Újabb meglepik

Dorka a majálisi felfokozott hangulatban növesztett gyorsan még egy fogacskát, így ezeknek a száma kettő, azaz 2 darab. Most már senki sem mondhatja, hogy kevesebb foga van, mint füle.

Ma voltunk védőnőnél, meghallgattam a napi litániát, mindenre bólogattam, majd konstatáltam magamban, hogy mi ezen már túl vagyunk 2-3 hónapja. Természetesen a hozzátáplálásról volt; mindenesetre ezt a szót nem nagyon szeretem használni, hiszen Dorka már kétszer eszik napközben főzeléket vagy valamit, a többi tejpép, este pedig tejpépes vacsi mellé még jön egy kis szopi. 

Majd jött a mérlegelés babának és anyának is. Az előbbi 8,5 kiló, az utóbbi 58,5. A múltkori egyalkalmas edzőteremből nem lett rendszeres rutinná válás, mivel mindig van valami, ami közbejön és nem tudok normálisan eljárni s mivel apa sem váltotta be a délelőtti szabadórás tevékenységet anya részére, így maradt a futás, amit annyira, de annyira utálok, hogy ennél jobban már csak a halászlétől irtózom. Szóval meglepődtem én is a kilókon is és gyorsan konstatáltam, hogy szuper, a futás is abbamaradhat, hiszen van nekem itthon hiper-szuper feszesítő tappancsom, ami gyakorlatilag olyan hatást fejt ki, mint ha árammal csapkodnám a hasam, így mérlegeltem a 'futásundor' és az 'áramosodabaszós' történetet és nyert az utóbbi.

A harmadik meglepi a fogak és a kilók után a kórházi bajtársam újabb terhessége. 7 hónapos az ő csaja is és már nagy pocakkal állt a terhesgondozó ajtajában ... hát most erre mit mondjak ... tényleg irigylem és minden tiszteletem a többgyermekes anyukáknak, akik egy szülés után be mernek vállalni még egyet, meghajlok előttük és igazi kamikázéknak tartom őket a szó legjobb értelmében, de ezt a bajtársat most nem tudom irigyelni. Az egyik gyerek kicsi lesz, a másik még kisebb ... az egyiket még be sem pelenkázta, mire a másik újra beszarik ... mint most az enyém, úgyhogy megyek veszélyt elhárítani!

Röviden most ennyi, de este jövök a kicsit sem eseménymentes hétvégénkkel!