No lássuk, hol tartunk

No lássuk, hol tartunk 7 hónaposan:

- Dorka egyedül eszik - ha anya hagyja. Ezt úgy oldottam meg, hogy amikor nekiállunk enni, akkor még én etetem, hiszen annyira mohó, hogy gyakorlatilag semmi se menne segítség nélkül a szájába, sőt a múltkor a fejébe húzta a tejpépes bödönt, hátha azzal gyorsabban és egyszerűbben jóllakik, majd amikor már látom, hogy  alábbhagy a lelkesedés, átadom neki a kanalat és jöhet az önálló próbálkozás. Egyenlőre ott tartunk, hogy ügyesen betalál a szájába, úgy csinál, mintha nagyon megrágná az ételt és rám néz, hogy biztos, hogy láttam-e. Természetesen ilyenkor épp, hogy csak az Örömóda nem zeng teljes hangerőn, hatalmas ováció, örömujjongás, tapsvihar és egyebek ... minden egyes szájbatalálás, lenyelés után. Egyre ügyesebb és már olyan nagylányosan csinálja. Kihúzza magát, ül az etetőszékben és nagyon büszke magára. Igaz, így ötször olyan hosszú az etetési idő, de sikerélménye van s én olyan nagyon büszke vagyok rá.

- Dorka egyedül iszik - ha a gonosz anyja hagyja. Szépen egy kézzel tartja a poharat, ha ül a lábával rásegít valami elképesztő pózt vesz fel ilyenkor és ügyesen nyel. Egyszerre 4-5 korty, majd anélkül, hogy a poharat visszadöntené, elveszi a szájától, és tiszta víz lesz minden. Nem számít, ez így is jó most. Igyekszem tanítgatni arra, hogyan kell helyesen csinálni. Amióta kint van a foga, csak Aventes műanyagpohárból iszik. Ezeket repianyagba kaptam még szülés előtt, ezt adták tejtartónak, de nem használtam sosem. Most ez Dorka ivó alkalmatossága. Mivel meg van jelölve rajta a mennyiség, így látom azt is, mennyit fogyaszt. Egy kis kitérő: több ismerősömnek is született most babája és amikor beszélünk telefonon vagy cseten, újságolják, hány milit eszik a gyerekük ... én meg tök hülyén érzem magam, mert nem tudom, hogy Dorka mennyiket evett. Nekem józan paraszti észre hagyatkozva jól lakott és nem lakott jól kategóriáim voltak. Mérlegem sem volt, sosem mértem. Direkt nem vettünk/béreltünk annak idején, nem akartam magam idegesíteni. Ez alapján eszik most is és halvány lila fingom sincs arról, mennyit fogyaszt főzelékből, tejpépből, vízből stb ... hát lehet én nem vagyok normális, nem tudom ... haladjunk tovább ...

- Dorka feláll. Sajnos minden mellett kapaszkodva. Félelemérzete nincs egyáltalán. Bár a múltkori nagy zakózása óta nagyon ügyel arra, hogy esésnél a  keze érjen le először. Azzal tompít, viszont sokszor akkorát csattanik, azt hiszem összetörte magát.

- Játszik, nagyon édesen. Megfigyeltem ma; ültem kicsit messzebb, egy szót sem szóltam hozzá, csak néztem mit csinál. Az első dolga mindig a játéktartó kipakolása. Természetesen csak akkor érzi jól magát, ha minden kint van s ekkor áll neki kiválogatni azt a 3-4 játékot, amivel egyszerre foglalatoskodik. Ebben az ásványvizes flakon és a Nyuszi tuti benne van. Majd nekiáll elpakolni őket vagy görgeti maga előtt és az a játék lényege, hogy elkapja őket, nagyokat sikogat, ha sikerül. A válogatás során beszél mindegyiknek. Forgatja őket, nézegeti, megízleli, ha nem tetszik neki, eldobja. Nem néz rám, nem fontos, hogy mellette legyek, csak valahol a közelben és hallja, hogy teszek-veszek körülötte. Sőt, ha arról van szó, hogy zavarom, teljesen kizár a játékából és gyakorlatilag elküld a francba. Nagyon szereti a társaságot, de szeret egyedül is lenni. A játék során kifejlesztett egy technikát a mászásból ülésbe majd ismét négykézlábra állás folyamatában, illetve külön módszere van a felállásra és Maja utáni gyors kúszásra is. 

A "nem". Nagyon nehéz. Ma egyszer mondtam Krisznek, hogy asszem kifogott rajtam ez a nevelési dolog, hiszen hiába mondom neki, mint egy papagáj, hogy nem, nem szabad, nem kellene, ne csináld stb ... már nekem volt magamból elegem valahogy nem hatott. Aztán történt egy változás. Épp a virágot húzta volna, rákiáltottam, hogy nem szabad, mert magadra burítod és szegény virág is tönkre megy s abbahagyta. Nem nyúlt többet hozzá. Nem akarok elpakolni a lakásból, hiszen meg kell neki tanulnia mi az, amivel játszhat, mi az, ami az övé, enyém, apáé. Ma vakdugóztunk, mert nagy vágyat érzett egy ideje a konnektorba való bármi beledugására ... amik nehezebbek: Maja vizestáljában való fürdés tiltása, a virágföld evése, az állandó felkapaszkodási kényszer. Lassan, de biztosan haladunk, türelem és kitartás. Nem fog kifogni rajtam ez a kis szaros. Igyekszem nagyon következetes lenni és minden tiltást elmagyarázok neki, miért van.

- Nagyon ügyesen alkalmazkodik mindenhez. Ha olyan napunk van több mindent kell intézni, visszük magunkkal és ott eszik, ahol épp idő van, ott alszik, ahol épp rájön és nem hisztizik. Bárhova megyünk, várni kell, ha van látni való, nincs vele gond, csak magyarázni kell neki, nagyon szereti, ha beszélgetünk.

- Éjszakákat végigalussza

- Nagy újdonság, hogy hason alszik, pedig hogy utálta minikorában.

- Új szokása, hogy baromi nagyokat beleharap a vállamba amiért már megígértem neki, hogy bármennyire is vártuk, hogy a foga kijöjjön, kihúzkodom őket.

- Majával egyre nagyobb spanok. Ma állatorvoshoz vittük Maját a szokásos ellenőrzésre és Dorka teljes transzba volt, amikor lefogták, hogy beadják a veszettség elleni plusz kombi oltásokat. Védeni akarta, azt hitte bántani fogják. 

- Bárhova eljut, ahova szeretne, jobban mondva amit hagyok neki. 

- Egyre kislányosabb, már nem az a pici baba, aki volt.

- Idegenekkel szemben bizalmatlan lett, már nincs meg ez a mindenki haver, mindenki tetszik és bárkinél elvagyok feeling.

- Anyás lett - nagyon. Kicsit most próbáljuk Krisszel leszoktatni. Többet vannak ők is kettesben, aminek az lett az eredménye, hogy ha meglátja, hogy jön haza apa, nincs az a vontatókötél, amivel vissza lehetne tartani az üdvözléstől. Hatalmas sikítással üdvözli és 'rohan' az ajtó felé. Reggeli ébredéskor is az első dolga szopi után, hogy megy be apához és ébreszti.

- Kezdi felfedezni a hangját. Egyre több hangot használ, élvezettel gagyog.

- Felfedezte az ujjait külön-külön. Már 2-3 ujjal is tud fogni.

- Törölközőbe csavart fejjel nem ismer.

- Imád meztelenkedni!

- Kezét fogom és ő ügyesen lépeget teli talppal

- Tud 'énekelni', nagyon élvezi