Parkolópályán

Itthon, édes itthon. Bár az édes inkább teher, mint jóságos, pozitív dolog. Tegnap még el is pityeregtem magam, mert nem mentem be dolgozni. Hétfőtől parkolópályán vagyok saját elhatározásból és Krisz napi cseszegetése okán. Depis voltam fél napon keresztül ... aztán a depi-öngyi hangulatot átvette az izgalom, az alig várom, hogy holnap délután 3 óra legyen feeling. Ugyanis UH lesz, újra találkozunk a legkisebb közös többszörösünkkel, Dorkával.

Közben Dórival is beszéltem telón, ma van a nagy napjuk. Tiszta szívből szorítok nekik és remélem délután mindketten jó hírekkel szolgálunk egymásnak.

Visszatérve a parkolóályára. Saját döntés volt inkább nagyobb, mint kisebb ráhatsásokkal, mégis fura itthon lenni, tök fölöslegesnek érzem magam. Takarítás, főzés, mosás és egyéb házimunkák valahogy nem elégítik ki a napi tevékenységemet érintő maximális megelégedettségi életérzést. Eddig a munka időm nagy részét kitöltötték és a barátnőzés mellett még a fent említett tevékenységeket szinte napi szinte megcsináltam.

Terhesség előtt 1000 fokon égtem, terhesség alatt hol 500, hol 700 fokon. Most mínusz 50-en stagnálok. De fel a fejjel, jön a szerda és megyek dolgozni. Igaz csak kicsit, de mégsem az itthoni punnyadással telnek hosszú-hosszú percek, órák. Mindemellett olyan jó lenne sokat aludni, mert baromi álmos vagyok, mégsem megy. Így az utolsó hetek tényleg nagyon lassan fognak telni. Szeretnék nagytakarítani is ajtótól ablakig, de amíg nincs kész a tapétázás és a festés, addig felesleges. Több dologgal is hasonló cipőben járok... muszáj záros ahtáridőn belül pl. 1 hét megoldani e két munkát.
Át kell állítanom az agyam ... nagyon. Pihennem kell. Van egy csomó regényem, amit megvásároltam, de még nem olvastam ki. Ez is egy új perspektíva lesz. Minden nap főzök, egy kicsit összeszedem a lakást, Majával sétálunk egy nagyot és ... és ... és ... ennyi. Ma is megcsináltam mindent, még ki is mostam és a vasalással is végeztem, mégis már fél 10-kor unatkoztam.
Lehet, hogy nekem nagyon szegényes a fantáziám de nem tudok kitölteni tartalmasan egy napot!
Majd holnap úja megpróbálom.
Zsut is fel kellene hívnom, jó lenne velük talizni, csütörtökön fotózásra megyek. Még így 2:1- ben. Most Dórit nem akarom ezzel zargatni - kisebb gondja is nagyobb ennél -, pedig megbeszéltük ezerszer, hogy készít rólam képeket de valahogy mindig elmaradt fényképezés munka és egyéb elfoglaltságok miatt.
Ez lesz Krisz házassági évfordulós ajándéka.