Szoptatás

Sokszor elgondolkoztam azon, hogy a szoptatás mennyire intim dolog. Mindig ugyanarra jutottam: amikor kettesben végezzük e nemes tevékenységet Dorkával, nincs is annál szebb, amikor a szemembe néz és fogjuk egymás kezét - na meg Dorka szájával a cicit ... el nem engedné -. Másrészt viszont az utcán szoptatás vagy  kocsiban vagy bárhol, nem a meghittségről szól, hanem édes kincsem mérhetetlen éhségének csillapításáról és a most, rögtön, azonnal tejciről. Sokan megszólhatnak azért, mert nem érek haza pont szoptatási időre, de nem erről van szó. Sokszor csuklik Dorka, ez előfordul boltba menet vagy séta közben is. Ilyenkor felkapom, elő a didi és tesszük a dolgunk. Engem nem érdekelnek a körülöttünk állók, az meg pláne nem érdekel, hogy kit mennyire zavar. Nekem a gyerekem a legelső, az ő igényeinek a kielégítése. Ez a hátránya annak, hogy nem használok cumisüveget és csőrös poharat ... s nem is szeretnék. Poharazunk és Dorkámnak egyre ügyesebben megy. Már nem akar megfulladni minden kortynál, már ügyesen nyeli a babavizet vagy a felforralt és lehűtött csapvizet. Emlékszem születéskor a mellemre tették Dorkát, egyből rácuppant és szopott nagyon ügyesen. A kórházban nem tudtam mellre tenni normálisan, így kisebesedett és nagyon vérzett a mellbimbóm. Szerencsére Zsu tanácsára vettem még szülés előtt Garmastan kenőcsöt, ami nagyon sokat segített és hegesítette a sebem. Másrészt nagy előnye, hogy hoemopátiás, nem kell lemosni szoptatás előtt, semmi baja nem lesz a babának tőle. Tényleg hasznos volt. 

A helyes szoptatási technikát megmutatták a kórházban:

Fontos, hogy a "ráharapás" nem okozhat fájdalmat. Ha mégis, akkor le kell választani a babát és újra rá kell rakni a cicire. A mellbimbóból és a bimbóudvarból minél többet kell bevetetni vele a szájába. Én eleinte csak fekve szoptattam, most már bármilyen testhelyzetben tudunk enni. Dorkát magam felé fordítom, így a testünkkel egymás felé nézünk. A hátát kitámasztom párnával vagy a kezemmel, majd figyelek arra, hogy a feje se előre, se hátra ne essen, épp kényelmes legyen neki a fejtartása a cicizéshez, majd jön - én csak - 'rákapásnak' - hívom -.Ehhez alátámasztom a mellem úgy, hogy a hüvelykujjam felül van, az összes többi alul, a hüvelykujj és a mutatóujj egy C betűt formál. Ez a C-fogás. Nekem ezt mutatták meg s ez be is vált. Fontos még figyelni a baba orrnyílására. Célszerű nem eltakarni, hiszen nem jut levegőhöz s ekkor tolja ki a szájából a cicit, aminek az a következménye, hogy sok levegőt nyel, egyenletlenül szopik, s fájni fog a pocakja és a mi bimbónk is. Elég ha egy kicsi rés van a mell és az orrnyílás között, az már bőven elegendő a levegő áramlásához és az egyenletes szopihoz. Nekem sokszor gondot jelentett, hogy hova helyezzem a babát magamhoz viszonyítva. Sokszor nagyon leraktam aztán néha magasan volt. Rájöttem Krisz segítségével, hogy az jó, ha a babának nem kell leszegni a fejét ahhoz, hogy elérje a cicit. Egyenesen kell tartania a fejecskéjét és akkor nincs baj, nem okozok magamnak sem fájdalmat és Dorka is kényelmesen tud szopni. Etetés után jön a böfi. Ami Dorkának nem ment 3 hétig, jobban mondva nálam nem ment, csak Krisznél. az ő válla úgy illeszkedett a baba gyomorszájához, hogy feltette és 3 másodperc múlva túl is voltak a dolgon. Amikor kórházban hazaérkezés után 3 napra kijött a doki és a védőnő, azt a tanácsot kaptam, ha törekszem a helyes szoptatásra, akkor nem kell feltétlenül böfögtetni a gyereket. Tévhit, hogy a gyerekből ki kell verni a böfit. Valakinek jól zárnak az izmai és ha emellett ha helyesen szopik, akkor nincs szükség a böfire, nem fog fájni a baba hasa. Én azt vettem észre, hogy Dorkának szüksége van arra, hogy a levegő távozzon minél előbb s megtaláltam az én böfiztetési módszerem: nem a vállamon, hanem a mellkasomon végez Dorka. Könnyebben visszaalszik, nem tol még percekig. Meglennénk böfi nélkül is, de még kínlódik evés után. Ha meg így letudjuk gyorsabban és 'tolásmentesen' az evés utáni kényszert, akkor így jó. Dorka este fürdés után eszik fél 9-kor, majd reggel fél 5-kor kel újra, ha minden rendben van fél 9-kor indul a napunk, akkor kel végleg Pöttyünk. Onnantól napközben 3 óránként szopizik. Annyi tejem van, amennyit a babám épp fogyaszt. S tényleg kereslet-kínálat alapon működik a tejtermelés. Én biztonság kedvéért 3 naponta elszopogatok napi 2x7 golyó urtica urens 5 ch erősségű homeós bogyót, mely tejserkentő. Egyszer reggeli után, majd este lefekvés előtt. Ezzel biztosítom a tuti utánpótlást és a kemény, 2 számmal nagyobb pornós didiket.

Dorkára egy szavam sem lehet, nagyon ügyes. Szerintem kiegyensúlyozott és boldog baba, nagyon igyekszem, hogy ez a két tulajdonsága meglegyen, ennél fontosabb nincs. Mindenesetre ismét végiggondolva a szoptatás intimitását, újra a fent említett 2 megállapításra jutottam. Intim, ha kettesben vagyunk, tápláló, ha muszájból van. Ez is olyan 'túinvan' állapot, mint a terhesség. Nagyon szeretek szoptatni. Ez az egyetlen olyan dolog az életében a mi életünkben, amit csak tőlem kaphat meg annak ellenére, ha nagyon éhes már a mamán és apán is keresi a cicit. Ez a mi kettesben töltött egyik legfontosabb tevékenykedésünk. Remélem még sokáig tudom így táplálni. Amikor megfogja az ujjam és a szemembe néz, melengeti a szívemet és a lelkemet a lányom és az egész helyzet. Ezt a pillanatot valószínű 18 éves korában sem fogom elfelejteni, amikor bulizni indul s nem érti majd, miért féltem az életemnél is jobban. Ezért a nézésért, ezért a szempárért féltem a világon a legjobban.
Íme anya kicsi kincse és a világ legszebb szempárja:

Bogitól, helyesbítek Bogi Borijától kapott ruciban Dorka: