Ajándék

Kaptam ma egy nagyon kedves ajándékot Margitól, aki a tanítóképzőn volt csoporttársam.
Nézzézek meg: a nyuglom szigete!

http://youtu.be/tGjAxmypt6Y

Egy csoda!
Köszönöm szépen Margit!

Drága Dórimnak születésnapja alkalmából

Drága Dóri Barátosnőm!

Sokat gondolkodtam rajta, hogy mivel lepjelek meg 30. szülinapod alkalmából és két dolog jutott eszembe. Szerettem volna valami olyat adni, amit mástól nem kapsz. Ez lesz a mostani blogbejegyzés, fogadd szeretettel. Másrészt valami olyat, amit bárkitől megkaphaszt, mégis tőlem, tőlünk szívből jön s bízunk benne, hogy nagyon fog ízleni ... nem árulok el nagy titkot, egy tortára gondoltunk Krisszel, de ehhez még időpontot kell egyeztetni.

Addig is képletesen:

Saját kézzel rajzoltam ... csak most, csak neked paint-tel.

Olvastam bejegyzésed a blogodban. Valahogy úgy tudlak elképzelni most,  mint magam a 18. születésnapomon. Vártam, hogy történjen valami. Valami más, valami új, mindegy mi, csak változás legyen. Máshogy keljen fel a nap, mások legyenek a színek az emberek, a virágok, az állatok. Legyen jobb a világ ... aztán nem történt semmi a nagy visszaemlékezések, a nagy gondolatok és eszmék végigfuttatásán kívül. Kicsit még ürességet is éreztem és el voltam keseredve, hogy mindenki ezt érzi vajon vagy csak velem történik mindez? Más életében nincsenek nagy tettek, nincsenek más színek, emberek, virágok, állatok? Nem kel fel máshogy a nap ... és nem. Csak a nagy számotvetések történtek meg, mint ahogy Te is írtad.

Elgondolkozol az eddig eltelt időszakon.

Én személy szerint nagyon örülök, hogy megismertelek. Egy nagyon jólelkű, tiszta, őszinte kislányt - nem elírás - ismertem meg benned. Egy olyan embert, akire bármilyen helyzetben lehet számítani, aki annak ellenére, hogy magáról sem tudja mindig, egy örök küzdő és harcoló típus, akit megedzett az élet s még csak eztán fogja igazán ... még ha néha naivitásoddal vissza is élnek az életben, hidd el nem rólad állítanak ki szegénységi bizonyítványt, hanem magukról. 

Az "életedzettség s még csak eztán" - a babavárással kapcsolatos dolgokat takarja részben.  Te, ti megérdemelnéd, megérdemelnétek. S hidd el, hamarosan leérkezik hozzátok a Ti kis tündérkétek is. Mi vagyunk az élő példa rá. Csak akarni kell, s minden lehetséges! Soha egy pillanatra sem szabad csüggedni s harcolni kell érte, hinni kell benne, mert így érzi odafent, hogy már nagyon várjátok. Emlékezz csak vissza. Amikor mi küzdöttünk - még most is - Dorkánkért, amikor már csak mi hittünk benne, ő akkor is megmakacsolta, öszeszedte magát s most óriáspocakos képekkel szórkoztatom magam és lelkes Facebook ismerőseim nagy részét. Higyj magadba, higyj a leendő gyermekedben! Nem a rákészülődés, a lombik vagy a terhesség előtti időszak a nehéz. Kapcsolatot próbáló, komoly időszak. Viszont amikor majd Bandyd hányás közben fogja a hajad és hősiesen áll a wc-csésze mellett, miközben te fejjel lefele lógsz benne ... na akkor már túl vagytok a nehezén. Emelt fejjel kell végigcsinálni, hisz tőletek független külső hatások miatt tartatok ott, ahol.

Kívánom neked, hogy minden vágyad teljesüljön az életben. A munka, a család, a lakás és minden egyéb, mely közelebb visz a tökéletes boldogsághoz és ahoz, ha számvetésre kerül sor mosollyal az arcodon értékeld az életed és azt mondhasd: megérte. Ezért bármi megérte. Én már tudom így Dorkával a pocakomban, hogy nekem a teljes boldogságot az fogja elhozni, amikor kibújik, felsír és magamhoz ölelhetem.

Miközben a jókívánságokat írom neked, itt ficánkol a pocakomban és minden egyes mondatomra rákontráz egy-egy rúgással. Ő is bízik bennetek és már nagyon hívogatja lefele kis barátját hozzátok!

Sok boldogságot mégegyszer!

S ezzel a kis versikével köszönök el tőled!

Annyit szeretnék mondani,
nagyon boldog legyél
az életedben mindennap,
mit árny és fény cserél.

Lelked ne reszkessen soha,
rossz helyett jó legyen,
kerüljenek sötét árnyak,
ezt kérem csendesen.

Ne áztassa könny az arcod,
azt kívánom Neked!
Hit, remény és szeretet
legyen mindig veled.



Újdonságok

Édes Dorkánk első saját nem turis, nem kölcsön kisruhái Rozi mamáéktól.

Evitől kapott szexi szandáltól a 16-os balerinacipőn keresztül a téli szíves csizmáig! Megvan előre az 1 éves ellátmány!

40.000,- Ft helyett 12.000,- Ft (szállítási költséggel együtt) AngelCare légzésfigyelő.

Majdnem tele a ruhásszekrény.

Tapétázás, új függöny és diszítés előtt a babaszoba.
Nem nagy, sőt kicsit zsufi, de a mienk, az első, a megismételhetetlen.

A kiságy ... majdnem végleges formában.

 ... és a kiegészítők. Sok kacat, de mind fontos! Kivéve a két cumit. Csak mutatóba raktam oda. nem szeretnénk használni.

Mekkora, ekkora, akkora?!

Anyám, mi lesz még itt!
Ez volt tegnap előtt ...

Ez az óriáspocak-méret a hivatalos 30. hétben, gyakorlatilag 32. hét végén. Mindenki döntse el maga ...

Elnézegetve az ismerősök méreteit másnak az 50. hétben nem lenne ekkora hasa.

Álom, édes álom

Ma éjjel 4 órát sikerült aludnom egyhuzamban! Totális siker. Most annyira kipihent vagyok, hogy a Csomolungmát is meg tudnám mászni egy levegővétellel.

Álom, édes álom:

