Kedden, a lakásunk 55 fokos hőmérsékletének köszönhetően kiköltözködtünk a 'nyaralóba', ami egy nagy dombon lévő kis ház mínusz 10 fokos belső hőmérséklettel. Először kicsit tartottam a nomád életmódtól, hiszen rezsóval főzés, szivacson alvás, tárva-nyitva lévő ajtó-ablaknál történő alvással így a 36. héten fenntartásaim voltak. Mindenesetre Dorkánk nagyon élvezte a 'kinti létet'. Szokásához híven éjjel 3-ig nagyon aktív volt, és hajnali 5-kor ismételten ébrenléti szakaszát élte. Természetesen egész délelőtt sunyt, majd délután 1 óra körül jelezte, hogy akár pancsolni is mehetnénk vagy valami olyan programot is csinálhatunk, amelyben ő rosszalkodhat. Krisz hozott napernyőt, a teszkós 6000,- Forintos medencét teleengedtük vízzel és délután 1 órától 5-ig benne éltük túl a szokatlan kánikulát. Közben az uramat ugráltattam innivalóért, nasiért és tulajdonképpen mindenért, amit megkívántam és most, rögtön, azonnal magamévá kellett tennem. Tündér az uram. Egy rossz szava sincs, megcsinál mindent. A medencézésben, amit mi hesszelésnek hívunk az a jó, hogy kiélhetem egyik legnagyobb vágyam: a hasonfekést- és pihenést, ami nagyon hiányzik 8 hónapja. Dorka ezt nem szereti annyira, ilyenkor nyugtalan lesz, de úgy döntöttem, hogy ez a fél óra nekem jár. Kicsit feszül a pocakom, de a derekam teljesen tehermentesítem és a víz felhajtóereje segít abban, hogy ne érezzem magam bálnának legalább addig, amíg benne vagyok. Itt tudok tornázni, kicsit nyújtani és végre egy lehelletnyit relaxálni. Nagyon jó érzés, s a relaxtól a kis ördög is elnyugszik a hasamban. A párom hozott egy nagyon jó CD-t, mely segített lazulni fél órát s kikapcsolta az agyam a 'mindenfélén tök feleslegesen gondolkodom' üzemmódból a 'tök jól érzem magam' státuszba...
Tegnap este Krisszel romantikáztunk. Éjjel 11 óra körül telehordta a medencét meleg vízzel - mert bojler van - és nyakig belemerülve néztük a csillagokat. Nagyon jó volt. Fújt a meleg szél, nekünk csak a fejünk látszott ki, Krisz átölelt és tervezgettünk, beszélgettünk, élveztük egymás társaságát egy óra hosszat.
Nem néztünk egész héten TV-t, mert nincs. Krisz mondta, hogy "tök jó öldöklős-gyilkolászós híradó nélkül lenni egy kicsit" ... le vagyunk maradva a napi eseményeket illetően, de úgy gondolom ezért csak nem fognak meglincselni minket. Álmodoztunk és hajnalig Nancy ül a fűben c sorozattal szórakoztattuk magunkat vacsora után laptopról. A tegnap esti vacsi palacsinta volt, amit kint a teraszon készítettünk el rezsón, műanyag asztalon, műanyag székekkel, műanyag kanállal, műanyag poharakkal, házi lekvárral. Imádtam! Közben jókat beszélgettünk és nevetgéltünk a múlton, az ökörségeinken. Közben Maja kutyánk kinti kutya lett. Lepkéket kergetett, 'nagyon házat örzött, vékony hangú ugatással', s a labdáját egy percre sem engedte el. Romantikus volt. Jó, hogy ezeket így, poccosan éltük át Krisszel, vagyis inkább jó ezeket átélni Krisszel. Ezelőtt, amíg folyamatos pörgés volt az életünk és a folytonos menés volt ránk jellemző, ilyen dolgokra nem jutott időnk. Jobban mondva eszünkbe sem volt, hogy ezekkel még mélyebbé tehetjük a kapcsolatunkat, ápolhatjuk, emlékeket formálhatunk belőlük. Olyan emlékekeket, amelyeket már a gyerekünknek el lehet mesélni, ami nem arról szól, hogy melózunk, melózunk, melózunk és már pénteken azt tervezzük, hogy a szombat estét mivel és milyen buliban töltjük vasárnapig.
Amióta többet vagyok itthon, lelassult az életem, más lett a fontossági sorrend ... többet, sokkal többet foglalkozunk egymással. Nyilván érezzük a 'vesztünk' ... hamarosan egyel többen leszünk és megszűnik a mi kis kettes világunk, amikor oda és akkor mentünk, amikor épp kedvünk és lehetőségünk volt, amikor azt csináltunk, amit akartunk, amikor csak magunkkal kellett foglalkozni és maximum egymásért kellett felelősséget vállani.
Most is MI leszünk, csak bővített formában egy közös többszörössel. Akkor is MI leszünk, felelősséggel, új értékrenddel és szokásokkal. Akkor is MI leszünk ... akkor is MI leszünk, csak már egy család.
:))))
VálaszTörlés