türelmesen vártam, majd elmúlik. Kis vérzés még nem a világ vége. Majd felhívom az orvost reggel s szépen megnyugodtam. Amíg végiggondoltam ezt a mondatot, már térdig vörös voltam és égtem a láztól. Telefon, ügyelet. 10 perc alatt megérkeztek. 
Kiskönyv, adatfelvétel, kutyasimogatás. 
Maja hozta közben a "aranyos vagyok ugye, akkor hozom a tigrisem, madzagom, oroszlános s játszhatunk is... - formáját a doktor bácsi előtt. Szóltam az orvosnak, hogy nem játszópajtást hívtam Majának, hanem velem kéne foglalkozni.
Megvizsgál, 40,1 fokos láz, újabb görcshullám, nagyon fáj... Orvos mondja, ne reménykedjek a baba már nem él. 
2000,- Ft, mert kijött, lázat mért, közölte a hírt, mely porba döntött egyből s elvesztem.
Tom hívott: - Liz mi újság? Ő mindig ráérez, ha baj van... Mondom mi van, telefon letesz, kórházba be, UH. Orvosom nincs... először... később jött. 
Nincs szívhang, vérzem. Na itt már pánik, félelem, vérnyomás 167/120 Hgmm. Kissé magas. Vérnyomás csökkentőt akartak adni, de mivel gyógyszert nem szedek - elveimmel ellentétes - ezért a jól bevált levendulaolajat kenegettem, szívtam. Hatott. Egy óra múlva normálisak voltak az értékek.
Szóltak, hogy 5 órakor menjek vissza UH-ra. Visszamentem, van szívhang, mosoly, mosoly, mosoly hallom is, látom is, most meg ezért pánikolok... Annyira gyors - mint az apja autóvezetés közben. Szerinte azért nem jó 100 km/h alatti sebességgel menni, mert lefullad az autó -, alig lehet követni a monitoron. 
Csoda! Csoda! Mosol! EÖ BODOTÁ! Ez fősulin azt jelentette, hogy erő, boldogság!
Már kétszer írtál le Pöttyöt. Először 4 hetesen 12.000,- Ft-ér,t a mindenki által dicsért csodaorvos szerint életképtelen, majd az ügyeletes orvos is "eltemette". Csak mi és az orvosom hiszünk, bízunk Pöttyben, hogy erős, kitartó és életrevaló kiskrapek/kiscsaj, aki minden idegszálával küzd és meg akar születni. 
Amikor UH-ra mentem vissza délután útközben megbeszéltem vele, muszáj, hogy dobogjon a szíve, mert nagyon kell nekem, rá várok régóta, szeretem, imádom, féltem, babusgatom, már most óvom mindentől, még kakaót is iszok a kedvéért, langyos vízben fürdök, még a tököt is megeszem, hogy minden jó legyen neki. Ennyire nem tolhat ki velem... 
Ahogy megbeszéltük, úgy lett. Hiszek a magzati kommunikációban és eddig működött, eztán is fog!
Mindenesetre megkapta a gyerek életet első letolását!
Elmondtam neki, hogy így nem viselkedünk, mamit nem ijesztgetjük!


1 megjegyzés:

  1. Újra és újra elolvasom ezt a posztot - még mindig pityergek, de most már ez másfajta pityergés....

    VálaszTörlés