Fáj a pocakom és a derekam. Szólok Krisznek, hogy menni kéne, mert itt az idő. Krisz válaszol: "majd ha felkel a nap" - ő éjjel biztos nem megy sehova sem, nem fog látni a sötétben és nagyon fog fázni, meg Maja ugatását sem hallja majd oda, ahova megyünk. Nem értem. Megvárjuk a reggelt, felkel a nap. irány a kórház gyalog. Nagyon hosszú és fájdalmas utat kellett megtenni az épületig, de Krisz kitartó volt, a végén már ő vitt a kezében és közben noszogatott, hogy szedjem össze magam, mert kell az erőm. Az út során néha inni ad, mert kiszáradok nagyon. Megérkezés után felvesznek a szülészetre. Bea jön, segít. Beöntést ad, megborotvál, beszélgetünk két fájás között, mit hogy szeretenék. Elmondom, hogy szülni akarok és odaadom a homeós bogyókat. Krisz közben végig fogja a kezem és mondogatja, hogy már nincs sok hátra. Közben a dokim is megérkezik, aki egy hosszú, fekete göndör hajú nő és megvizsgál. Nem tágulok, viszont a fájások nagyon erősek, egyre nehezebben viselem. Krisz feje és válla is fáj nagyon már. Mondja, hogy valamit csináljanak már velem, mert nem bírja ezt a kínlódást, valami miatt egyre nehezebben kap levegőt, s a nyakán lévő sálat hiába cibálja nem tudja levenni. A doktornő a császár mellett dönt. Nem kapok epidurális érzéstelenítőt, csak altatni akarnak, mégsem sikerül Bármennyi gázt szívok, nem álmosodom. Krisz egyre rosszabbul van. Kapok a vállamba egy szurit, melytől elbódulok, de érzem a hideg szike élét a hasam alján és a fenekem fölötti csíkban. Vágnak. Mégsem fáj, csak hűvös, szinte nyikorog a kés a hátamban és a bőrömön. Krisz arca az utolsó kép, amire emlékszem, majd keltegetnek és én követelem a babámat. Azt mondják 2000 g és 50 cm Dorka, nagyon pici, nem adhatják oda, Krisz vele van, ne aggódjak. Áttolnak egy nagyon szép fehér szobába, gépekkel és csövekkel vagyok körülvéve. Hasra fektetnek, semmit sem érzek, csak pisilnem kell ... nagyon. Mondják, hogy adjam oda a kórházi csomagom, mert felöltöztetnek és Tena Lady-t is rakjam ki magamnak a bugyikkal együtt. Mondom, nekem se kórházi cuccom, se Tena Lady-m, se bugyim. Csak egy tangám van, egy fehér zoknim és a ruhám, amiben jöttem. Kriszt próbálom hívni, nem veszi fel. Jó lenne valakit elérni, hogy segítsen, mert itt vagyok bent, szültem és nincs semmim. Egyedül maradtam és egyre jobban fázom. Közbe-közbe egy nővér bejön és rám néz. Nagyon vérzem. Egy lepedő van betömködve a lában közé. Nem értem a helyzetet és nem tudom miért érzem ezt a baromi nagy nyugtalanságot, hisz a babával van az apja, akkor nem lehet baja. Biztosan elmúlt Krisz fejfájása is már, de miért nem jön senki sem segíteni? Megpróbálok felállni, hogy lemenjek és vásároljak magamnak valami ruhát, bugyit és betétet, majd egy körrel megkeresem Dorkát is. 
Elindulok .... és csörög az ébresztő óra.

Félelmetes álom volt és hatása alatt vagyok most is. Megálmodtam a szülést újra. Az előző természetes úton való jókedélyű, problémamentes születés volt. Ez egy nagyon nagyomasztó császár. Az biztos, hogy Dorka kínlódása Kriszre vetült ki és ő közvetítette az üzeneteit - a nyakára tekert sál a köldökzsinór volt, ebben biztos vagyok s ezért kapott nehezen levegőt is -. Először arra gondoltam, hogy megfejtem az álmot, utána nézek a könyvemben, mi ennek az egésznek a jelentése. Aztán rájöttem, hogy hülyeség. egrészt nem akarom bevonzzani a császárt sem és ebből a képből semmit sem, másrészt még ezerszer fogok szüléssel álmodni s nyilván a félelmeimet vetítem ki íly módon. A császártól félek nagyon és attól, hogy Dorkának nehogy valami baja legyen.
De nem lesz s minden rendben fog lezajlani a természetes szülésünk során!!!

Képek a mindennapokról

Pár kép a mostani helyzetünkről, ami inkább káoszra emlékeztet, mintsem valamiféle rendezett gyerekszobára :) Ezek vagyunk mi és ez már változni nem fog.

Ezt 12.000,- Ft-ért vettük. Pelenkázó komód kiskáddal. Használt, de nagyon jó állapotban van. A tetejét tegnap cseréltem le egy "nem akarok semmi rózsaszínt" színűre. 

Ugyanaz, csak multifunkciós, a kiskád is látszik. Ezt így kompletten nem fogjuk használni, de a kiskád, a pelenkázó és a komód külön-külön is tökéletes... és természetesen a kihagyhatatlan Maja baba.

Először ilyen mintázatot akartunk mindenhova a szobába. Eztán jött a Micimackós őrület. Pedig azt sem akartuk.

A legfontosabb kellék. 12.000,- mínusz 5 % engedménnyel vásároltuk. Simán összeszereltük fordítva, majd be is rendeztük: kiságy, matrac, nedvszívó anyagból takaró - kórházi -, nem akarom színű rózsaszín gumis lepedővel, fehér bárány mintás pamut kistakaróval és egy narancssárga mintás textil pelussal a fej alá és egy zenélő játék, amit egy babakocsiról csórtunk le természetesen senkit sem károsítottunk meg ezzel. Előtte megkérdeztük, hogy vihetjük-e?

Vettünk Angelcare légzésfigyelőt is. 40.000,- Ft helyett 12.000,- Ft-ért postaköltséggel együtt, illetve kaptam kiságyra fejvédőt és rácsvédőt is. Emellé szebbnél szebb kiscipőket, cumisüveg-melegentartót és kismama ruhákat Evitől. A következő fotósorozatba berakom ezeket is a kialakított rendszertelenséggel együtt.

Szülésznő

Alássan jelentem, van szülésznőnk. Nyilván lett volna akkor is velem valaki, ha nem fogadom fel külön, de így sokkal nagyobb nyugalommal megyek a kórházba életet adni Dorkának.

Zsu barátosném ajánlotta Beát, ő is nála szült és még nagyon sokan. Én Beáról csak jó és pozitív dolgokat hallottam, a dokim is magasztalta és mondta, hogy szívesen dolgozik vele együtt. Zsu nagyon rendes volt, eljött velem, bemutatott minket egymásnak és tett fel olyan kérdést is, ami nekem eszembe sem jutott volna, de már Zsunak 10.000-szer feltettem.

Először fenntartásaim voltak a szülésznővel kapcsolatban. Valahogy nem volt meg a bizalom és a szimpátia, ami egy emberrel kapcsolatban nálam általában elsőre meg szokott lenni. Viszont nem tudtam egyből véleményt sem formálni, mert el voltunk foglalva a papírok kitöltésével, amit először nem tudtam hova tenni. Annyira gyors volt minden. Jöttek-mentek az anyukák a szülészet folyosóján hol babával, hol baba nélkül. Jött egy fiatal párocska szülni, ahol szegény kismamama alig bírt kapaszkodni két fájás között a kilincsben. Emellett dokik és nővérek szaladgáltak fel s alá, mindezt a velünk szemben lévő ajtó mögül végigtolmácsolta sírás formájában egy újszülött. Rémisztő volt. Mondtam is kísérőimnek, hogy lehet kár volt ide bejönni, én nem is vagyok idevaló... rázott a hideg és izzadt a tenyerem egyszerre. Alig tudtam a papírokat aláírni. Azokat a doksikat töltögette Bea szorgalmasan, amelyeken azokkal a kismamákkal mennek végig,  akik bemennek szülni. Zsu meg is jegyezte, hogy két fájás között nagy élvezet lehet ez a móka.

Hát belegondoltam én is, azt is elfelejteném, hogy hívnak, nem hogy mikor házasodtunk össze. Mindenesetre nekem szülésre már csak a házassági anyakövi kivonat másolatát és a kitöltött papírokat kell vinni. Plusz javítani kell a betegségek résznél: megint elfelejtettem mondani, hogy vérzékeny vagyok ...

Szóval a hivatalos része után nekiálltunk beszélgetni s egyre szimpatikussá vált a sötét, hosszú hajú filigrán nő. 10 perc alatt beférkőzött a bizalmamba. Nagyon kedves, segítőkész, emberséges, homeos - már most megkaptam a bogyók nevét, jövő héten ki is váltom és a 37. héten nekiállhatok szedni - baromi tájékozott, már életet adott ő is egy gyermeknek és nem kertel semmiben sem, mindenről tök nyiltan és őszintén beszél. Elmondta az alapvető dolgokat szülés megindulásáról, mikor kell hívni és mikor mi a teendő. Ha ezzel és ezzel a dologgal megyek be, akkor ez és ez fog történni. Pl. ha fájásaim vannak, de a magzatvíz még nem folyt el és bemegyek a szülészetre, akkor várni fognak max. fél napot s utána burkot repesztenek, viszont a várakozásra már bent tartanak a kórházba valamelyik osztályon. Nyilvánvaló, hogy ekkor még nem lesz velem non-stop, hívhatom ha van valami jön és segít. Augusztus 4-én megyünk szülőszoba látogatásra és ott mindent elmond úgyis töviről hegyire. DE! Bízom benne, hogy úgy szülök, mint S. Zsuzsi, magzatvízelfolyás után 3 perces fájásokkal megyünk be a PAMOK-ba és hozzuk világra Dorkát pár óra alatt. Amennyi minden már megtörtént velem terhesség alatt, muszáj, hogy gyorsan és kíméletesen folyjon le szülés. Úgy döntöttem nekem ez jár. Elképzelésem van magáról a vajúdásról, hogy szeretném végigcsinálni, a szülésről is kezd derengeni valami a tanfolyamnak köszönhetően. Azt mondta Bea, hogy segít amiben tud, csak figyeljek rá és a babára. Zsunak volt egy fantasztikus kérdése: de ugye nem fog a hús- és hentesáru osztályon szülni? Az egyes apáskórterem? Bennem is megfogalmazódott ez a kérdés, de eszembe nem jutott volna feltenni most, annyi új inger és infó ért hirtelen. Köszi Zsu! Nagy voltál ... és köszönöm neked Beát is! 

Az uramban is csak megerősítte a szülésen és vajúdáson való részvétet a találkozás. Ő nem fél azt mondta. Jó neki, legalább van egy bátor ember kettőnk közül. Bár nem mintha lenne mitől félnie! :-)

Hopp

A mostani helyzetemre a Nyuszi ül a fűben c. gyermekdal jut eszembe az ugrás és a gyorsulás szóra asszociálva. Történt ugyanis, hogy 30. hétről hirtelen a 32 hétre ugrottunk egy napsütéses szerdai napon. Nekem azt mondták, hogy a végére baromira belassul ez a terhességes dolog, hát nálam ez fordítva történt. Gyorsulunk... gyorsulunk... ha nem figyelek oda magamra, jövő héten szülni megyek. 

Szerdán felhívom a Kyncs Kft.-t, hogy szeretnék időpontot kérni a betöltött 32. heti UH-ra. Mondják, hogy elég későn telefonálok, mert a vizsgálat előtt 3-4 héttel be kell jelentkezni. Mondom, akkor tök időben vagyok, ugyanis a 29. hetet töltöm. Nagy megdöbbenésemre közlik, hogy "Nem-nem kismama, maga 31 hetes, 4 napos terhes." Bizonygattam az igazam, csak nem hitték el s az adatok, dokifelhívás és számolások után 99%, hogy  a Kyncs Kft.-nek van igaza. Beszéltem én is a dokimmal, mesélem neki mi a helyzet, ő azt mondja nem érdekes ... én mondom, hogy de, hisz baromira nem mindegy, mikor veszem ki a szülési szabim és meddig vagyok táppénzen. Abban viszont tljes mértékben igaza van, hogy úgyis akkor jön, amikor akar. Nem írja át a szülési dátumot addig, amíg nem viszem az UH-os papírt.

UH időpont augusztus 16. 15 óra. Ekkor mát tuti betöltöm a 32, a 34. hetet is sőt... így mindenki megnyugodhat. A dokim is, a Kft. és én is.

Hívom Kriszt, mesélem neki mi újság. Meg sem hallja jóformán a telefonban a hírt, 50-szer megkérdezi, hogy "na mi van augusztus 16-án?" én meg gyorsan lapozok az amúgy is tesze-fosza szétszórt és 2 dátumnál többet megjegyezni nem bíró okos kis fejemben, de augusztus 16-ánál semmi fontos dolog nincs, ami eszembe jutna. Neged óra múlva Krisz idegesen kinyögi, hogy a házassági évfordulónk. Nagy fejbecsapás, a telefon kifolyt a kezemből, annyira égett a fejem és a kezem szégyenemben. Bazz' Liz! hogy lehetsz ennyire hülye! Majd sűrűn kérem az elnézést, de szerencsére áldott jó uram van, nem foglalkozik a dologgal és annak örvendünk, hogy augusztus 16-án láthatjuk újra a Kincsünket, pont a házassági évfordulónkon. Nem utolsó szempont, hogy amikor 3 évvel ezelőtt összekötöttük az életünket, 3 órakor látott meg legelőször menyasszonyi ruhában, akkor sütött ki 2 nap után először a nap is.

Okos döntések második felvonás

Utálok vásárolni ... magamnak ... olyannyira, hogy a nagyobb bevásárlóközpontokba is csak akkor megyek be, ha nagyobb kiadás előtt állunk és mindkettőnk véleménye számít. Régebben még a tamponomat is Krisz vette, sőt a ruha- és melltartóméretemmel sem vagyok tisztában ... ezt is az uram intézte.

Mindez alól két kivételt képező bolt van. A könyves és a babás butikok. Hazudtam, három! Az antikváriumoknak nem tudok ellenállni. Itt órákat el tudok tölteni régi kincsek után kutatva. Van egy jó ismerősöm, akivel rendszeresen megyünk "antikválni" a mai napig.

Szóval, mióta Dorka útban lefele/kifele hozzánk, azóta szeretek boltokat járni. Egyrészt mert kell, másrészt tündéri dolgokkal találkozik az ember és így még jobban képes vizualizálni leendő gyermekét és az anyai ösztönök kéretlenül is előbújnak. Múlt héten az egyik nem fogdokis napon, amikor már a fejemet is meg tudtam emelni, Pestre szerveztünk fuvart a kollágákkal és Krisszel felautóztunk. Így egybekötöttük a kellemest a hasznossal és ismét bevásároltunk a kis Angyalkánknak. 24.000,- Ft-ot hagytunk a Mini Manóban, viszont rengeteg cuccot vettünk: hálózsákot, takarót, lepedőket több fajtát több színben több méretben, textilpelenkákat, rendes pelusokat, ágyhuzatokat, popsitörlőket, matracot a kiságyba, lázmérőt, előkéket, nyálfogókat, agyagot kiöntőkészlettel Dorka első lábnyomának megörökítésére. Mami kapott bimbóvédőt és pocaktartót. Krisz annyira segített vásárolni, hogy javaslatára majdnem szilikonos cuclit hoztunk el mellbimbóvédő gyanánt. Még jó, hogy megnéztem. Jót mosolyogtunk rajta, mindenesetre örülök, hogy akar és próbál segíteni. Ezen kívül vásároltunk egy rattanos polcot a fürdőszobába, amire végre lehet normálisan pakolni illetve két szintén rattanos kaspót. Úgy gondolom nagyon költégkímélő módon költöttünk ismét. Mindenesetre amit mindenképp szerettem volna, annyira drága volt, hogy nem hoztuk el: légzésfigyelő és egy zsebes tároló. Légzésfigyelőt tegnap a http://www.babaszoba.hu/ weboldalon lefoglalóztam 11.000,- Ft-ért, bébiőrt pedig 6.600,- Ft-ért. Mégsem 45-50.000,- Ft, mint amennyiért mi láttuk... A zsebes tárolót megnézem itt Győrött, biztosan kapok olcsóbban. Ami viszont extra olcsó volt itt a boltban, az a szoptatós melltartó. 4-5000,- Ft-ért lehett venni és 2-szer is elmentem mellette, azzal a felkiáltással, hogy mindjárt visszajövök és próbálok ... természetesen kimaradt.
Amit én nagyon drágának találtam a Mini Manóban, de megnyugtattak, hogy nem volt egyáltalán az, mert mindenhol ennyi, azok a kisméretű - 56-os - ruhák. 3.300,- Ft-tól kezdődtek és csak felfelé ... na ez az a méret, amit hord a gyerek talán 2 hétig és jobb esetben soha többet. Jövő héten megyünk haza, Evi barátnőm is összeszedte a cuccait, amit odaad még, így csak azután következnek az esetlegesen elmaradt dolgok beszerzései. Ahogy nézegettem a papírom, amit kaptam babakelengye címszó alatt, szerintem a doki által felírt kencéken és alkoholon kívül mindene megvan a babánknak. A függönyt is megrendeltük az egyik ismerősöm textilboltjában, valószínű 2 hét alatt elkészül, ezért 4.000,- Ft-ot fizettem anyagostul varrástul mindenestül. Nagyon remélem, hogy a mérete is jó lesz. Micimackós függönyt válaszottunk az 1025-féle Hello Kitty-s és Verdás anyag közül. Nekem herótom van a hupirózsaszín Helló Kittys dolgoktól. Mindenesetre Micimackó és barátai nálam viszik a hiper-szuper aranyos kategóriát. Nyilván másnál ez veri ki a biztosítékot. Ehhez vettem Pesten Micimackós 3D-s kiegészítő dekorokat. A tapéta felrakása van még augusztusra illetve a hűtőre kell valami anyagot néznem, hogy ne legyen annyira hűtő kinézete a hűtőnek ... Szóval lassan révbe érünk. Bár azt beszélgettük Krisszel, ha most kibújna Dorka - még ne tegye - már így is meglenne a helye ...
Viszont ismét egy negatív példa: vásárolgatás közben egy édesen üvöltő babahangra lettünk figylelmesek és természetesen muszáj volt megsasolni kitől jön a hang. 10 napos bébi sírt az apja vállán ujjatlan trikóban és extra mini pelusba öltöztetve a 18 fokos, klímától hangosan zúgó teremben, miközben anyja hangosan kérdezgette az urát, hogy a fekete vagy a fehér szoptatós melltartó szexibb-e? Természetesen nem bírtam magamban tartani a véleményem és én mondatm a pasi helyett: "Bassza meg ... nem mindegy!" Tanulságos volt a kosarukba nézni. Biztosan mi is így leszünk... azt hiszi az ember, hogy mindent megvett és amikor megérkezik a csemete, akkor kell még 1000 helyre rohanni azzal a felkiáltással, hogy még ez meg az sincs meg.

A mérleg gyermek

Hasonlóan az Oroszlán gyermekhez, a Mérleg is szeret központban lenni, de nem az az elsődleges cél, hogy ő legyen a főszereplő, hanem hogy egy vidám, harmonikus légkör lengje be a lakást, az otthont, a szülők és a rokonok kapcsolatát. Nagyon szereti a meséket, a közös játékokat, beszélgetéseket és legfontosabb számára a szeretetteljes érintés. Ő maga is szeret érinteni. Jó, ha hozzászokunk, hogy kifejezetten ölelős, simogatós, bújós gyermekkel van dolgunk. Valójában ezzel a kedvességével mindenkit levesz a lábáról. A kellemetlenségekről nem szeret beszélgetni és a kellemetlen témákat különböző elterelő hadmozdulatokkal igyekszik elkerülni. Csecsemőként akkor lesz a legboldogabb kisbaba, ha sokat dédelgetik, fürdetés után kenegetve, púderezve, sok-sok simogatással, puszilgatással. Ez mindig csak addig tartson, ameddig jólesik neki. Az úgynevezett kardinális jelek csoportjába tartozik, ezért ne tévesszen meg minket a sok-sok kedveskedés, a Mérleg mindig pontosan tudja, hogy mit akar elérni. Általában a konfliktusok a gyermekkel akkor szoktak kezdődni, amikor iskolába kerül. Mint mondtam, nem elég szorgalmas. Komoly energiába kerül a szülőnek, mire megtanítja arra, hogy vannak bizonyos kötelezettségei (be kell pakolni a táskába, meg kell csinálni a házi feladatot, dőnként rendet kell rakni stb.). A Mérleg számára a rend azzal a kifejezéssel fogalmazható meg: „Csak ott, ahol a papok táncolnak”. Ha a Mérleg gyermek kiporszívózza a szőnyeget, az szép és esztétikus. A sarkok, a szekrény alatti terület már kevésbé érdekli, mert az nem zavarja, nem látható. Szeret barátokat, társaságot hívni, ezt fontos a szülőknek bekalkulálni. Miután elég felületes a tanulásban, gyakran kell ellenőrizni, mert hajlamos úgymond „hantázni”. Nem mondanám hazugnak, de van egy technikája: a kellemetlen dolgokról nem beszél, illetve elhallgat dolgokat.

Ahogy nő Mérleg gyermekünk, egyre fontosabb számára a környezete elismerése. Akár fiú, akár lány, nagyon ad az esztétikára és órákat képes eltölteni a tükör előtt. Sokat foglalkozik a bőrével, a pattanásaival, hogy áll rajta a ruha, stb. Talán egy lánynál ez nem is annyira zavaró, egy fiúnál azonban kissé érdekes lehet. Kifejezetten nagy hangsúlyt ad arra, hogy a legdivatosabb cuccokban járjon az iskolába és nagyon korán kezd dezodort használni. A Mérleg a Vénusz bolygó jele. A Vénusz többek között a szerelem istennője. Ez megmagyarázza, hogy a Mérleg miért esik gyakran és korán szerelembe. Hozzá kell tenni, hogy ez inkább lelki jellegű, testivé csak akkor válik, ha a kiszemelt partner vevő ezekre az érzésekre, s elég erőszakos és ellentmondást nem tűrő hangon a Mérleget ráveszi a testi kapcsolat létesítésére. Miután a Mérleg nem szeret ellentmondani és befolyásolható, így gyakran a legképtelenebb helyzetekbe tud kerülni, úgyhogy a szülőnek nagyon oda kell figyelnie, milyen társaságba jár a gyermeke. Ha otthon, a családban nincs béke, a szülők túl sokat veszekszenek, vagy túl rideg a légkör, könnyen előfordulhat, hogy a Mérleg olyan közösségbe kerül, amelyben hamar kipróbálja a kábítószereket, vagy akár még a rendőrséggel is korán megismerkedhet. A Mérleg lányoknál inkább a megerőszakolás veszélye áll fenn, míg a fiúknál egy kedves, „idősebb barát” vezetheti be a szexualitás rejtelmeibe. Ennek természetesen nem kell így történnie, de közel negyven éves praxisomban bizony előfordultak hasonló esetek. Még az sem kizárt, hogy a gyermek, ha nem megfelelő az otthoni légkör, elszökik hazulról olyan helyre, ahol ideig-óráig több-kevesebb elismerést, elfogadást, kedvességet kaphat.

A Mérlegek számára a legjobb nevelési környezet, ha szeretettel és harmóniával találkoznak. Fontos a következetesség, amelyben biztosítjuk őket a szeretetünkről, viszont a feladat ellátása szempontjából kérlelhetetlenek vagyunk. A szigor szeretetteljes kell, hogy legyen, és mindig csak arra irányulhat, ami a Mérleg javát szolgálja, figyelembe véve, hogy a Mérleg típusú ember lelkileg kisteherbírású. Ha La Fontaine egyik meséjét, a Tücsök és a hangyát elolvassuk, gondoljunk arra, hogy a Mérleg tücsöknek született. Ha egy Mérleg tehetné, végigtáncolná az egész életét. Ebből induljunk ki, ha martinásznak akarjuk állítani egy kohó mellé.

Hiszti,-k

Csak én vagyok úgy vagy más kismama is fennakad olyan dolgokon, amiken eddig nyugodtan átsétált?

Most a legkisebb és legrövidebb szavak és azok hangsúlya is számít ... s ha egy ígéretnek csak az "a" betűje nem teljesül, már plafonon vagyok. Ez így nem jó, nagyon nem jó ...

Fogas kérdések

Azt hittem a múltkori katasztrófa-nap bejegyzésemmel véget ér a kínlódás a fogsorom körül. Őrült nagyot tévedtem! Még csak most kezdődött a tusa...

Hétfőn elmentem fogorvoshoz, hogy nézzük át az összes fogam és cseréljük az amalgám-töméseimet, illetve fogkőtelenítsünk és fehérítsünk egy árnyalatot. Okos kis fejemmel kiszámoltam, maximum 2 alkalommal meglátogatom, hisz' nincs rossz fogam a múltkori műtétet követően. Az állapotfelmérés után jött a hidegzuhany: 8 rossz foggal zártam a napot és az esztétikai-fehérítés gondolata  messzeszállt ... a 8-ból 3 töméscsere, 2 húzás, 3 tömés, ebből 2 idegkezeléssel. Ezt meghallva kifutottam volna szívem szerint a világból, de máris landolt mindenféle kérdezés nélkül az érzéstelenítő injekció az ínyemben és a szájpadlásomban. Rájöttem: baromira belassultam a terhesség alatt. Máskor egy ilyen akciót megelőztem volna két ninjarúgással és egy 'erszdelahajam' üvöltéssel, de annyira felpörögtek az események, hogy kettőt nem tudtam szólni az "áú"-n kívül. Illetve volt még egy mondatom: "Azt nem kellett volna megkérdezni, hogy most neki akarok-e állni megcsináltatni a fogaim? Ugyanis melóból léptem le s vissza kell mennem." 10 perc alatt hatott az érzéstelenítő, ekkor már úgy folyt a nyálam, mint egy kiéhezett hiénának, természetesen semmit nem érzékeltem ebből. A doki diszkréten papírzsepit adott, én illedelmesen elutasítottam, mire közölte ellentmondást nem tűrő hangon, higgyem el, kell az és szólt, hogy a nyakláncomon csöpögök ... A kis kitérő után megvitattuk, hogy ismerem a lányát s mi újság vele stb. köröket megfutottuk, gondoltam jól bevágódok nála és kíméletesebb lesz, mint egyébként. Ekkor előjött a szó a terhességről is, mondtam, hogy 28 hetes vagyok, nem gond-e a szuri, de biztosított róla, hogy a rossz fog sokkal nagyobb gáz. Első alkalommal egy alig menthető fogat tömött, nem idegkezelte, így nagyon féltem, hogy ne fájjon utána, mert egyszer már jártam így s az nagyon rossz. Semmi különös, másfél óra alatt végzett. Így melózni már nem mentem vissza. Nem fájt... amíg haza nem értem. Akkor elkezdődött a lüktetés, a szúrkálás, a hasogatás és minden egyéb módja a fájdalomnak. Pár órát kínlódtam, majd bevettem egy Algopyrint. Ez segített és el is nyomott az álom.

Másnap kihagytam a megbeszélt időpontot, de jó fej voltam, szóltam előre. Átraktuk csütörtökre a következő találkozót. Ha ezt tudtam volna... Feladat: amalgán tömés-csere. Gondoltam ez semmiség. Nem is féltem. Szuri, tömés, majd szól, hogy van egy nagyon pici lyuk az egy másik fogamon megcsinálja azt is. Mondom ok. Át a másik oldalra, oda már nem engedtem a szurit, nem fájt, negyed óra alatt végzett. Az előző másfél órához képest ez pillanatok alatt ment pikk-pakk. Gondoltam így vissza tudok menni melózni. Előtte hazaugrottam egy gyors mosakodásra, mert izzasztó volt a helyzet. Fájdalomcsillapító hatása kiment 10 perc alatt, visítani tudtam volna a fájdalomtól ... meg sem tudtam mondani hol és mi fáj, csak potyogtak a könnyeim és szakadt rólam a víz kínomban. Így uzsgyi vissza a dokihoz. Ezt nem bírom. Újra fogorvosi szék, szájtátás, reflektor fény és kiderült, hogy az egy óra 45 perc alatt, amíg a pofámban volt a nyálszívó és a fúró hűtője, begyulladt tőlük az amúgy is kezelésre szoruló fogam. Szuri, várakozás, újra szék, fény a sötétségre, majd tanakodás, hogy idegkezeléssel vagy nélküle... muszáj kezelni, úgyhogy újabb romantikus másfél óra a dokival, ami azt jelentette, hogy reggel fél 9 óta ültem ott egy negyed órás megszakítással s ekkor már a delet harangozták és 3 fogammal végzett. Ismét haza egy gyors zuhanyra és gondoltam visszamegyek melózni, majd fél 3-ra fodrász Judithoz megyek festetni. Fürdés közben elmúlt minden munkakedvem, lefeküdtem az ágyra, felpócoltam a buksim és patakokban ömlött rólam az izzadság a fájdalomtól. Annyira nem tudtam megemelni magam, hogy egy bogyóért kimenjek. Krisz is hazaért, szóltam, hogy hozzon be egy újabb adag Algopyrint, mert ha nem, most kiugrom az ablakon. Erre a drágám visszakiabált, hogy új a redőnyünk és a szúnyoghálónk a hálószobában, inkább a nappaliból próbálkozzak. Amúgy is, ha kiugrom, attól még a fogam fájni fog, ehhez hozzájön a törött boka, térd és kéz. Átgondoltam és igaza volt. Nem ugrok, de hol van már az a rohadt tabi?! - mint egy rossz drogos követeltem a napi adagom. Próbáltam aludni, de nem ment. Kínlódtam negyed 3-ig. Úgy gondoltam bassza meg, akkor is elmegyek Judithoz. Majd leszakadt a fejem út közben, de odaértünk. Judit egyből vágta mi van, gyorsan terelte a gondolatom, majd mivel ők sokkal nagyobb szarban vannak egy szerencsétlen betörés miatt én próbáltam meg lelket önteni belé, úgyhogy a nagy oda-vissza léleknyugtatásnak egyre csökkenő fájdalom lett az eredménye. Mire hazaértem, már semmi bajom nem volt. Másnap és most harmadnap érzékenyek a javított fogaim, de elviselhető.

Mindeközben Dorka baba nagyon jól érzi magát a pocakomban, most is mocorog, jelezve, hogy neki aztán semmi gondja nincs, csak a mami tápos és kataszrófálisan alacsony lett a fájdalomküszöbe.

Amíg a fodoki velem foglalkozott, addig Dorka a saját kis játékát játszotta odabent. Izgett-mozgott, közben egyszer bukfencezett is, amitől félrenyeltem. Jó érzés, hogy legalább vele minden rendben van és a napi 1 Algopyrin és a kapott érzéstelenítők sem viselik meg.

Fogászatra kedden megyek ismét. Eddig nem féltem. Most sem magától a beavatkozástól tartok, hanem az utána következő dolgoktól. Viszont okosabb lettem. Aznapra szabadnapot veszek ki.

Sajnos senkire és semmire nem jutott időm. A kezelések leszívnak teljesen fizikálisan s másnap muszáj regenerálódnom. Igyekszem pótolni a hiányosságaim...

Okos döntések

Múlt héten vásárolgattunk. Természetesen Dorkánknak szedtünk össze egy-két apróságot.

Megvettük a kiságyat, amit gyorsan-hamar összeszereltünk nagy vehemenciával. A 89. szánalmas össze-vissza rendezést követően megkapta a végleges helyét mind az 5 négyzetméteren. A rengeteg bútor: egy pelenkázó, egy szekrény, egy stabil hűtő, ami ha összeszakad a ház sem mozdul a helyéről és a kiságy. Mindez piciben minden, tényleg 5 négyzetméteren. Nagy zsufi van. Nemcsak a szobában, hanem a fejünkben is. Mindezt bizonyítja az is, hogy nagy ezermester uram tök fordítva szerelte össze az ágyat, ám mire rászántuk volna magunkat az újboli munkára, elmúlt az első izgalmi sokk és nem volt kedv újraszerelni. Majd rájöttünk, hogy így is úgy is szét kell szedni, mert tapétázás következik és nem férünk el a szobában, ha bent van az ágy, illetve kivinni is csak puzzle darabokban tudjuk. Szóval maradt az ágy egyben, ha muszáj lesz, szerelünk.

Zsu barátosnőmtől szebbnél-szebb ruhákat kaptunk kölcsönbe, majd a múlt héten az Anya-Tanya nevű boltban voltunk ruhát nézegetni és természetesen vettem is 3 hosszú ujjú fölsőt és egy ujjatlan bodyt. Mindezt 660,- Ft-ért. Nem, nem darabját, összesen! Mindenkinek tiszta szívvel ajánlom! Turi jellege van, de mégsem az. A vadonatúj göncönktől a használt babakocsiig, a kiscipőig minden van, mint a búcsúban és eszméletlenül olcsón! Én csak ide fogok járni ezután. Fogasokon méret és nem szerint vannak felakasztva a ruhaneműk, szépen sorakoznak egymás mellett a polcokon a csilli-villi kiscipők, játékok, mellszívók, felnőtt ruhák, minden ... Lehet okosan vásárolni és kell is. Rengeteg pénzt meg lehet spórolni az okos döntésekkel. Teljesen felesleges méregdrága rucikat venni az elejére. Úgyis pár hét alatt kinövik a babák.

Nekem fenntartásom van a kölcsönkapott cuccokkal kapcsolatban. Zsun kívül még Evitől kapok gyerekcuccokat és egyebeket pelenkázófeltéttel egyetemben. Amiket kaptam, kimostam minimális öblítővel megtoltam, hogy legyen egy kis illata a történetnek, majd ha nem lesz 50 fok a lakásban, akkor ki is vasalom őket. olyan szívmelengető volt látni az apró babaruhákat és kiegészítőket, amint ott feküdtek a szárítőkötélen, szépen, tisztán, illatosan ... és a mienk. Jobban mondva a fele a mienk, de a mienk, Dorkáé. Szóval a félelmem a kölcsönkapott dolgokkal csak annyi, hogy tuti úgy tudjam visszaadni, ahogy kaptam őket. Nagyon féltem a ruhácskákat, hisz azok emlékek az előző tulaj anyukájának, apukájának. Anyám mesélte, hogy kaptam egy szép rugit az egyik barátnőjétől születésem után. Rám adta, és én azzal a lendülettel teletojtam a kislábujjamtól a hajam tövéig. Na, ha az én gyerekem is ilyen ügyes lesz leányka létére, akkor biztosan infarktust kapok, ha a kölcsönkapott ruhák egyikével csinálja ezt. Milyen ciki visszaadás pillanatában azt mondani a leltár közben, hogy bocs lányok ezt is, meg azt is elrendezte Dorka legalább örökre. Megpróbáltam kimosni, nézd milyen szép barna, vagy esetleg foszöld színe lett a hófehér kisruhádnak...
A bevásárló körút során vettem textilpelusokat nagyon olcsón és egy drágábbat is "orvos-védőnőhöz járós" és egyéb interaktív kapcsolatokat erősítő tréningekre, amikor a gyerekemet olyan közjogi méltóságos emberekkel ismertetem meg, mint a gyerekorvos, a védőnő stb... akik magukban kéretlenül is véleményt fognak alkotni első ránézésre. Ne gondolják már, hogy szegény csóri gyereknek még egy normális pelusa nincs.

Semmiből sem akartam rózsaszínt venni, nem Barbie babát akarok nevelni a gyerekből. Ezzel szemben a 3 pulcsiból 2 full extra rózsaszín. A többi cucc és kiegészítő sárga vagy sárgás árnyalatú. Nekem most ez tetszik. Ilyen lesz a függöny is a babaszobában. Van macis, teknősbékás és mindjárt eldobom az agyam szexi sapink is már. Fura tudom, hogy a legnagyobb szárazság kellős közepén hosszú ujjú fölsőkről írok, hisz amikor rágondolok is ver az izzadtság, de végtére is mire Dorka leérkezik hozzánk, kell a meleg ruci neki. Van több rövidujjú és rövid szárú ruci is, de főként a meleg őszire és télire hajtunk. Ezen kívül vettünk körömvágó készletet 500,- Ft-ért és babafésűt pár százért.

Evitől is megkapva a cuccokat tudjuk véglegessé tenni a vásárlási listánkat, hisz akkor kristályosodik ki, mi az, ami feltétlenül kell még. Lassacsakán meg kellene vennem magamnak is a dolgokat a kórházba. Bár most belegondolva mit is?! Pelust magamnak, a gyereknek is kellene, biztos, ami biztos ... a kegyszer-vegyszerek megvannak, hisz abból mindig több van otthon. Ruhát nem veszek jó lesz a szabadidő fölső susogós nadrággal. Nem tudom elképzelni magam pöttyös hálóingben, rózsaszín papucsban caplatni a kórházi folyosón a neszeszeremet szottyongatva fürdés után ... Viszont pacsker kell, az csak egy van.

Száz szónak is egy a vége. Ahogy írtam, nem csak a kisszobába van káosz, hanem a fejekben is. Főleg anya- és apajelölt buksijában. 

Hétvégi kis nüansz

A hétvégi meleg-kataszrtófa és az összeomlás szélén állva úgy döntöttünk Krisszel, hogy kimegyünk a nyaralóba pihenni a 33 fokos tetőtéri lakásból, feltöltődni és kicsit végre egymásra odafigyelve kettesben lenni. Az uram naplemente nézést tervezett, de egyéb szabadidős program, mint az órákon át tartó nagy pancsi az új és 'occsó' medencében elvette az energiánk mellett a kedvünket is. Így maradtunk az uszinál, a végtelen poénoknál és a nagy beszélgetéseknél. Ami valljuk be őszintén, már ránk fért.

Szóval a 33 fokból kimenekültünk a 36 fokba, tűző napra, 2 óra alatt 26 fokra felmelegedett vízben, amit folymatosan cserélni kellett, nehogy Dorka felforrjon a pocakban. Végre szép tiszta víz ... én ... és benne vagyok. Bűnöztem. Krisz által csak "Pepsi Coca-Colá'-nak nevezettt üdítőt ittam, jéghideget, amitől azóta nincs hangom. Szóval medence, amiben kényelmesen elférünk, tiszta, kellemesen langyos víz, Pepsi Coca-Cola, szalmakalap, napszemcsi, apró fürdőruci - ami azért apró, mert a méreteim miatt minden 8 hónappal ezelőtti ruháim aprók a mostani méreteimhez képest és nem volt kedvem új fürdőruhát venni az idei 2 havi nyárra-, sárgabarack és tiszta Riviéra!

Hozzá kell tenni, mielőtt kimentünk volna anyósom tele akart tukmálni minket mindenféle nasival - ropi, nápolyi - viszont semmit sem fogadtunk el mondván, hogy most voltunk teszkóban és megvettünk mindent. Csak haza kell ugrani a kutyáért, mert a 80 fokos kocsiban nem hurcolásszuk életveszélytől és feljelentéstől félve. Hazamegyünk, mintha csak nagybevásárlás után lennénk, minden táskát felviszünk a lakásba, kipakolunk belőlük és mint aki jól végezte dolgát összeszedjük Maját és elindultunk a nyaralóhoz. Mikor kiértünk, akkor jöttünk rá, hogy mindent hoztunk a legfontosabb nasi kivételével. Nem baj, kibírjuk zsírnövelés nélkül egy este, nem gond. Jelentem : nem bírtuk ki. Még jó, hogy volt túrórudink.

Folyt köv.: sárgabarck és tiszta Riviéra ...  

27 hete és 1 napja hiányzik a hasonfekvés ... és itt volt a víz, a felhajtóerő és Liz hasonfekve élvezkedett és visította, hogy "hason, végre hason!" Olyan jó érzés volt! Baromi hiányzott már! Igen, kis apróságok, de fontos dolgok, mint a reggeli első felkelés, ami szintén nagyon nehezen, nekirugaszkodásból és 8 pontos támasztással megy csak. Apropó felkelés! A délutáni fürdőzés után nem volt kedvünk hazamenni, így kint aludtunk a nyaralóban. Tomtól kapott Califorgya c. maratonsorozat után hajnali 3 órakor sikeresen elaludtunk. Jobban elaludtunk volna, ha lett volna hol. Én kb. egy éve nem voltam kint, így a galéria rész nem lett takarítva. Tiszta pókháló és por volt. Ott nem aludhatunk. Maradt a Krisz által gondosan kilejmolt alsó rész, ahol nincs ágy. Viszont van matrac! Leraktuk ... a fáradtságtól elájultunk takaró és minden komfort nélkül 3 másodperc alatt úgy, hogy ajtó, ablak nyitva maradt. A levegő baromi friss volt, viszont táska, pénztárca, kamera, fényképezőgép, kutya stb. minden szana szét. Tulajdonképpen elviheték volna a fejünk fölül a házat mindenestül és észre sem vettük volna. A lényeg, hogy a matracot hagyják ott velünk együtt. Mindenesetre nagyon jó volt nomád körülmények között pihenni, még talán élveztem is az elején. De amikor nekiállt itt szúrni, ott bökni és a hasam hol jobb, hol bal oldalon keményedni és Maja sem találta a elyét, jött-ment természetesen rajtam kereszül, úgy döntöttem, akkor most sem lesz alvás. Egy darabig nézegettem a plafont, Majával játszottam, végül reggel 7-kor bóbiskoltam el. Fél 9-ig sikerült aludnom és amikor kinyitottam a szemem, azt láttam, hogy Maja a teraszon belül, egy fekete kistermetű utcagyőztes kutya a teraszon kívül van és nagyon pusziszkodnak. Annyira helyesek voltak. Mintha két kisgyerek első próbálkozását láttam volna. Azóta a kutyánk depis.

Szülésre felkészítő tanfolyam

Baromi jó dolog ez a szülésre felkészítő tanfolyam. Sok tanulságos és hasznos dolgot lehet itt megtudni. Például azt, hogy nagyon vicces a beöntés szó egy-két 30 év körüli pasinak ... és a menstruáció kifejezés is kuncogást, vörörsödét, arcpírt vált/válthat ki egyesekből. Nagyon komoly, érett emberekkel vagyunk körülvéve. Valaki a nagyival jár felkészülni, valaki egyedül ... mégis az a legszomorúbb, hogy meglett emberek ilyen ostobák is tudnak lenni. Ők mit fognak segíteni a párjuknak vajúdás és szülés közben.

Össze kellene írni egy szótárt, mely a beöntés, a vagina, a menstruáció, a hüvely, a végbél, a gát, a magzatvíz elfolyás és egyéb ultravicces szavakat tartalmazzák, hátha szórakoztatóbb élmény lenne a szülés.

Katasztrófa!!!

Mindenesetre tényleg nagyon jó a tanfolyam. Az első a helyes táplálkozásról szólt. Kicsit megkésve jöttek az infók, de még így is lehet valamelyest változtatni, javítani. Mindenesetre tanulságos volt abból a szempontból, hogy rájöttem arra, hogy a védőnőm infói nagyon hiányosak nagyon sokmindennel kapcsolatban. Tényleg nagyon aranyos, kedves, barátságos, de ha a tudása lenne csak fele annyi...

Sajnos nem csak az én arcomon volt döbbenet, hanem mindenki szinte megrökönyödve jött ki az előadás után. Így nyilvánvalóvá vált, hogy nem csak az én tanácsadóm nem jó.

Kaptunk tippeket növényi magvas étrendet illetően, béltisztításról, elhízás elleni védekezésről, intim tisztántartásról nőket és férfiakat illetően. Szóval tényleg nagyon hasznos volt.

A következő előadás a juttatásokról szólt. Jegyzeteltem, mint az őrült. Mit, hol, mikor kell és lehet igényelni . Telefonszámokat kaptunk és egy nyomtatványt, amit a dokimmal kell kitöltetni, hogy megjelentem nála minimum négyszer. Ez az alapja az anyasági támogatás megállapításának. Majd jön a táppénz később a családi pótlék, a GYES, GYED. Vagy fordítva. Mondom jegyzeteltem, nem megjegyeztem.

Jövő héten lesz a következő óra. ami magáról a szülésről és a lehetőségekről fog szólni. Erre nagyon el akartam menni, de valószínű nem tudok, mert akkor kell nőgyógyászhoz is mennem és egyszerre nem tudok két helyen lenni. Lehet bepofátlankodom a következő csoport előadására, mert az egy órával később kezdődik, mint a mienk.

Egyébként olyan emberekkel vagyok körülvéve, akik augusztustól október 10-ig vannak kiírva szülni. Nagyon sokan vagyunk. A dokimnál én vagyok csak egyedül ebből a csoportból, ahova járok. A másik társaságot nem ismerem, de bízom benne, hogy senki sincs nála. Már csak attól van para, hogy maradjon apás szülőszoba számunkra, mert szeretnénk úgy szülni. Tényleg nagyon sok ember van ezeken az oktatásokon és jó lenne, ha addigra, amire én ki vagyok írva, más nincs. Van egy ismerős arc: Ági. Vele régóta jóban vagyok. Nagyon be van tojva mindentől, ami rá vár még. Így két tudatlan nyugtatgatja egymást. Jó vicc. Én már nem félek. Ahogy közeledik az idő, egyre jobban várom és egyre több az önbizalmam a szülést illetően. Egyre több dolog kristályosodik ki, nyilván maradanak szürke foltok, de arról meg jobb nem is tudni előre. Bízom a babámban és bízom magamban, hogy együttes erővel, egymást segítve Dorka megszületik és végre a kezemben tarthatom!

Védőnő sokadik

Vérnyomás: 60/70. Örülhetek, hogy élek!

Súly: 73 kiló. Plusz 1,5 kiló az elmúlt 4 hétben. Tök normális azt mondják.

Vizelet rendben. Bár a múltkor is rendben volt, amikor baromi nagy gyulladás volt a szervezetemben. Nem fura?

A vas fele annyi, mint a normál érték. Írt fel a doki vastab. 3 éve szedek vasat kiegészítő vitaminként anyukám jóvoltából. Ez így oké is volt eddig. Állítólag a vaskészítmények 3 évenként telítődnek a szervezetben s onnantól kezdve nem szívódnak fel rendes ütemben. Így váltanom kell. Ha ezt tudom, akkor már váltottam volna korábban. Jobb később, mint soha alapon most csere van. Mondom neki, hogy a dupla adag vastól nem fog többször keményedni a hasam? Válasz: "nem gond, majd szed dupla Magnesii Citricitet!". Végül is ... Az utóbbit még kapkodhatom napi 3x2-t 6 hétig, utána már nem lehet ... a vasat viszon végig szedni kell. Nem számít, ha sokszor olyan kemény lesz a pocakom, mint a homlokom ... Újabb ellentmondás. Mint a terhességem alatt sokadszor már. 

A védődő végig taperászott. Azt mondja extra nagy pociban extra nagy baba van. Abba kellene hagyni a terhesvitamint lassan. Az se baj, ha most rögtönm, azonnal. Ez a fajta és általában az összes ilyenkor már csak a súlyát növeli a bébiknek. 4 kilós gyereket nem tudok megszülni természetes úton. A dokimmal azt beszélgettük, hogy 3,5 kiló legyen maximum. Viszont ilyen baromi melegben kinek van kedve enni rendesen? Nem kívánom az ételt egyáltalán. Iszom folyamatosan 2,5 litert naponta. Már rászoktam a vízre is. Nálam ez nagy szó, de a gyerekért mindent. szóval a terhes vitaminban található összetevőket elég nehéz pótolni úgy és olyan mennyiségben, hogy a babának pont jó legyen. Szeretnék a babának mindent megadni, hogy meglegyen odabent mindene. Idekint lassan elkészül a birodalma. 

Jelentem táppénzen vagyok hivatalosan és nem hivatalosan 07.06-ától. Krisszel üzent a múltkor a körzeti dokim, hogy nem akarom-e már kiíratni magam, lassan szülünk és még mindig dolgozom. Nem jó ez így. Na, kaptam magam és elmentem. 7 helyett 8-kor nyitott a rendelő. Addig kovácsolt vas kerítést nézegettünk Krisszel a Baumaxban. Hátha 1000 év múlva kell a családi házhoz. Még leliismeretfurdalásom is volt, hogy fél 8 van, ilyenkor melóznom kéne és nem kerítést nézegetni, hozzáteszem a szabadnapomon. Visszamentünk a dokihoz. Ott szólnak fél órás várakozás után, hogy ja, nem itt kell kiíratni magam, hanem a terhesgondozóban ... valahol. Irány a terhesgondozó. A valahol elég tág fogalom, így az jutott eszembe, hogy bekopogok minden ajtón, hátha segít valaki. Nem, nem csináltam meg! Kijött a vérvételes csajszi, aki egyébként jó ismerősöm, csak a nevét nem tudom. Segít, 10 perc múlva visszakapom a táppénzes papírt a kiskönyvvel és mehetek haza. Azt sem tudom, hány hetente kell visszajárnom papírért vagy mit kell ezzel csinálni. Fel kell őket hívnom, ha pénzt akarok. Márpedig akarok. Mert pénz nélkül nem lehet gyereket nevelni... és magamat sem tudom fenntartani.

26 hét 5 nap

Sokmindenünk van. Legfőképp melegünk. Kikészít már! A múlt heti 18 fok volt az ideális.

Azóta meg főlünk a saját levünkben. Jobban mondva én az izzadtságba, Dorka a forró magzatvízben. Gondolkoztam strandon ... nem jó, mert ott is megdöglünk. Vízbe nem akarok belemenni a fertőzésveszély miatt, a homokban vagy fűben kisül a zsírom! Most így 21,5 kiló plusszal már van mi forrjon. A lakásban a mobil klíma egész nap susog, így is 26 fok van. Az irodában jobb a helyzet. 28,2 fok full huzattal. De már csak 4-5 hét és egy jóidőre vége! A munkának, a melegnek, a nyűgnek, a nagy hasnak, a hajhullásnak, a körömtöredezésnek, az alacsony vérnyomásnak, a vashiánynak, a hormontúltengésnek, a pityergéseknek, az állandó ínygyulladásnak, az 'alig kapok levegőt' szindrómának, a csak oldaltfekvésnek, a nemalvásnak a pocakpocorgásnak, a hullámzásnak... és vége a tündérmesének is. Kezdődik egy új mese, mely lehet nem lesz tündérálom, de annál boldogabb időszak jön. Amilyen nehéz és megterhelő a 40 hét - hangsúlyozom, nálunk 38 hét lesz, ugye Dorka -, a baba születése után csak happy and lehet. Sokan riogatnak a szülés utáni depivel, de nekem nem lesz. Rajtam már kijött terhesség alatt, így nem lehet gond.

Mosolyogtam magamon. Bármit eszem, iszom az ét- és itallap rajta van a pocakomon, jobban mondva a ruhámon. Valahogy méreténél fogva mindent felfog. Terhesség nélkül is híres voltam messze földön arról, hogy minden családi ebédnél leettem magam és ártalan szemmel néztem, hogy már megint? Pedig soha nem szokott előfordulni... de igen, minden alkalommal. Van előnye is a nagy pocaknak. A zebrán haladva az autósok előzékenyek, mint réges-rég kockás hassal, miniszoknyában, 19 centis tűsarkúban suhanva. Mindenhol mosolyognak, a buszon már nem várja el senki sem, hogy átadjam a helyem ... hiába is várná akárki, bunkó vagyok már és ücsörgök, közben kitolom a pocakom, ami amúgy is nagyon látványos, de biztos, ami biztos alapon hogy jobban bevésődjön: gyereket várok, váltottam jegyet és különben is.

Illetve többmindent fel tudok pakolni a pocakomra egyszerre. Már megáll fekve az üdítőspohár és a tökmagos doboz is. Ez csak abban az estebn működik, ha Dorka nyugodt ... ez az az állapot, mely nagyon ritkán fordul elő.

Egyre aktívabb és interaktívabb. A környezetével elképesztő módon tartja a kapcsolatot. Az idegeneket nem szereti és ezt a tudtomra is adja. Apát imádja. Úgy beszélgetnek, mintha ezer éve ismernék egymást. Krisz szól hozzá, vagy énekel neki, ilyenkor a lánya válaszol neki. Sokszor ritmusgyakorlatokat végeznek. Krisz mondókát mond a hasamnak, Dorka ritmikusan válaszol rúgásokkal. Én cirógatom, Dorka bújik. Majával nagyon aranyosak. Dorka rúg az egyik oldalon, Maja kapar és könyörög a másikon, hogy jöjjön már ki. A kutyák megérzik a kisbabákat. egész délután a hasam közelében fekszik. Amikor jön valaki, vagy csengetnek, már nem rohan az ajtóhoz, hanem beáll a pocakom elé védekező állásba. Nagyon komoly mind a 20 centijével. Óvja nagyon a babát. Kíváncsi vagyok, ha kibújik mennyire változik meg a kapcsolatuk. Bízom benne, hogy jó lesz.