Fogdoki nonplus-ultra

Már elegem van!!!

Ma ismét fogdokinál jártam 1 órára volt időpontom. Csak fedőtömést akartam megcsináltatni véglegesre, amiből aztán tömés plusz a másik oldalon húzás lett. Úgy számoltunk, hogy max. fél óra alatt megvan minden. Elmondom, csak a húzás volt 45 perc. Gyökeret kellett vágni, nem lehetett kihúzni egyben, roszogott és baromira szar érzés kerített hatalmába. Lassan kezdett elsötétedni minden, az ájulás szélén voltam már, amikor szólt a doki, hogy kész, sikeresen végzett 'velem'. Nagy nehezen kikepesztettem a székből, hazaindultam, de arra sem emlékszem mi volt útközben, merre sétáltam. Közben ezerrel tűzött a nap. Hazaérve ledobtam mindenem a földre és a következő kép délután fél 6 volt. Krisz ekkor jött meg s Maja hangos ugatással üdvözölte. Krisz nagyon tündéri volt, mindenben segíteni akart, de igazán nem volt miben, mert magam sem tudtam mi esne jól. Feküdtem az ágyon, szakadt rólam a víz már kínomban és még csak ezután jött/jön a fájdalom nagyobb része. Nem vagyok egy 'könnyen elhagyom magam' típus, de most olyan elesettnek éreztem magam, mint amit Maja első szurijánál láttam a szemében. "Kicsi vagyok, nagyon fáj, most mit csináljak, rámszakad az ég és különbenis és kistesóm sincs" - életérzés tipikus példája volt. Még jó, hogy nekem van kistesóm.

Szóval kínlódtam pár órát, játszottam az eszem magam előtt, hogy nem fáj ez annyira, Algopyrin sem kell ... aztán 7 órakor kellett ...

Fél óra alatt renbe hozta a fejem, a fájdalom megvan valamelyest, de közel sem annyira durván. Megnéztem a maradványt a számban ... bár ne tettem volna. Óriási lyuk tátong a fogam helyén, jó, hogy ki nem esek rajta. Vérzik néha és be is van gyulladva a kínzás okán, kívülről meg van dagadva a fejem. Úgyhogy most hat a  gyógyszer gyulladáscsökkentő hatása, közben azon imádkozom, hogy Dorka még bírja ezeket a szarságokat és a gyógyszermaradványokat, melyek bejutnak hozzá. Nagyon jól viselte a fogászatot egész a húzásig. Ott szerintem érezte, hogy az 'anyáját' bántják, így baromi nyugtalan lett Ő is. Szóval adott a dokinak, aki a mamáját kínozza és jól megrugdosta. Nyilván ezekkel a megnyilvánulásokkal az én helyzetemet nem könnyítette meg, de jól esett a védelme.

Nagyon féltem Édeskénket mindennemű gyógyszeres behatástól és az Algopyrinen kívül 2-szer vettem be gyógyszernek minősülő készítményt, amit felírtak gyulladáscsökkentőként. Tudom, hogy mások ennyire sem figyelnek oda, én mégis egy merő para vagyok ilyenkor. Ne legyen semmi baja és jól viselje. Bár ahogy tegnap mosolygott, nem hiszem, hogy baja lenne. Vagy maximum a betépés miatt fog vigyorogni. :)

Szóval túléltem ezt a napot, ami egyébként baromi jól indult. Melóztam ma egész délelőtt, Dóri is megszépítette a napom azzal az örömteli hírrel, hogy 'szerelembe estek Bandijával' - képletesen.

A végére a slusz poén: ma ahogy a fogorvos "végzett velem" átnézte a protkóm mégegyszer, hogy tuti minden okés legyen. Végigkocogtatta a fogaim és bumm, kettő megint lepattant. Igaz csak hajszálrepedések, de elkezdődött a szuvasodása mindkettőnek. Szerencsére ezeket érzéstelenítés nélkül meg tudja csinálni, mert annyira kezdetleges a dolog még.

A vége: lesz egy Dorkánk, nekem mínusz 1 fogam és 9 tömött. Szép arány ... megérte? ... remélem megéri ...