Légzésfigyelő, avagy egy igen, egy nem, egy tartózkodik

A legfontosabb napirendi pontunk a légzésfigyelő kérdése, avagy maradjon-e a kiságyban vagy sem. A szavazati arány úgy néz ki, hogy anya: nem, apa:igen, Maja tartózkodik. Dorka meg még nem szavazóképes, így nincs szavazati joga sem. 

Fél éves koráig fontosnak tartottam, sőt a kórházban, mivel Dorka szívzörejjel született, javasolták is, hogy legyenek egy darabig alatta a tappancsok. Hozzáteszem zárójelben, hogy én a zörejt betudtam a hosszú vajúdásnak és a nehéz szülésnek, hiszen mire hazahoztuk, már minden rendben volt vele. Napközben már be sem kapcsolom az angyalkát, éjszaka igen, vagy ha akkor is elfelejtem 7 esetből 6-szor, Krisz kiveri a patáliát, hogy miért nem villog a kütyü. Szóval nagyon nem vagyunk egy állásponton; értem az érveit a félelmeivel együtt és sosem lehet biztos az ember, de én tudom, hogy a jó Isten és a mamám vigyáz odafentről Dorkára. Másrészt, ha baj lenne, akkor vajon tudnánk-e, hogy mit kell csinálni? Hát persze, hogy nem ... legalábbis pontosan nem. Telefonálnék egyből azt hiszem, de ki nem. Ez kimaradt a szülésfelkészítőből ... a terhesség alatt egyszer el akartunk menni baba életmentő tanfolyamra, de a védőnőnk úgy gondolta egyhangúlag magában, hogy biztos nem akarunk elmenni, így fel sem ajánlotta, amikor lett volna rá lehetőség, pedig szólni kellene a leendő szülőknek, hiszen turnus szerűen Győrújbaráton és Győrben van erre lehetőség, erről ki is értesítik a körzetiseket. Na mindegy, ezzel okosabbak nem leszünk, csak mérgelődni tudok rajta. Keresem mindig a lehetőséget, de nem találtam eddig.
Az ágyból való kipaterolás legfőbb indoka részemről az, hogy a negyedik hétvégén vagyunk túl, a tegnapi estét is beleértve, hogy besípolt a gép és három infarktus között rohantam a hálóból a gyerekszobába és vertem fel Dorkát teljesen feleslegesen. Nem is jó kifejezés, hogy felvertem, hiszen aludt tovább, inkább megzavartam. Nem volt gond, viszont rájöttünk, hiszen saját szemünkkel láttuk most már több alkalommal, hogy Dorka nem alva járó, hanem alva mászó. Csukott szemmel megindul négykézláb és körbe-körbe megy a kiságyban, amikor jajveszékelve berohanunk hozzá, gyakorlatilag alszik, fel sem kel a nagy fényre/villanykapcsolásra. Megállítom, megfordítom és mintha misem történt volna, oldalra fordul és alszik tovább, miközben méltatlankodva dünnyög.
Ez a sípoló bizbasz egy sokkoló. Tudom ésszel, hogy nem lesz gond, mégis bekattan az ember, hiszen az életemnél is jobban szeretem. Több millióan felnőttek légzésfigyelő nélkül ... Krisznek mégis heppje. Már arra is gondoltam, hogy kiveszem Dorka alól és berakom Maja helyére, hiszen tudjuk, hogy teljesen jól működik alatta is, hiszen ő volt a próbakutya ebben is, mint a babakocsiban, a gyerekülésben, a pelenkázón és mindenen ... csak amikor éjjel megy vizet inni, ajtót megnézni stb ... akkor ott is sípolna és elég gyorsan lebuknék a dologgal. Úgyhogy megfogadtam, hogy most még egy hónapig hagyom, hogy lenyugodjanak a kedélyek, majd kiveszem akkor. Hozzáteszem az elején én voltam légzésfigyelő bekapcsolás-mániás, asszem ez ragályos lett, csak én kigyógyultam belőle, míg az uramat hosszabb ideig fertőzi a kór.
Egyébként az egész onnan jött, hogy tegnap Dorka ágyát lejjebb kellett raknunk, mert feláll benne és püföli Julcsi kukacot ... csak az a gond, hogy a mellkasáig ér a rács teteje és Julcsi kukac az ágyon kívül van, így gyakorlatilag minden alvás után arra mentem be, hogy a gyerek háromnegyede kilóg az ágyból és hangos "ebbőe be-be" kiáltásokkal csattog Julcsi feje. Ha beraktam a kiságyába a játékot, akkor is talált okot a kilógásra.
Most jön a kivárás taktikája, majd egy hónap múlva lecsap anya tettvágya és a légzésfigyelőnek búcsút intünk. Voki-tokit már egy hónapos kora óta nem használunk, ugyanis iparvágány és kamion leálló van a közelünkben és minden este hallgattuk a sofőrök beszélgetését. Több írás azt javasolja, hogy egy éves korig hagyjuk bent az ágyban, vagy amíg szükséges. Bár tegnap befeküdtem a kiságyba próbára és lehet érezni a tappancsokat szivacson keresztül is most, hogy Dorka már kifeküdte a helyét. Nemrég volt egy riport az Aktív c. műsorban, ahol Zoltán Erika nyilatkozta, hogy a nagy lánya még mindig ezen alszik ... na ez már túlzás.