Nagyon aranyos mindenki! Facebookon és minden egyéb fellelhető helyen írnak s érdeklődnek, hogy mi újság velem, velünk, van-e Dorka vagy nincs vagy mi van?! Bogi is írt ma, Csilla is mindennap érdeklődik és küldi folyamatosan a hidegfrontokat, hogy Édes KicsiKincsünk kiakarjon már végre jönni. Ezek az érdeklődések jól esnek, nem úgy, mint a buta szemtől-szembe kérdések ... Anyával is beszéltem s ő azt mondta, hogy mához egy hétre itt lesz a babánk a kezünkben. Kíváncsi leszek az 'öreglány' megérzései bejönnek-e most ...
Ma egy kicsit nehezebben indult a nap, mint ahogy szokott. Éjjel 2 óránként fent voltam, pisiltem, de igyekeztem minél kisebbre nyitni a szemem a mosdó fele menet, hogy vissza tudjak aludni egyből, ez sikerült is. Az oxigénes víz csodavíz, azóta is csak ezt iszom. Szóval a szokásos reggeli rutinfeladatok Majának, Krisznek és nekem, majd irány a fürdőszoba s onnan alig tudtam elszabadulni. Visszatért életünkbe kis Vuk. Ma egész nap, tegnap is és egy hete szinte minden nap ... Mindenki azon poénkodik, hogy a fiús anyukák szoktak hányni terhesség végén ... ám nekünk az UH puncit mutatott minden kétséget kizárva. Krisszel most végignéztük a babacuccokat, a babaszobát s szerencsére nem találtunk túl sok ekte lányos cuccot, így ha véletlenül Dorka helyett Zalán érkezne, akkor sem lenne semmi baj. Maximum a kórházban nem adom rá az "Anya jó kislánya vagyok" kezdetű rózsaszín bodyt.
Mindenesetre nehéz ez az utolsó időszak. 38 hetesek elmúltunk. A bébibogyónk mocorog a pocakomban, jobban mondva bálnamozgással adja tudtomra, hogy épp hol tart a könyöke, a térde. Nagyon sokat keményedik a hasam, a tetejétől az aljáig. Éjjel mindig úgy ébredek, hogy görcsöl a hasam alja, fáj a lábam és csomóban húzza a görcs a kezem és a vádlim. Ülni nagyon nehezen tudok, viszont ha kivételesen mégis, akkor akkora terpeszben kell végeznem e műveletet, hogy 3 görögdinnye beférne a lábaim közé, de így is nagyon kényelmetlen, mert ilyenkor a pocakom veri a széket s úgy érzem, mintha a baba fejét visszafele tolnám. A sok kellemetlenség mellett a legjobban mégis az ezer és ezer apró pötty zavar a lábamon, ami egyre jobban viszket. Nem tudom mi lehet ez ... már nem hiszem, hogy a méregtelenítés következménye ... Mégis valahogy könnyebben viselem ezt az 'áldatlan' állapotot. Tudom, hogy nincs sok hátra s ezt már tényleg kézen állva is kibírom. A jóslófájásokat is próbáljuk úgy felfogni, hogy tanuljunk belőle és gyakoroljuk a jó masszírozás technikáját. Krisz valahol látott egy szülés közbeni gerincmasszázst, s fájás közben próbáljuk kitapasztalni, hogy jó, melyik az a technika, mely számomra a legjobban csillapítja a fájdalmat. Haladunk ... s nagyon becsülöm Kriszben, hogy ennyire igyekszik, próbál segíteni. Ilyenkor mindig jobban s jobban szeretem.
Plusz egy jó hír:
Megszületett gödi barátaink Nina babája 16.-án, délután négy órakor császárral 4040 grammal és 55 centivel. Isten hozott Nina baba!
Lilinek pedig boldog 2. szülinapot kívánunk!
(Lili, Nina nővérkéje. Lili tegnap ünnepelte a 2. születésnapját. Jó kis ajándékot kapott anyájától és apájától) :-))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése