Sokmindenünk van. Legfőképp melegünk. Kikészít már! A múlt heti 18 fok volt az ideális.
Azóta meg főlünk a saját levünkben. Jobban mondva én az izzadtságba, Dorka a forró magzatvízben. Gondolkoztam strandon ... nem jó, mert ott is megdöglünk. Vízbe nem akarok belemenni a fertőzésveszély miatt, a homokban vagy fűben kisül a zsírom! Most így 21,5 kiló plusszal már van mi forrjon. A lakásban a mobil klíma egész nap susog, így is 26 fok van. Az irodában jobb a helyzet. 28,2 fok full huzattal. De már csak 4-5 hét és egy jóidőre vége! A munkának, a melegnek, a nyűgnek, a nagy hasnak, a hajhullásnak, a körömtöredezésnek, az alacsony vérnyomásnak, a vashiánynak, a hormontúltengésnek, a pityergéseknek, az állandó ínygyulladásnak, az 'alig kapok levegőt' szindrómának, a csak oldaltfekvésnek, a nemalvásnak a pocakpocorgásnak, a hullámzásnak... és vége a tündérmesének is. Kezdődik egy új mese, mely lehet nem lesz tündérálom, de annál boldogabb időszak jön. Amilyen nehéz és megterhelő a 40 hét - hangsúlyozom, nálunk 38 hét lesz, ugye Dorka -, a baba születése után csak happy and lehet. Sokan riogatnak a szülés utáni depivel, de nekem nem lesz. Rajtam már kijött terhesség alatt, így nem lehet gond.
Mosolyogtam magamon. Bármit eszem, iszom az ét- és itallap rajta van a pocakomon, jobban mondva a ruhámon. Valahogy méreténél fogva mindent felfog. Terhesség nélkül is híres voltam messze földön arról, hogy minden családi ebédnél leettem magam és ártalan szemmel néztem, hogy már megint? Pedig soha nem szokott előfordulni... de igen, minden alkalommal. Van előnye is a nagy pocaknak. A zebrán haladva az autósok előzékenyek, mint réges-rég kockás hassal, miniszoknyában, 19 centis tűsarkúban suhanva. Mindenhol mosolyognak, a buszon már nem várja el senki sem, hogy átadjam a helyem ... hiába is várná akárki, bunkó vagyok már és ücsörgök, közben kitolom a pocakom, ami amúgy is nagyon látványos, de biztos, ami biztos alapon hogy jobban bevésődjön: gyereket várok, váltottam jegyet és különben is.
Illetve többmindent fel tudok pakolni a pocakomra egyszerre. Már megáll fekve az üdítőspohár és a tökmagos doboz is. Ez csak abban az estebn működik, ha Dorka nyugodt ... ez az az állapot, mely nagyon ritkán fordul elő.
Egyre aktívabb és interaktívabb. A környezetével elképesztő módon tartja a kapcsolatot. Az idegeneket nem szereti és ezt a tudtomra is adja. Apát imádja. Úgy beszélgetnek, mintha ezer éve ismernék egymást. Krisz szól hozzá, vagy énekel neki, ilyenkor a lánya válaszol neki. Sokszor ritmusgyakorlatokat végeznek. Krisz mondókát mond a hasamnak, Dorka ritmikusan válaszol rúgásokkal. Én cirógatom, Dorka bújik. Majával nagyon aranyosak. Dorka rúg az egyik oldalon, Maja kapar és könyörög a másikon, hogy jöjjön már ki. A kutyák megérzik a kisbabákat. egész délután a hasam közelében fekszik. Amikor jön valaki, vagy csengetnek, már nem rohan az ajtóhoz, hanem beáll a pocakom elé védekező állásba. Nagyon komoly mind a 20 centijével. Óvja nagyon a babát. Kíváncsi vagyok, ha kibújik mennyire változik meg a kapcsolatuk. Bízom benne, hogy jó lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése