Több ismerősömnél is megfigyeltem, amikor babalátogatóban voltam náluk, hogy ha nyűgösebb volt a gyerek, mindig frontra, szélre vagy egyéb dolgokra hivatkozva mentegették magukat és a csemetét. Ekkor azt gondoltam, hogy legalább van mire fogni a hisztit és a "már mindenből elegem van, menjenek haza a látogatók" sírást. Most tapasztalom, hogy az akkori kifogások nem kifogások voltak. Tényleg nagyon érzékenyek a babák a legkülönfélébb hatásokra és a legszenzitívebb kis élőlények.
Dorka nagyon nyűgös, ha szél van. Olyankor a semmi sem jó sehogy sem ... ahogy meg most éppen van, az pláne nem kell effektus tapasztalható nála. Ezt legelőször a kórházi tartózkodás alatt vettem észre rajta, amikor a nyári melegből - októberben - átcsapott az időjárás tél eleji zimankóvá szél kíséretében. Sokat sírdogál ok nélkül és a napi több órás alvásideje lecsökken 1-1,5 órára. Ilyenkor a türelem szó kiesik a szótárából és vörös fejjel torkaszakadtából visít mindenen, a cicit sem fogadja el, viszont pohárból sem hajlandó inni. Ez a legrosszabb, főleg, ha melegfronttal párosul.
Melegfront: ez a másik mumus nálunk. Az alvást ilyenkor elfelejthetem a házimunkával együtt. Ilyenkor az sem segít, ha leviszem sétálni, még a friss levegő sem nyomja el ... vagy csak addig alszik, amíg lent vagyunk, egy másodperccel sem tovább. Régebben azt csináltam ilyenkor, hogy séta után, mikor feljöttünk, rajtahagytam a ruháját, beraktam a szobájába és rányitottam az ablakot. Igaz nagyon lehűtötte a lakást a hideg, de legalább Dorka aludt egy keveset. Most ez a 0 és 1 fokban már nem csinálom meg ... a fűtésszámlát ki sem tudnám fizetni. Melegfront hatására Dorka nagyon sokszor a fejéhez emelgeti a kezét, dörzsöli a buksiját, mintha azt üzenné, hogy fáj a fejecskéje. Ilyenkor a halántékát masszírozom neki, ez segíteni szokott.
A hidegfronttal nincs túl nagy gondja, ezt sokkal könnyebben kezeli, mint a többit. A napsütés sem áldás, bár nagyon szereti: mert ilyenkor a piros falra vetődő árnyékok annyira lekötik a figyelmét, hogy szintén kevesebb az alvásidő. Most már figyel mindenre és a fény-árnyék játék az egyik kedvenc elfoglaltságunk napsütés esetén amellett, hogy imád napozni.
A szagok: na ezekkel meg vagyunk lőve. Anyától örökölve a szagérzékenységet a főzés a legnehezebb dolog mostanság. A sütőben sült húsok szaga nagyon zavarja az olajban sült krumpli, a rántotta és palacsinta illatával egyetemben. Tulajdonképpen maga az olaj szaga zavarja szerintem. Ilyenkor a legmélyebb álmából is pillanatok alatt felkel Dorka. Megérzi a tömény illatot és vége a sziesztának. Szerencsére a sütemények illata nem bántják a nóziját.
Parfüm: a legádázabb ellensége. A múltkor nőgyógyászhoz menet befújtam magam. 6-7 éve ugyanazt az illatot használom, ugyanabban a márkában és higításban. 3 órát voltam távol, szoptatásra értem haza, gyorsan átöltöztem, cici elő, Dorka viszont bármennyire is követelte és éhes volt nagyon, nem fogadta el. Akkor eszembe se jutott ez a lehetőség, gondoltam hiszti. Majd este lezuhanyoztam, anya megfürdette Dorkát és jött az esti szopi. Semmi gond nem volt azon kívül hogy a babám nagyon mohón szopizott ... hát igen, a gonosz anyja éheztette több órán keresztül. Ha más tusfürdővel vagy testápolóval kenem magam, már azt is megérzi és "nemszopással" sztrájkol. Éhségsztrájkot folytat cicihez láncolva ... mert azért hozzá kell tenni, hogy próbálkozik, próbálkozik ő, csak fintorog, sír, bokákol s ilyenkor egy idő után megelégelem azt, hogy a puszta tényem ekkora hányingert és undort vált ki, akkor cici sincs elv alapján befejezem a próbálkozást. Úgyhogy nagyon odafigyelek az azonos testápolóra, tusfürdőre és öblítőre is. Észrevettem, hogy annak a tusfürdőnek az illatát, amit a kórházban használtam nagyon szereti rajtam. Ilyenkor nagyon bújós.
Dorkának mindenből ugyanazt használom az elejétől fogva. Ugyanaz a pelus, a hintőpor, a testápoló, a habfürdő, az olaj ... minden. Mindent ugyanabban a sorrendben csinálunk ugyanabban az időben. Már most tudja és várja is, hogy mi után mi következik. Az esti fürdetés már szeánsz nálunk.
Nagyon fontos ezeknek a csöppöknek az állandóság ...többszörösen meghálálják. Több alvással, kevesebb sírással, jó étvággyal és nyugalommal. Egy anyának ilyenkor nincs is nagyobb kincs.
Ui.: viszont az a dühítő az egészben, hogy apa hazajöhet a 95. ügyféltől és tárgyalásról lestrapáltan mindig más parfümben és ruhában vagy akár cigiszagúan, ha a lépcsőházban felfele bagózik még ... Dorkának semmi sem számít, nagy vigyorral üdvözli, megismeri, bújik hozzá, beszélget vele és nagy a szerelem ... én meg kicsi parfümmel befújom magam és éppen hogy csak hányást nem kapok az ölembe!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése